162421. lajstromszámú szabadalom • Miniatűr "Crossbar" kapcsoló mechanikus retesszel

9 162421 10 amelyek csatornát alkotnak a nyújtott rugók rögzítésére, amikor azok helyükön vannak. Ezekben a hornyokban több 83 fog van, amely kapcsolódik az 55 nyújtott rugókhoz, azoknak menetei között és azokat helyben tartják. A nyújtott rugók két vége össze van kötve az 50 nyomtatott áramköri lappal, amint az 84 és 85 hivatkozási jeleknél látható. Végül 39 porvédő — amely átlátszó műanyagból készülhet — zárja az egységet. A keresztpont működése legjobban a 3—9. ábrák tanulmányozása alapján érthető. A 3. és 4. ábrák a választó-és tartórudak nézetei. A különböző ábrák hivatkozási számainak összehasonlításával az alkatrészek egymás közötti kapcsolata világossá válik. Például az 53 választórúd balra van húzva, a 66 nyíl irányában, ha a 64 armatúra működő 73 vége a 74 ablak vezető 87 széle felé húz és visszatér jobbra, amikor a rugóval előfeszített 79 rugókövetőt a 80 ablak 88 hátsó széleihez szorítja a 77 visszatérítő rugó. Az 56' ujj-rugó felfelé átnyúlik a gátló 91 és 92 ablakokon. Az 5—9. ábrák a 91 gátló ablak 94 sarkát és a 92 gátló ablakban levő 95 fogát mutatják, amely utóbbi az 54 tartórúd 96 részéhez csatlakozik. A 94 és 96 alkatrészek anyaga részei azoknak a választó- és tartórudaknak, amelyek a legközelebb vannak a 91 és 92 gátló ablakokhoz. Az 5. ábra az 56' ujj-rugót nyugalmi helyzetében mutatja a 91 ablak sarkában. Az 53 és 54 választó- illetve tartórudak szintén normál helyzetükben és működésen kívüli állapotban vannak. Ebben a helyzetben az 53 választó- és 54 tartórudakat az FI, F2 és F3 nyilak irányában húzzák a hozzájuk tartozó 77 visszahúzó rugók. Ez a nyugalmi vagy normál helyzet megfelel a 2. ábrán bemutatott helyzetnek, amelynél a rugókövető felső 79 vége húzóerőt fejt ki a 90 ablak 88 hátsó szélére (2. ábra), amelyet a 77 visszatérítő rugó ereje kelt. A 64 armatúrát (2. ábra) a 74 ablak elülső 87 széle rászorítja a 6 keret házára (2. ábra). Az 54 tartórúd is nyugalmi helyzetben van és ekkor az F3 nyíl irányában húzza a visszatérítő rugó készülék, amely hasonló az előzőkben a választórudakkal kapcsolatban ismertetetthez. Hogy egy keresztpontot működtessünk, először az 54 tartórudat mozgatjuk — mielőtt az 53 választórudat mozgatnánk — az F4 nyíl irányában ható erővel — amint azt a 6. ábra mutatja. Ez a mozgás akkor történik, amikor az 54 tartórúd 58 elektromágnesére (1. ábra) áramimpulzus jut. Amikor a mágnes a magja felé húzza a 98 armatúrát, az 54 rudat az F4 nyíl irányába húzza a visszatérítő rugó erejével szemben (a visszatérítő rugót itt nem ábrázoltuk, de hasonló a 77 visszatérítő rugóhoz), amely kapcsolódik a 99 rugókövetővel az 54 rúd másik végén. A út végén valamennyi fog — mint például a 95 fog, amely az 54 tartórudon van — ki van oldva a megfelelő mozgó 56 ujj-rugó érintkező elemből. Ha bármelyik ujj-rugót ezek közül előbb már működtettünk, ez most visszatérne normál helyzetébe, saját belső rugóelőfeszítő ereje következtében. A 7. ábrán az 53 választórúd az F5 nyíl irányában mozog egy választómágnesre adott impulzus következtében, amely a fentiekben az 54 tartórúddal kapcsolatban ismertetett mozgáshoz hasonló elmozgatást hoz létre. Amikor az 53 választórúd helyzetéből kimozdul az F5 nyíl irányában, a mozgó 56' ujj-rugó érintkező az 54 tartórúd 95 fogával szemben helyezkedik el. A 8. ábrán az impulzus, amely működtette az 54 tartórúd 58 tartómágnesét, befejeződött, úgy hogy az 54 tartórúd nyugalmi helyzetébe