162893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-fenil-5H-imidazolidino-[5,1-b]kinazolinok és -[1,5-a]kinazolinok, továbbá származékaik előállítására

162893 9 10 Az I vagy la általános képletű szaibad bázi­sok vagy 10,10a- vagy 3a,4-dálhidroszármazékaik sóvá alakíthatók savval vagy anianicssrélővel való kezeléssel. Ezek a sók farmakológiailag elfogadható savak sói; ilyen szervetlen savak például a sósav, hidrogénbroimid, salétromsav, kénsav és foszforsav, továbbá szerves savak, például karbonsavak vagy szultfonsavak, pl. ecetsav, propionsav, glikolsav, maJonsav, bo­rostyánkősav, maleinsav, hidroxiimaleinsav, fu­mársav, almasav, borkősav, citromsav, gluku­rolsav, benzoesav, szalioilsav, 4-ammoszali'cilsav, 2^acetoxibenzoesav, nikotinsav, izooikotinsiav, metánszullonsav, etánszulfonsav, etán-l,2-di­szullfoinsiav, 2-hidroxietánszulfonsav, benzolszul­fonsav, toluolszulfonsav és naftalin-2^szulifonsav, metionin, lizin, triptofán vagy arginin; a gyógy­szerkészítményekben gyakrabban használt savak előnyösebben alkalmazhatók. Más savaddíciós sók alkalmas közbülső termékek tiszta termé­kek előállítására vagy más sók készítéséra, to­vábbá azonosítási célokra. Ilyen célokra hasz­nált addíciós sók például bizonyos szerves sa­vak, pl. perklórsav, faszforvoilfrámsav, foszfor­molilbdénsav, hidrogénkloroplatinát vagy Rei­necke-sav, továbbá savas szerves nitrovegyüle­tek, például pikrinsav, pikrolonsav és flavián­sav sói. A bázisokat átalakítjuk sókká, a sókat elkülönítjük, és a bázisokat felszabadítjuk a sókból. A következő példák szemléltetik az imid­azolidinokinazolinok előállítását a VI képletű 2-amino-benzhidrolból. Minden hőmérsékleti adatot Celsius-fokokban adunik meg. 2. példa: 6-Klór-2-mietilaiminometil-4-fenil-3,4-dihidro­kinazolin 5 250 ml 25%^ois metanolos metilamin-oldathoz hozzáadunk 32,7 g 2-klórmetil-i6-J klór-4-fenil-3,4--dihidrokiniazolint, és az oldatot éjjelen át állni hagyjuk. A reakciókeveréket bepároljuk, 108/0 ­!0 os nátronlúgba öntjük, lehűtjük, megszűrjük, a kapott cím szerinti tenmék olvadáspontja 137— 138°. A megfelelően szubsztituált 2-klórmetil-4-fe-18 nil-3,4-dihidrokinazolinból kiindulva hasonló módon állíthatók elő a következő vegyületek: e-mietoxi^-miietilaiminametiW^fenil-S^-dlhidro­kinazolin, 6-triflluorm;etil-2Hmetilaminoimetil-4--fenil-3,4-dihidrokinazolin, ß-metil-Q-metilaimi-20 nometil-4-fenil-3,4-dilhidrokinazO'Mn, 6-nitro-2-^metilaiminoimetil-4-ifenil-3,4-dihidrQkánazolin, 6--bró'm-'2-imetilaaiiinometil-4-ifenil-3,4-dir h.idrokina­zolin, 6,7-diimetoxi-2-metilaiminometil-4-fenil-3,4--dihidrokinazolin, 8-klór-2jmetilaininoimetil-4-fe-25 nil-3,4-dihidrokinazolin, 6-klór-2-metilamino­metil-4-p-klórfenil-3,4-dihidrokinaziolin, 6-klór­-2-metálaiminometil-4-p^metilfenil-3,4-dihidroki­nazolin, e^metoxi^-metilammometiW-p-imetoxi­f enil^3 ,4-dihidrokinazolin, 2-imetilaminamet il-4-30 -fenü-3,4-dihidrokinazolin és 6,7-dáklór-2^rneitil­aminoTnetil-4-fenil-3,4-dihidrokif na zolin. 35 3. példa: 1. példa: 2-Klórmetil-6-klór-4-fe!nil-3,4Hdihidrokinazolin 330 ml klóracetoinitril és 103 ml tömény kén­sav keverékéhez keverés közben hozzáadunk 86 g 2-aimino-5j klárbenzhidrotlt, a reakcióhő­mérsékletet 40° alatt tartva. A reakciókeveré­ket szobahőmérsékleten éjjelen át keverjük, vákuumban bepáraljuk, a maradékot vízbe önt­jük, és híg nátronlúggal meglúgosítjuk. A ter­méket metilénkloriddal extraháljuk, a kivonatot vízmentes nátriumszulfát fölött megszárítjuk és bepároljuk, és a terméket benzolból átkristá­lyosítjuk. Olvadáspontja 157—158°. Az X és Y szubsztituenseket tartalmazó ki­nazolinók előállítására a megfelelően szubszti­tuált 2-am.moibenzhidrolból indulunk ki. Ilyen vegyületek például azok az X és Y szubszti­tuált 2^aminobenzhidrolök, amelyekben X és Y 3-klór-, 4-klór-, 5-klór-, 6-klór-, 3-bróm-, 4--bróm-, 5-íbróim-, 6-toróm-, 4,5-dMór-, ö^meül-, 5-metoxi-, 4,5-dimetoxi-, 5-trifluormetil-, 4-tri­fluonmetil^, 5-nitro- és hasonító csoportok. Ha­sonlóképpen nyilvánvaló, hogy ha egy Z-szub­sztituált^-feml-3,4^ihidroxikinazolin közbülső terméket kívánunk előállítani, akkor a benz­hidrolt megfelelően kell szubsztituálni. 7-Klór^2-metil-5-f eml-5H-4midazolidiiia [1,5-a] -kinazolin 40 2 g 6-klór-2^metilaminome:til-4-fenil^3,4-di­hidrokinazolinnak és 0,25 g paraformaldethid­nek 30 ml benzollal készült oldatát viisszafolya­tás közben 30 percig forraljuk. Az oldószert vákuuimban eltávolítjuk, és a terméket diizo-45 propiléterből átkristályosltjuk. Olvadáspontja 155—157°. 50 4. példa: A) 7-Klór-2-anetil-5-fenil-5H-iimidazolidino­[5,,l-ib]kinazülin 6,8 g 6^klór-2-metilammometil-4-fenil-3,4-di-55 hidrokinazolinnak és 2,3 ml 36%-os formalde­hidnek 60 ml metanollal készült oldatát vissza­folyatás közben 2 óra hosszat forraltjuk. A re­akciókeveréket vákuumban bepároljuk, és a terméket düzopropiléterből átkristályosítjuk. Ol-60 vadáspontja 140—141,5°. A szabad bázist etanolban etanolos hidrogén­kloriddal kezelve a monohidrokloridot kapjuk. Ez etanol és éter elegyéből átkristályosítva 65 230°-on bomlik. 5

Next

/
Thumbnails
Contents