162512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hexahidroazepin-származékok előállítására

162512 9 10 A fenti reakciókban előállított, találmány sze­rinti eljárással készült vegyületek racém elegyek. Ha tiszta optikai izomerre van szükségünk, ak­kor ezt a racérn elegy önmagában ismert módon történő rezolválásával állíthatjuk elő. A találmány tárgya eljárás az (I) általános kép­letű vegyületek előállítására a heterociklusos gyűrűrendszer valamely alkalmas, nyílt szénláncú prekurzorának gyűrűzárása útján. Megfelelő nyílt szénláncú prekurzorokra vonatkozóan a fentiek­ben számos példát ismertettünk. A gyűrűzárásban kapott vegyületen a továbbiakban szükség sze­rint valamely más átalakítást is végrehajthatunk, így redukciót, N-alkilezést vagy N-acilezést, s en­nek eredményeképp a kívánt végterméket állít­hatjuk elő. Ilyen további átalakításokat is ismer­tettünk a fentiekben. A találmány tárgya továbbá eljárás az (I) álta­lános képletű hexahidro-lH-azepinek előállításá­ra és e vegyületek savaddíciós vagy kvaterner ammóniumsóinak készítésére egy (XXII) általá­nos képletű vegyület redukciója útján. A (XXII) általános képletben az —X—Y— csoport —N= = CHR—, R3N—CH 2 _ vagy R 3 N—C— általános I I íl O képletű csoportot jelent, ahol R és R3 jelentése egyezik a fent megadottakkal, Y1 jelentése —CH2— csoport, vagy az —X—Y— csoport R3N—CH2— csoportot, Y* pedig C=0 csoportot jelent, Z jelentése R2 vagy COR 4 csoport, ahol R 2 jelentése egyezik a fent megadottakkal, R4 pedig hidrogénatomot vagy valamely rövid szénláncú alkilcsoportot jelent, p értéke 2 vagy 3, m értéke 0 vagy 1 lehet, azzal a kikötéssel, hogy az m+p összeg értéke 3. Ezt a redukciós eljárást a fentiekben ismertet­tük, ill. az alábbi példákon mutatjuk be. Ha az (I) általános képletű vegyületnek vala­mely savaddíciós sóját kívánjuk előállítani, akkor az (I) általános képletű vegyületet valamely gyó­gyászatilag összeférhető savval, így például só­savval, kénsawal vagy maleinsavval kezeljük. A szabad bázist hasonló módon úgy állíthatjuk elő, hogy valamely savaddíciós sót semlegesítünk. Er­re a célra valamely alkálikarbonátot alkalmaz­hatunk. A kvaterner ammóniumsó előállítására a szabad bázist valamely alkilhalogeniddel reagál­tatjuk. A fenti reakciókban alkalmazott reagensek vagy ismert vegyületek, melyek a kereskedelem­ben kaphatók, vagy valamely önmagában ismert eljárással előállíthatók, vagy ezen ismert vegyü­leteknek olyan származékai, melyek a megfelelő kiindulási anyagokból ismert vegyületek előállí­tására használatos ismert kémiai reakciókkal ál­líthatók elő. A találmány egy további tárgya eljárás vala­mely (I) általános képletű vegyületet vagy ennek savaddíciós sóját vagy kvaterner ammóniumsóját és valamely gyógyászatilag összeférhető hordozó­anyagot tartalmazó gyógyászati kompozíció elő­állítására. Hordozóanyagként bármely önmagá-25 ban ismert szilárd, folyékony vagy pasztaszerű konzisztenciájú hordozóanyagot használhatunk. A kompozíciót tabletta, kapszula vagy oldat formá­jában készíthetjük el. 5 A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek értékes gyógyászati hatásokkal ren­delkeznek és/vagy hasonló vegyületek előállításá­nak köztitermékei. A találmány szerinti eljá­rással előállítható újszerű vegyületek a szabvá-10 nyos farmakológiai vizsgálatok során általában fájdalomcsillapító hatást mutattak, s így anal­getikumként alkalmazhatók. Ezenkívül néhány, találmány szerinti eljárással előállított vegyület a vizsgálatok szerint narkotikus és analgetikus-15 -antagonista hatással rendelkezik. A találmány szerinti eljárással előállítható far­makológiai hatással rendelkező vegyületek tulaj­donságainak értékelése során a vegyületek in vivo hatását a Haffner-féle farokbecsípési mód-2" szerrel vizsgáltuk. (1. Haffner, Deutsche Med. Wschr. 55, 731/1929) vagy a D'Amour—Smith-féle módszerrel, melynek során az állat farkát sugárzó hőnek teszik ki. (J. Pharmacol. 72 74/1941). Az analgetikus-antagonista hatást a J. Pharm. Pharmacol.-ban (20, 768/1968) Casy és munkatár­sai által közölt módszerrel vizsgáltuk. A találmány szerinti eljárással előállítható ve­gyületeket a fenti vizsgálatoknál perorális és/vagy 30 intraperitoneális adagolás mellett, 10—200 mg/kg dózisban vizsgáltuk. A szóban forgó vegyületek ilyen feltételek mellett általában analgetikus ha­tást mutattak. Ha a találmány szerinti eljárással előállított ve-35 gyületeket fájdalomcsillapítóként alkalmazzuk, akkor a szóban forgó anyagokat meleg vérű álla­toknak — például egereknek, patkányoknak, ku­tyáknak, macskáknak vagy majmoknak egyedül vagy valamely farmakológiailag összeférhető hor-40 dozóval együtt adhatjuk be. A szóban forgó ve­gyületek dózisait a vegyületek oldhatósága és ké­miai természete, a szervezetbe történő bevitel és a szabványos biológiai gyakorlat szempontjai sze­rint állapíthatjuk meg. így például e vegyüle-45 tekét perorálisan valamely töltőanyagot tartal­mazó formában alkalmazhatjuk: töltőanyagként például keményítőt, tejet vagy cukrot alkalmaz­hatunk. E vegyületek orálisan oldatok formájá­ban is beadhatók, vagy parenterálisan injektál­hatok. A szóban forgó anyagokat parenterális be­vitel céljára olyan steril oldat vagy szuszpenzió formájában használhatjuk, mely más oldott anya­gokat is tartalmaz, így például olyan mennyiségű nátriumkloridot vagy glükózt, hogy az oldat izo­tóniás legyen. Az említett vegyületek dózisnagysága a bevitel formájától és az alkalmazott vegyülettől függően változhat. A dózis nagysága a kezelt egyéntől füg-6Q gően is különböző nagyságú lehet. A kezelést ál­talában olyan kis dózissal kezdjük, mely lénye­gesen kisebb a vegyület optimális dózisánál. Ez­után a dózist addig növeljük, míg az adott körül­mények közti optimális hatást el nem érjük. A 65 találmány szerinti eljárással előállított vegyüle-50

Next

/
Thumbnails
Contents