tér vissza a hozzá tartozó visszatérítő rugó hatása alatt. Ez a helyzet megegyezik azzal, amelyet az 5. ábra mutat. Azáltal, hogy a tartórúd visszatér normál helyzetébe, az 56' ujj-rugó érintkező 5 elemet lefelé nyomja, amint azt a 8. ábra mutatja. Minthogy az impulzus, amely az 53 választórúd 57 választó mágnesét gerjeszti, még nem szűnt meg, ezért a mozgó 56' ujj-rugó elcsúszik a 94 ablak széle mentén, míg a visszatérítő rugó az 54 tartórudat nyugalmi helyzetébe 10 húzza vissza. Végül a mozgó 56' ujj-rugó érintkező érintkezésbe jut két ponton a rögzített függőleges 55 nyújtott rugó „V" alakot mutató két szomszédos menetével. A kétpontos érintkezés ilyen módon érintkező nyomással jön létre. 15 A keresztpont működési folyamatának utolsó lépését a 9. ábra mutatja. Amikor a választó impulzus véget ért, az 57 választómágnes elenged és az 53 választórúd visszatér normál vagy nyugalmi helyzetébe, amelyet az 5, ábrán foglalt el; ez a mozgás 77 visszatérítő rugó által 20 rá kifejtett F2 erő következtében jön létre. Miután ez a folyamat befejeződött, a keresztpont működési folyamata isTvéget ért. Mindamellett a zárt keresztpont-kapcsolat a helytálló vagy függőleges 55 rugó és a mozgó 56' ujj-rugó között fennmarad, bár az 57 25 és 58 mágnesek már nincsenek gerjesztve. A keresztpont működő állapotában van reteszelve, minthogy a tartórúdra ható visszatérítő rugó ereje az 56' ujj-rugót megfogott helyzetében tartja. Ilyen módon a kapcsolat minden villamos energiafelhasználás nélkül fennáll, mert azt mechani-30 kusan biztosítja a visszatérítő rugó előfeszültsége. A keresztpont kioldásához mindössze az szükséges, hogy impulzust alkalmazzunk az 54 tartórudat vezérlő 58 tartómágnesre. Ezt a rudat pillanatnyilag az F4 nyíl irányában húzzuk, a 6. ábrán bemutatott munkahelyzetbe. 35 Az 56' ujj-rugót ekkor már nem fogja a 95 fog és nem tolja az 55 rugó felé. Saját rugalmasságánál fogva, valamint a rögzítési 67 szög következtében, amelyet az ujjrugó szerelésénél alkalmaztunk, az 56' ujj-rugó érintkező elem követi az 54 rudat kitérített helyzetébe mindaddig, 40 amíg a helytálló függőleges 55 érintkezőtől elválik. Ekkor az 56' ujj-rugó elcsúszik a 95 fogon és a 91 ablak oldalán addig, amíg ismét nyugalmi helyzetébe jut az 53 választórúd gátló ablakának jobboldali alsó sarkában. A 10. ábra az ujj-rugók néhány helyzetét mutatja, ami-45 kor a választó- és tartórudak normális, illetőleg munkahelyzetükben vannak. A nyugalmi helyzetet két A és A' pont jelöli, amely az ujj-rugókat működésen kívüli helyzetükben mutatja az 54 tartórúd és az 53 választórúd keresztezésében. Ebben a helyzetben a választó- és tartó-50 rudakban levő ablakok egymás fölött helyezkednek el. A B és B' pontoknál, amelyek az 54a és 53a rudak kereszteződésénél helyezkednek el, az 54a tartórúd visszatért normális vagy nyugalmi helyzetébe, míg az 53a választórúd még mindig munkahelyzetében van. A mozgó 55 56 ujj-rugók behatolnak a függőleges érintkező „V" hornyaiba, amelyeket az 55 nyújtott rugók alkotnak. Megjegyezzük, hogy ilyenkor az 54a tartó- és 53a választórúd gátló ablakai már nem helyezkednek el egymás fölött és kettőjük között elmozdulás van (megfigyel-60 hető például ez az elmozdulás a gátló ablak tetején, amelyet a 108 szaggatott vonal jelez). Ez az elmozdulás pontosan abban az időpontban történik, amikor az 55 nyújtott és 56 ujj-rugók érintkezésbe jutnak, mielőtt a tartórúd befejezte visszatérő mozgását. Ezen visszatérő 65 mozgás végén a távolság, amely megfelel a 108 elmoz-5