162512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hexahidroazepin-származékok előállítására

162512 8 rögén, R3 pedig valamely rövid szénláncú alkil-, alkenil- vagy alkinilcsoportot vagy ciklopropil­-metil- vagy fenetilcsoportot jelent. A „D" képletsorozattal leírt eljárás szerint va­lamely (XIII) általános képletű szubsztituált alifás észtert például a (XV) általános képletű N-(4-jód­-butil)-ftálimiddel reagáltatunk, s így a (XVI) ál­talános képletű vegyületet állítjuk elő. A (XVI) általános képletű vegyületből eltávolítjuk a fta­loil védőcsoportot, majd a kapott terméket gyű­rűzárási reakciónak vetjük alá. A gyűrűzárás so­rán a (VI) általános képletű anyag keletkezik, melyet redukálva olyan (III) általános képletű ve­gyületet kapunk, melyben R és R3 jelentése hid­rogénatom. A (VI) általános képletű terméket al­kilezve majd redukálva olyan (III) általános kép­letű vegyületet állíthatunk elő, melyben R je­lentése hidrogénatom, R3 pedig valamely rövid szénláncú alkil-, alkenil-, alkinilcsoportot, ciklo­propil-metil- vagy fenetilcsoportot jelent. Az ,,E" képletsorozat szerint valamely (VII) ál­talános képletű szubsztituált alifás nitrilből elké­szítjük a vegyület alkálifém-származékát, majd ezt a származékot valamely dihalo-butánnal rea­gáltatjuk, s így a (XVII) általános képletű halo­nitrilt állítjuk elő. Az alkálifém-származék elő­állítására az említett kiindulási vegyületet példá­ul valamely alkálifémi-amiddal reagáltathatjuk. Dihalo-butánként például l-bróm-4-klór-butánt alkalmazhatunk. A (XVII) általános képletű halo­nitrilt katalitikus hidrogénezéssel haloaminná re­dukálhatjuk, a haloamint pedig alkalmas oldó­szerben melegítve gyűrűzárást hajthatunk végre, s így a (III) általános képletű vegyületet állíthat­juk elő, ahol R és R3 hidrogénatomot jelent. Ha a fenti módszerekkel nem a végterméknek szánt hexahidroazepint állítjuk elő, akkor az elő­állított vegyületet a fentiekben leírt vagy az aláb­biakban ismertetendő bármely eljárással kezel­hetjük, s így a keresett végterméket előállíthat­juk. Azokat a (III) általános képletű vegyületeket, melyekben R valamely rövid szénláncú alkilcso­port, R1 valamely rövid szénláncú alkilcsoport vagy benzilcsoport, R3 pedig hidrogénatom he­lyett áll, az alábbi ,,F" képletsorozat szerint állít­hatjuk elő. Mint a képletsorozatból látható, először az ön­magában ismert módon előállított (VII) általános képletű vegyületből valamely alkálifém-szárma­zékot készítünk, majd ezt a származékot valamely dihalo-butánnal reagáltatjuk. Az alkálifém-szár­mazék előállítására a fenti vegyületet például va­lamely alkálifém-amiddal reagáltathatjuk; a dihalo-butánnal történő reakcióhoz például 1--bróm-4-klór-butánt alkalmazhatunk. Ilyen mó­don a (XVII) általános képletű vegyületet állít­hatjuk elő. A fenti terméket Grignard-reagenssel reagáltatva, majd a reakcióban kapott anyaggal gyűrűzárást hajtva végre a (XVIII) általános kép­letű terméket készíthetjük. Ezt az anyagot redu­kálva olyan (III) általános képletű anyagot ka­punk, melyben R3 hidrogénatomot jelent, azaz a 20 25 (XIX) általános képletű termékhez jutunk. Az így előállított hexahidroazepint — ha az nem a keresett végtermék — a keresett végtermék elő­állítására kívánság szerint bármely, a fentiekben 5 ismertetett vagy az alábbiakban ismertetendő módszerrel kezelhetjük. Az olyan (II) általános képletű vegyületeket, melyekben R1 valamely rövid szénláncú alkilcso­portot jelent, R3 jelentése pedig hidrogéntől kü-10 lönbözik, úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (XX) általános képletű hexahidro-lH-azepint reduká­lunk. Ez utóbbi képletben R1 és R 3 jelentése egye­zik a fent megadottal, R4 pedig hidrogénatomot vagy valamely 1—5 szénatomos alkilcsoportot je-15 lenthet. A redukciót például úgy valósíthatjuk meg, hogy a fenti vegyületet lúgos oldatban hid­razinnal melegítjük. Az oldat lúgosságát például valamely alkálihidroxiddal biztosíthatjuk; a me­legítés célszerűen valamely szerves oldószerben, például dietilén-glikolban történhet. A fenti át­alakítás megvalósítására olyan más, önmagukban ismert redukciós módszerek is alkalmazhatók, melyekkel ketocsoportot metiléncsoporttá redu­kálhatunk. Az alábbiakban példákat ismertetünk a (II) általános képletű vegyület etánditiollal tör­ténő reagáltatására, majd a képződött merkaptán­csoport Raney-nikkel jelenlétében történő hidro­genolízisére, továbbá a fenti általános képletű ve-30 gyület p-toluolszulfonil-hidraziddal történő rea­gáltatására és a kapott termék redukciójára, mely például nátriumborohidriddel vagy lítiumalumí­niumhidriddel történhet. Az olyan (II) általános képletű vegyületeket, 35 melyekben R1 valamely rövid szénláncú alkilcso­portot, R3 pedig metilcsoportot jelent, demetilez­hetjük, azaz a nitrogénen lévő metilcsoportot el­távolíthatjuk. Ilyen módon a megfelelő (II) álta­lános képletű vegyületeket kaphatjuk, melyekben 40 R3 jelentése hidrogénatom. A demetilezést pél­dául brómciánnal vagy etil-kloroformáttal való­síthatjuk meg. A demetilezési reakcióban kapott terméket kívánság szerint valamely fent ismer­tetett módszerrel más (II) általános képletű ve-45 gyületté alakíthatjuk át. Az olyan (XX) általános képletű kiindulási anyagokat, amelyekben R4 va­lamely 1—5 szénatomos alkilcsoportot jelent, a 2 775 583 és a 2 740 779 lajstromszámú USA-sza­badalmak szerint a csatolt „G" képletsorozatnak 30 megfelelően állíthatjuk elő. Az olyan (XX) általános képletű kiindulási anyagokat, melyekben R4 hidrogénatomot jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy a (XX) általános kép­letnek megfelelő vegyületeket — melyekben azon­ban a COR4 csoport helyén CN csoport áll — re­dukáljuk. Ez utóbbi vegyületek előállítására vo­natkozólag a fent említett két USA-szabadalom ad közelebbi felvilágosítást. A (XX) általános 60 képletnek megfelelő, azonban a —COR 4 csoport helyén —CN csoportot tartalmazó vegyületet pél­dául lítiumalumíniumhidriddel, diizobutil-alumí­niumhidriddel vagy lítium-trialkoxi-alumínium­hidriddel parciálisan redukálhatjuk. (1. például: 65 Quarterly Rewiews 20 177/1966). 55

Next

/
Thumbnails
Contents