162898. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiadiazolilkarbamid-származékok előállítására és e vegyületeket tartalmazó gyomirtószerek
5 162898 6 járunk el, hogy ha n=l, az oxidálószert két oxidációs egyenértéknek megfelelő mennyiságben, ha pedig n = 2, négy oxidációs egyenértéknek megfelelő mennyiségben vagy a tiovegyületék 1 mólnyi mennyiségére vonatkoztatva kis feleslegben alkalmazzuk, 0 C° és 60 C° közötti hőmérsékleteken. A már említett oxidálószereken kívül a kb. 0 C° és 120 C° közötti hőmérséklettartományban szervetlen oxidálószerek, így káliumpermanganát, krómsav vagy salétromsav vagy ezek sói is használhatók. Az oxidálószert ezekben az esetekben a tdovegyületek 1 mólnyi mennyiségére vonatkoztatva célszerűen itt is két vagy négy oxidációs egyenértéknek megfelelő mennyiségben vagy kívánt esetben feleslegben alkalmazzuk. Reakciőközegként célszerűen szerves oldószereket, így karibonsavakat, például ecetsavat, étert, például dioxánt, ketonokat, például acetont, savamidokat, /például dimetilifonmamidot, nitrileket, például acetonitrilt, vagy ezekhez hasonló vegyületeket alkalmazunk, mégpedig önmagukban vagy vízzel keverve. Az I általános kópletű vegyületeket ezenkívül oly módon is előállíthatjuk, hogy a III általános képletű vegyületéket savmegkötőszerek jelenlétében a IV általános képletű karbamoilfoalagenidofckal reagáltatjuk. Amennyiben az R2 'hidrogént jelent, a találmány szerinti új vegyületek előállítására alkalmazható az a találmány szerinti eljjárásváltozat is, amelynek során a III általános képletű vegyületeket közömbös oldószerben a CH3 —N=iO=0 képletű metilizocianáttal reagáltatjuk. A szintézis egy másik útjánál oly módon járunk el, hogy a III általános képletű vegyületet savmegkötőszer(ek) jelenlétében szénsavésztenhalogenidekkel vagy foszgénnel karbaminsavszármazékká alakítjuk, amelyet ezt követően a Z R2 _JHN^CH 3 V általános képletű amihnal a kívánt eljárástermékké alakítunk át. Szénsavészterhalogenidekként előnyösen szénsavtfenilészterkloridot és tioszénsav-S-fenilészterkloridot használunk, arciikoris például N-i(5--alkilszulfoniim,3,4-tiadiazol-2-il)-tiokar'baminsav-S-fenilésztert kapunk, amelyet azután szek.aminokkal reagáltatunk. Azoknál az eljárásoknál, amelyeknél a reakcióban halogénlhidrogénsav keletkezik, ennek megkötésére szerves bázisokat, így például tercaminokat, például trietilaimint vagy dimetilanilint, pMdinbázisokat vagy alkalmas szervetlen bázisokat, így alkáli- és földalkálifém oxidokat és hidroxidokat adunk a rendszerhez. A szénsavkloridokkal történő átalakítást kb. —10 C° és 150 C° közötti hőmérsékleten, az ezt követő reakciót az V általános képletű elsőrendű vagy másodrendű aminotokal kb. —10 C° és 10O C° közötti hőmérsékleten, általában azon-5 ban szobahőmérsékleten hajtjuk végre. Reakcióközegekként a reagáló anyagokkal szemben közömbös oldószereket használunk. Ilyenek lehetnek többek között például az alifás és aromás szénhidrogének, valamint a halogén-10 szénhidrogének, mint a benzol, toluol, xilol, metilénklorid, kloroform, széntetraklorid, a klórozott etilének, a ketonok, az éterjellagű vegyületek, az N,N-dialkilezett amidok és a nitrilek. Az 5-alkilszulfoniM,3,4-tiadiazoliIkarbamidok 15 szintézisének egy" másik lehetőségénél, illetve változatánál oly módon járunk el, hogy a VI általános képletű 5-karbamoilaimino-il,3,4-tiadiazol-^2-il-szultfinsav sóit a 20 Hal—Rt VII általános képletű alkilezőszerekkel reagáltatjuk. A VII általános képletű vegyületek helyett 25 alkalmazhatunk azonban ebben a reakcióban más alkilezőszereket is, így a kénsav észtereit vagy az aromás szuMonsavak észtereit, például a diimetilszulfátot. 30 A fentiekben említett II—VII általános képletekben az Rí és R2 gyökök, valamint az n jelentése megegyezik az I általános képlettel kapcsolatban .megadottakkal, a Hal klórt, brómot vagy jódot jelent, a B jelentése pedig hidrogén, 35 valamely egyvegyértékű fémegyenérték, előnyösen ' alkáli- vagy földalkálifém vagy tercier szerves bázis. Az ismertetett eljárás változatainál alkalmazott kiindulási anyagok önmagukban ismertek 40 vagy önmagukban ismert eljárásokkal előállíthatók. A találmány szerinti szulfinil-származékok előállítását az alábbi példán kívánjuk megvilágítani: 45 ,1. 26,3 g l,3-dimetil-i3-(.5-etiltio-l,3,4-tiadiazol-2-il)-karbamidot 200 cm3 jégecetben oldunk. Ebben az elegyben éjszakán át 12,18 g 30%-os hidrogénlhiperoxidot reagáltatunk. A jégecet lehajtása után a visszamaradó l,3-dimetil-3-^(5-50 -etilszulfinil^l,3,4-tiadiazol^2-il)-karbamidiot aceton! trilből kristályosíUjuk át. Olvadáspont: 170 >C° (bomlás közben). Analóg módon állíthatók elő még a következő vegyületek: A vegyület neve Fizikai állandó 1,3-dimetil-^3-(5-metilsziülf inil-60 -Hl,3,4-tiadiazol-íHl)-karb~ amid Op. •= 159 C l,3-dime!til-.3-l(5-izoprapilszulf inil-1,3,4-tiadiazol-i2-il)karbamdd Op. = 165 C 65 (boml.) 3
