162479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 3-(1-fenetil-4-hidroxi-4- piperidil)-dihidro-2-(3H)-furanonok előállítására

162479 tor jelenlétében dolgozunk. Katalizátorként kü­lönösen dimetilszulfoxid, azonkívül szerves per­oxidok alkalmasak. Előnyös továbbá technikai tisztaságú vízmentes oldószerek alkalmazása, mert az ezekben levő szennyezések, például szer­ves peroxidok katalitikusan hatnak a reakcióra. A reakció 10—25 óra hosszat tarthat. A termék hidrolizálására például alkálifémkarbonátok, mint a káliumkarbonát, vizes oldatai használ­hatók. Az I általános képletű vegyületek a reakció­keverékből ismert módon különíthetők el és tisz­títhatók. Az I általános képletű vegyületek átalakítha­tók savaddíciós sóikká, és viszont. A IV általános képletű vegyületekhez úgy jut­hatunk, hogy a') a megfelelő fenetilaminokat akrilsavetilész­terrel reagáltatjuk, az így kapott VI általános képletű vegyületeket — ebben a képletben B,lt R2 és R 3 a fenti jelentésűek — Dieckmann-cikli­zációnak vetjük alá, a keletkezett ß-ketoeszte­reket elszappanosítjuk, majd az így kapott sava­kat dekarboxilezzük, vagy b') VII általános képletű vegyületeket — ebben a képletben Rí, R2 és R 3 a fenti jelentésűek — híg ásványi savakkal elszappanosítunk. A b') eljárásváltozatban híg ásványi savként például sósav, kénsav vagy foszforsav vizes ol­data használhatók, a reakciót előnyösen ma­gasabb hőmérsékleten, célszerűen 50° és a reak­ciókeverék forrási hőmérséklete között- hajtjuk végre, és 2—24 óráig tart. A VII általános képletű vegyületekhez úgy jut­hatunk, hogy a VIII képletű vegyületet iners oldószerben és egy savlekötőszer jelenlétében III általános képletű vegyületekkel reagáltatjuk — ezekben a képletekben R1; R 2 és R 3 és X a fenti jelentésűek —. Az I általános képletű vegyületeknek és far­makológiailag elviselhető savaddíciós sóinak cse­kély toxicitás mellett értékes farmakodinamikai tulajdonságaik vannak, és ezért gyógyszerként alkalmazhatók. Az I általános képletű vegyületek fájdalom­csillapító hatásúak, amint az kitűnik egereknél a fenilbenzokinon-szindróma gátlásából, egerek­nél a forrólemezes próbából és a farokbecsípési próbából. Ennélfogva érzéstelenítőszerként hasz­nálhatók. Az alkalmazott adagok természetesen a beadás módjától és a kezelni kívánt állapottól függnek. Általában azonban kísérleti állatoknál jó eredményt sikerül elérni 30—100 mg/kg test­súly adagokkal, ez szükség esetén 2 vagy 3 rész­letben vagy retard alakban adható be. Nagyobb emlősállatoknál a napi adag 30—300 mg. Per­orálisan az I általános képletű vegyületből 10— 150 mg-os részadagok adhatók folyékony vagy szilárd hordozókkal és hígítókkal kikészítve. Gyógyszerként az I általános képletű vegyü­letek és fiziológiailag elviselhető savaddíciós sóik magukban vagy farmakológiailag közömbös se­gédanyagokkal keverve alkalmazhatók. Azok a kiindulási vegyületek, amelyek előál­lítását nem közöljük, ismertek vagy ismert mó-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 don vagy az itt leírt vagy az itt leírttal analóg módon vagy ismert módszerekkel analóg módon állíthatók elő. A következő példákban részletesen ismertet­jük a találmány szerinti eljárás végrehajtását, anélkül, hogy azt ezekre kívánnánk korlátozni. Minden hőmérsékleti adatot Celsius-fokban adunk meg, és azok korrigálatlanok. 1. példa 3-[l-(3,3-Dimetoxifenetil)-4-hidroxi-4--piperidil]-dihidro-2(3H)-furanon 12,8 g 3-(4-hidroxi-4-piperidil)-dihidro-2(3H)­-furanonnak és 11,5 g káliumkarbonátnak 100 ml dimetilformamiddal készült szuszpenziójához 60°-on keverés közben hozzácsepegtetjük 17,0 g 3,4-dimetoxifenetilbromidnak 50 ml dimetilfor­mamiddal készült oldatát. Még másfél óra hosz­szat 60°-on keverjük a reakciókeveréket, majd 1000 ml jégtartalmú 10%-os káliumkarbonát ol­datba öntjük. A reakcióterméket kloroformmal extraháljuk, a kivonatokat magnéziumszulfáton szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot benzolból kétszer átkristályosítva tisztítjuk. Olvadáspontja 142—143°. 2. példa 3-[l-(3,4-Diklórfenetil)-4-hidroxi-4--piperidil)-dihidro-2(3H)-furanon 3-(4-Hidroxi-4-piperidil)-dihidro-2(3H)-fu­ranont az 1. példában leírt módon 3,4-diklór­fenetilbromiddal reagáltatunk. A keletkezett nyers cím szerinti vegyületet 50-szeres mennyiségű kovasavgélen kromatografál­juk, és az acetonnal eluált frakciókat átalakítjuk a hidrogénmaleináttá. Olvadáspontja aceton-éter elegyből átkristályosítva 119—122°. 3. példa 3-[l-(2,6-Diklórfenetil)-4-hidroxi-4--piperidil]-dihidro-2(3H)-furanon 3-(4-Hidroxi-4-piperidil)-dihidro-2(3H)­-furanont az 1. példában leírt módon 2,6-diklór­fenetilbromiddal reagáltatunk. Az így kapott cím szerinti vegyület etanolból átkristályosítva 168—169,5°-on olvad. 4. példa 60 3- jl-[4-Klór-2-metil)-fenetil]-4-hidroxi-4--piperidil }-dihidro-2(3H)-furanon 3-(4-Hidroxi-4-piperidil)-dihidro-2(3H)­furanont az 1. példában leírt módon 4-klór-2-65 -metilfenetilbromiddal reagáltatunk. Az így ka-2

Next

/
Thumbnails
Contents