162459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzcilobutenil-guanidinszármazékok előállítására

4. példa l'-(l-benzciklobutenil)-2'-metil-guanidin-maleat Az 1. b) példa szerint készített 4,07 g l'-(l-benz­ciklobutenil)-2',3'-dimetil-izotiokarbamid-hidrojo­didot 10 ml etanolban oldjuk. Az oldathoz hozzá­adunk 4 ml 7 n etanoios ammónia-oldatot és az így kapott keveréket 72 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük. Éter hozzáadására csapadék válik ki, melyet leszűrünk és szárítunk. Az így kapott l'-(l­-benzcikiobutenil)-2'-met.jl-guanidin-hidrojodidot (3,1 g; olvadáspont: IGT—168 °C) 12 ml 4 n nát­riumhidroxid-oldatban szuszpendáljuk, majd a kép­ződött szabad bázist kétszer, 15—15 ml klorofom­mal extraháljuk. A kloroformos extraktumot nát­riumszulfáton szárítjuk, majd szárazra bepároljuk. A maradékot 3 ml etanolban feloldjuk. Az etanoios oldathoz hozzáadjuk 1,31 g maleinsav 3 ml etanol­ban készített oldatát. Ezután az oldathoz 10 ml étert hozzáadva csapadék válik ki, melyet leszű­rünk, éterrel mosunk és szárítunk. Etanol-éter eiegyéből átkristályosítva 2,0 g I'-(l-benzciklobu­tenil)-2'-metil-guanidin-maleátot kapunk; olvadás­pont: 140—141 °C. Egyenértéksúly (HCIO.,) C14H 17 N 3 0 4 képletre: számított: 291, mért: 284. Azonos módon állítható elő az l'-(l-benzciklobutenil)-2'-metil-3'-8mJno-guanidin­-mak'át, ammónia helyett azonban hiurazint hasz­nálunk. Olvadáspont:119—120 °C. 5. példa l'-[j-(2-nietil-benzciklobutenij)]-guanidin-hidrok]o­rid Az irodalomban leírt módon készített [J. Med. Citera. 8, 255. oldal (196)] 54,15 g l-amino-2-metil­-benzciklobutén-hidrokloridot 25 ml toluolban szusz­pendáljuk, majd 1,05 g ciánamidot adunk hozzá. A keveréket — hatékony keverés közben — 5 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. A reak­cióelegyet vákuumban bepároljuk és a maradékot nátriumhidroxiddal kezeljük. Ezután a kapott sza­ban guanidin-bázist klorofommal extraháljuk. A kloroformot vákuumban eltávolítjuk és a maradó­kot metanolban felvesszük. Ezután 1 egyenérték­súlynyi sósavat — éterben oldva — adunk az oldat­hoz, majd a keletkezett csapadékot leszűrve 1,63 g l'-[l-(2-metil-benzciklobuteniI)]-guanidin-hidroklo­ridot kapunk. Egyenértéksúly (HC104) C 10 H 14 N 3 C1 képletre: számított: 212, mért: 206. 6. példa (+) és (—)-l'-(l-benzciklobutenil)-2',3'-dimetil-gua­nidin-maleát a) (+) és (—)-l-aminobenzciklobutén-hidroklorid l-amino-bei>zciklobutén racém keverékét rezol­váljuk Montzka által leírt módon [J. Org. Chem. 33,3993old. (1968)], rezolváló szerként (+) vagy (—) borkősav-mono-o-klóranilidet használva. A kapott (+) vagy (—) vegyületet sósa vas-sójává átalakítjuk. A (+)-l-amino-benzciklobutén-hidroklorid olva­dáspontja 205—206 °C, [a]!,0 = +20,0° (c = 1,1 metanolban), (termelés: 85%), 8 a (—)-l-amino-benzciklobutén-hidroklorid olva­dáspontja 203—206 °C, [a]?? = —19,9 C C (c = 1,0 metanolban), (termelés: 74°0 ). b) (+)-l'-(l-benzciklobutenil)-2',3'-dimetil-guani-5 din-maleát (+)-l-amino-benzciklobutén-hidrokloridot az 1. példában leírt módon (-f-)-l'-(l-benzciklobutenil)­-2',3'-dimetil-guanidin-maleáttá alakítjuk át. (Ter­melés: 55%.) 10 Olvadáspont: 147—148 CC; [ocf° = +39,1 C C (c = 1,016 metanolban). c) (—)-l'-(l benzciklobutenil)-2',3'-dimetil-guani­din-maleát (—)-l-amino-benzciklobutén-hidrokloridot az 1. 15 példában leírt.módon (—)-l'l(l-benzciklobutenil)­-2',3'-dimetil-guanidin-maleáttá alakítjuk át. (Ter­melés: 58%.) Olvadáspont: 147—148 C C; [aft0 = —39,0 °C (c = 1,052 metanolban). 20 7. példa l'-(l-benzciklobutenil)-l'-metil-guanidin-acetát 1,3 g (134—136 °C olvadáspontú) 1-metilamino­-benzciklobutén-bidrokloridot — amelyet 1-amino-25 -benzciklobutén és klórhangyasavas etilészter reak­ciójával, majd a keletkező vegyület lítium-alumí­nium-hidrides redukciójával állítunk elő — 10 mi 1 n nátriumhidroxid-oldatban szuszpendálunk 5 °C-on, majd a szabad bázist éterrel extraháljuk. 30 Az extraktumokból az étert elpárologtatjuk és a maradékot felvesszük 8 ml etanolban. Ehhez az ol­dathoz hozzáadunk 1,0 g 2-metil-l-nitro-izotiokar­bamidot és a reakcióelegyet 24 órát keverjük. Ez­után hozzáadunk 20 ml étert, mire egy 120—122 °C 35 olvadáspontú csapadék képződik. A csapadékot 20 ml jégecetben szuszpendáljuk és hozzáadunk 100 mg 10% palládiumot tartalmazó, szénre adszor­beált palládium-katalizátort. Azután 24 órán ke­resztül hidrogéngázt buborékoltatunk át a szusz-40 penzión. A palládium-katalizátort leszűrjük és a szűrletet vákuumban szárazra pároljuk. A mara­dék 0,8 g ^-(l-benzciklobutenil)-^-metil-guanidin-• -acetát; olvadáspont: 229—231 °C. 45 8. példa r-(l-benzciklobutenil)-2',3',3'-trimetil-guanidin­-hidrojodid Az 1. b) példában leírt l'-(l-benzciklobutenil)-2', 3'-dimetil-izotiokarbamid-hidrojodid 1,17 g-ját fel-50 oldjuk 3 ml etanolban. Ehhez az oldathoz hozzá­adjuk dimetilamin 6 n etanoios oldatának 2 ml-ét és a reakcióelegyet ezután szobahőmérsékleten 24 órát keverjük. Ezután étert adagolunk a rendszer­hez, mire kiválik egy csapadék, melyet leszűrünk 55 és szárítunk. A cím szerinti vegyület 0,7 g-ját kap­juk. Etanoios átkristálvosítás után az olvadáspont 142—145 °C. 9. példa 60 l'-(l-benzciklobutenil)-guanidin-acetát (2-metil- 1-nitro-izokarbamid felhasználásával.) 1,6 g 1-amino-benzciklobutén-hidrokloridot mint­egy 12 ml 1 n nátriumhidroxid-oldatban szuszpen­dálunk 5 °C-on, majd a keletkező szabad bázist 65 éterrel extraháljuk. Az extraktumból elpárologtat-4

Next

/
Thumbnails
Contents