162519. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herbicid hatású 5-szulfamoil 1,3,4-tiadiazolil-(2)-karbamidok előállítására

162519 -gyök (propargil-gyök) vagy egy alkil-propinil­-gyök jönnek számításba. Az (I) általános képletű új 5-szulfamoil-l,3,4--tiadiazolil(2)-karbamidokat a találmány értelmé­ben úgy állítjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű N-[5-halogénszulfonil-l,3,4-tiadiazolil(2)]­-O-fenilkarbaminsavésztert egy (III) általános képletű aminnal —10° és +20 °C közötti hőmér­sékleten valamely savmegkötő szer jelenlétében a megfelelő N-[5-szulf amoil-1,3,4-tiadiazolil(2)] -O­-fenilkarbaminsavészterekké, amelyek a (IV) ál­talános képletnek felelnek meg, alakítunk és eze­ket azután egy (V) általános képletű aminnal 50 és 150 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk. Az I—V általános képletekben az Rí—R5 szubszti­tuensek az (I) általános képletnek megadott je­lentéssel rendelkeznek, Hal pedig a (II) általános képletben klór- vagy brómatomot jelent. Az olyan (I) általános képletű új 5-szulfamoil­-l,3,4-tiadiazolil(2)-karbamidok, amelyekben R4 hidrogénatom és R5 valamely rövid szénláncú alkil-gyököt jelentenek, a találmány szerinti el­járás egy változatának megfelelően úgy állítha­tók elő, hogy valamely (VI) általános képletű 5--szulfamoil-2-amino-l,3,4-tiadiazolt egy (VII) ál­talános képletű izocianáttal reagáltatunk. Ezek­ben a képletekben Rí, R2, R3 és R5 az (I) álta­lános képletnél megadott jelentéssel rendelkez­nek. A találmány szerinti eljárásokat a reakcióban részt vevő anyagokkal szemben közömbös oldó­vagy hígítószerekben hajtjuk végre. Ilyen oldó­szerekként például a következő alifás és aromás szénhidrogének és halogénezett szénhidrogének jönnek számításba: benzol, toluol, xilol, klórben­zol, kloroform, 1—3 szénatomos klórozott alká­nok. Felhasználhatók továbbá éterek és éterszerű vegyületek, mint diaikiléterek, dioxán, tetrahid­rofurán, ezenkívül ketonok, mint aceton, metil­etilketon, valamint N,N-dialkilezett amidok, mint például dialkilformamid stb. Az amino-csoportot a halogénszulfonil-csoport­ba halogénhidrogén lehasadása közben valamely savmegkötő szer jelenlétében visszük be. Ezek­ből a reakcióhoz szükséges amint legalább két­szeres mennyiségben használjuk. Savmegkötő szerekként azonban tercier aminokat, valamint alkáli- és földalkálifémhidroxidokat is alkalmaz­hatunk. Olyan (I) általános képletű karbamidok előállításához, amelyeknél Rí, R2, R4 és R 5 azo­nos jelentéssel rendelkeznek, a megfelelő amint ezért legalább 3-szoros moláris mennyiségben használjuk. Mivel a megfelelő szulfamoil-vegyü­let elkülönítésére nincs szükség, a reakció-hő­mérséklet az egész reakció idején a reakcióelegy forrási tartományában lehet. Amennyiben a (II) és (IV) általános képletű vegyületek reakciójá­hoz különböző aminokat alkalmazunk, —10 — + 50 °C-os, előnyösen 0—30 °C-os, a (III) általá­nos képletű aminnal való reakciónál és 50—150 °C-os az (V) általános képletű aminnal történő reakciónál az a hőmérséklet-tartomány, amelyet be kell tartani. A találmány szerinti eljáráshoz kiindulóanya­gokként alkalmazott N-[5-halogénszulfonil-l,3,4--tiadiazolil(2)] -O-f enilkarbamoilésztereket eddig még nem írták le. Ezeket a vegyületeket úgy 5 kapjuk, hogy valamely (VIII) általános képletű 2-amino-tiadiazolt — e képletben R' hidrogén­atomot vagy egy benzil-gyököt jelent, és R3 az (I) általános képletnél megadott jelentéssel ren­delkezik, tetszés szerinti sorrendben egy oxidáló-10 szerrel és egy halogénhangyasavfenilészterrel va­lamely savmegkötő szer jelenlétében átalakítunk. Oxidálószerekként különösen olyan anyagokat használunk, amelyekkel az R'S-csoport HalS02 ­-csoporttá való oxidáló halogénezése végrehaj t-15 ható; ilyen anyag például a klórgáz vagy a bróm ecetsav jelenlétében. Ezenkívül a szokásos oxidálószerek, mint pél­dául hidrogénperoxid, szerves persavak, szervet­len persavak, káliumpermanganát, higany(II)-20 -acetát stb. alkalmazhatók. Ezt követően azután az R'-gyököt önmagában ismert módszerek sze­. rint halogénekre kicseréljük. A benzilhalogenid­del való reakció valamely savmegkötő szer, elő-25 nyösen egy tercier amin, így trialkilamin, piridin, piridinbázisok stb. alkáli- és földalkálifémek hidr­oxidjai jelenlétében megy végbe. Ezeknél a reakcióknál a (IXa) és (IXb) általá­nos képletű közbeeső termékek keletkeznek. A 30 (IXa) általános képletű közbeeső termékből va­lamely (III) általános képletű aminnal történő re­akcióban a találmány szerinti eljárás egyik vál­tozatához szükséges 5-szulfamoil-2-amino-tiadi­azolt, amely a (VI) általános képletnek felel meg, 35 kapjuk. Az új, (I) általános képletű 5-szulfamoil-l,3,4--tiadiazolil(2)-karbamidok továbbá úgy állíthatók elő, hogy a) a (IXa) általános képletű aminotiazolt egy 40 (III) általános képletű aminnal és egy Hal— —CONR4R5 általános képletű karbaminsav­halogeniddel vagy a találmány szerinti eljárás változatára érvényes korlátozások figyelembe­vételével valamely (VII) általános képletű 45 izocianáttal reagáltatjuk, b) valamely (IXb) általános képletű fenilkarba­minsavésztert egy (V) általános képletű amin­nal a megfelelő karbamiddá alakítunk, ezt a karbamidot oxidáló halogénezésnek vetjük 50 alá, és ezt követően valamely (III) általános képletű aminnal reagáltatjuk, c) egy (IXb) általános képletű fenilkarbaminsav­észternek valamely (V) általános képletű aminnal történő reakciójából kapott karba­midot nátriumhipoklorittal nátriumhidroxid jelenlétében a megfelelő 5-klórszulfenil-l,3,4--tiadiazolil(2)-karbamiddá alakítunk, a kapott vegyületet először egy (III) általános képletű 60 aminnal reagáltatjuk, és ezt követően oxidál­juk, d) egy (IXa) általános képletű aminotiadiazolnak valamely (III) általános képletű aminnal való 65 reakciójából kapott szulfamoil-amino-tiadia-55

Next

/
Thumbnails
Contents