162931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herbicid hatású S-triazin-származékok előállítására
162931 5 6 viselkednek. Az (I) képletű hatóanyagokkal nehezen irtható és mélygyökerű, egy- vagy többéves gyomnövényfiajdk jól akadályozhatok és károsíthatok a növekedésiben vagy teljesen ki is irthatok. Az új hatóanyagokat egyenlő jó hatás- 5 sal alkalmazhatjuk mind a kikelés előtti (preemergens), mind a kikelés utáni (postemergens) gyomirtásnál. Így szántóföldi gyomnövények, mint például kölesfélék (panicum sp.), mustárfélék (sinapis sp.) libatopfélék (chenepodiaoeae), 10 parlagi ecsetpázsit (alopecurus sp.) és más ecsetpázsit fajták, például disznóparéj (amaranthus sp.), füvek, például vadóc (lolium sp.), fészkesvirágúak például pitypang (taraxacum sp.), kamillafélék (matricaria sp.) elpusztíthatok vagy 15 növekedésükben gátolhatok anélkül, hogy a haszonnövényeknél, így gabonánál, kukoricánál, gyapotnál, ciroknál, szójababnál stb. károkat idéznének elő. Ezek a hatóanyagok továbbá a rizskultúrákban nehezen irtható gyornnövényfa- 20 jókat is elpusztítják: így például a vizes rizskultúrákban az echinochloa sp., (fűféle), elocharis sp., (csetkáka), ciperáceák (palkafélék), paspalum sp., (káka), stb., gyomokat; a száraz-rizskultúrákban ugyancsak az echinochloa sp., digi- 25 taria sp., (muhar), brachiaria sp., sida sp., palkafélék, acanthosperurn sp., (medveköröm), stb., gyomnövényeket. Mivel a hatóanyagok melegvérűekre, halakra ós a halak táplálkozására szolgáló állatkákra a szokásos felhasználási koncent- 30 rációkban nem mérgezőek, a növényeket lassan pusztítják és így az oxigénmérleget és a biológiai egyensúlyt nem befolyásolják, nagyon jól alkalmazhatók vizes rizskultúráknál. Ezenkívül a találmány szerinti hatóanyagok széles haitásspekt- 35 rumot mutatnak különböző fajta vízi gyomnövények, például a vízből kiálló, úszólevelekkel rendelkező vagy nem rendelkező vízinövények, vízalatti növények, algák, stb., ellen. Az új, (I) képletű helyettesített diamino-s-tria- 40 zinofc széles hatásspektruma lehetővé teszi az! is, hogy ezeket a vegyületeket a rizskultúrákat körülvevő területeken, így az árkokban, csatornaágyakban, gátakon, stb., tenyésző gyoimnövények és káros füvek ellen is felhasználjuk. Ezek 45 a hatóanyagok nem csak az említett, rizskultúrákban előforduló káros füvek ellen, hanem egyéb fűfajta és széles levelű gyomnövények ellen is hatásosak, ezeket is sikerrel irtják. Ezeket a hatóanyagokat, a növény kikelése előtt a rizs- 50 földeik előkészítésénél, a növények kikelése után pedig a már kikélt gyomnövényálloimány elpusztításánál alkalmazhatjuk. Mind a vizes, mind a szárazkultúrás rizstermesztésnél használt, megfelelő koncentrációkban alkalmazott új ható- 55 anyagok veszélytelenek a haszonnövényre, károsodásokat nem okoznak, nagyobb felhasználási koncentrációk esetében pedig csupán reverzibilis károk keletkeznek. Az alkalmazott mennyiségek különbözőek, és a felhasználás időpontjától 60 függenek, általában hektáronkiint 0,1 és 10 kg között mozognak. A növények kikelése előtti alkalmazásnál hektáronkint legfeljebb 1 kg hatóanyagot, a növények kikelése utáni használatnál 3—10 kg hatóanyagot használunk. A teljes 65 gyomnövényállomány teljes kiirtásához a megművelt területeket körülvevő ugaron, hektáronkint 10 kg-nál több hatóanyagot kell használni. A rizstermesztésnél fontos vetésforgót az új hatóanyagok alkalmazása esetében minden további nélkül követhetjük, azt ezek nem befolyásolják. Az (I) képletű új hatóanyagok előállítására szolgáló találmány szerinti eljárást a következő példákon szemléletesen is bemutatjuk. A példákban a részek súlyrészeket, a hőmérsékletek pedig Celsius-fokokat jelentenek. 1. példa A kiinduló anyag előállításánál a következő módon járunk el: 123 g (2,3 mól) ammóniumklorid, 181 g (2,15 mól) metilciklopropilketon és 1 liter éter elegyéhez hűtés közben +5 és +10° közötti hőmérsékleten hozzácsepegtetjük 122,5 g (2,5 mól) NaCN 600 ml vízzel készített oldatát. A reakcióedényt lezárjuk és tartalmát 3 napon keresztül szobahőmérsékleten keverjük. Ezután a vizes fázist elkülönítjük, háromszor 500 ml éterrel extraháljuk és az egyesített éteres fázisokat nátriumszulfáttal szárítjuk. Az amint nem választjuk el, hanem sósav-gáz bevezetéséivel hidrokloridként kicsapjuk. Ily módon a 2-ciklopropil-2-amino-propion-nitril hidrokloridját kapjuk, amely 88—90°-on olvad. A szabad bázisnál Kp15 = 87°. 55,3 g cianurkloridot feloldunk 500 ml toluolban és az oldathoz keverés közben 44 g 2-ciklopropil-2-a!mino-propion:itril-hidrokloridot adunk. A keletkezett szuszpenzióhoz —10°-on keverés közben 24 g 60 ml vízben oldott NaOH-t csepegtetünk. Az elegyet —10°-on tovább keverjük, amely körülbelül 3 óra után semlegesen reagál. A reakcióélegyet ezután szűrjük, a toluolos fázist a vizes fázistól elválasztjuk, vízzel mossuk, szárítjuk és csökken tett nyomáson bepároljuk. A maradékhoz 500 ml étert adunk, 15 percig keverjük, szűrjük és vákuumban bepároljuk. A maradékot ciklohexánból átkristályosítjuk. Ily módon 2,4-diklór-6-[lV -ciklopropü-1 -ciano-etilamino] -s-triazint kapunk. Op: 85—86°. 5,2 g 2,4-diklór-6-[r-ciklopropil-l'-ciano-etilamino] -s-triazint feloldunk 70 ml tokióiban és a kapott oldathoz lassú keverés és hűtés közben ho'zzácsepegítetünk 3,4 g 3 ml vízben oldott etilamint. Egy óra múlva az elegy pH-ja 7 lesz. Ekkor az elegyet szűrjük, a toluolos réteget vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot hexán/benzolelegyből átkristályosítjuk. Ily módon 2-klór-4jetilamino-6-[l '-ciklo-propil-1 '-cia-ciano-etil-amino] s-triazint kapunk, amely 148— 149°-on olvad. 2. példa A megfelelő 2-metoxi-triazin-származiék előállításához 6,6 g (0,025 mól) 2-klór-4-etilamino-3
