162421. lajstromszámú szabadalom • Miniatűr "Crossbar" kapcsoló mechanikus retesszel

11 162421 12 dulásnak, a mozgó ujj-rugók rugalmas deformációjává alakul, annak érdekében, hogy maximális érintkező nyomást biztosítson az álló és mozgó rugók között a működtetett keresztponton, amint azt a zárt C és C keresztpontok mutatják. A mozgó 56 ujj-rugó érintkezők reteszelő érintkezésben vannak az 55 nyitott rugókkal és az 54 tartórúd 95 fogai tartják őket helyzetükben. Ebben a C és C helyzetben a választó- és tartórudakban levő gátló ablakok pontosan egymás fölött helyezkednek el, amint azt az A és A' pontok esetében mutattuk. Ali. ábrán a C keresztpont nagyított képe látható, hogy jobban láthatóvá tegyük a mozgó 56 ujj-rugó rugalmas deformációját. Ebben a pillanatban a tartórúd 95 fogának az 56 ujj-rugóra kifejtett nyomása meghajlítja azt és stabilizálja az érintkező erőt. Ez egyben megakadályozza az érintkező felület minden oldalirányú csúszását. Másrészt elcsúszás történik az 56 ujj-rugó és az 55 nyújtott rugó között, amikor az 56 ujj-rugót a „V" résbe nyomjuk. Ez az elcsúszás öntisztító hatása következtében javítja az érintkezés minőségét. Ali. ábrát vizsgálva, megfigyelhető, hogy a tartórúd tartó vagy nyugalmi állapota semmilyen tekintetben sem változtatja meg annak lehetőségét, hogy a mozgó ujjrugókat kioldjuk. Függetlenül attól, hogy milyen helyzetben találjuk a tartórudat, mindenkor lehetséges, hogy bármely közbenső választórudat mozgassunk, hogy egy üres mozgó ujj-rugó készletet válasszunk, amely eddig még nem vett részt a kapcsolásban. Ilyen módon az 54 tartórúd nyugalmi állásban van, míg az 54b tartórúd tartja a zárt keresztezést a C és C pontoknál. A mozgatható 56 ujj-rugók azonban kiválaszthatók, ha az 53 választórúd és az 54 tartórúd elmozdul, hogy zárja a B és B' keresztpontokat. Az ismertetést a 12. ábra alapján folytatjuk, amelyen a többszörös kapcsoló különböző alkatrészei láthatók. A tartót két oldalán nyomtatott áramkörrel ellátott 50 lap alkotja, amelynek mindkét lapján vezető huzalok vannak. A 2 vezetékek lehetővé teszik megfelelő összeköttetés létrehozását a 3 forrasztási végterületek és a dugaszoló 4 rész bizonyos tüskéi között. Ezeknek csak egy részét ábrázoltuk a rajzon, hogy a rajz zavarosságát elkerüljük. Az 50 lapból 56 ujj-rugók nyúlnak ki; a fent említett okoknál fogva ezeket sem ábrázoltuk valamennyit. Ezek a rugók deformálható rugalmas elemek, amelyek szorosan tekercselt csavarfelületekként vannak kialakítva és kör keresztmetszetű jó villamos vezető fémhuzalból készültek. A bontott ábra sorrendjében a következő egység a 6 keret, amely préselt kemény műanyagból, például polikarbonátból készült. A 6 keret nagyobb léptékű metszeti képét a 22. ábra mutatja, erre hivatkozunk a következő leírásrészben. Ez a keret, amely gyakorlatilag négyszög alakú, 7 hátsófallal rendelkezik, amelyben lyukak vannak és ezek lehetővé teszik az 56 ujj-rugók áthatolását és 8, 9, 10 és 11 falai vannak, amelyek megfelelő profillal rendelkeznek a vezérlő rudak, azaz az 53 választórudak és az 54 tartórudak befogadására; ezen rudakat részletesebben a 13. és 14. ábrák mutatják. Ezeken a külső falakon 14, 15 és 16, 17 nyúlványok vannak (22. ábra), amelyek kapcsolódnak a T-alakú nyílások függőleges 18 vagy 18' részével, amely nyílások az 53 választó-és 54 tartórudak végein vannak; ez az elrendezés biztosítja a rudak kielégítő vezetését. A 8 és 11 falaknak vastagsága nagyobb, mint a 9 és 10 falaké, mert arra szolgálnak, hogy befogadják a vezérlő rudak mechanikus tartó készülékeit. Ezek a készülékek lehetővé teszik a létrehozott összeköttetés fenntartását, minden villamos teljesítmény fogyasztás nélkül. Felidézzük, hogy a 77 visszatérítő rugók (22. ábra) nyomó rugók, amelyek 19 házakban vannak elhelyezve és mind-5 egyik ház alkalmas egy rúd vezérlésére. Ilyen módon mindegyik rugó erőt fejt ki egy 79 rugókövetőre, amely azt megtartja a 19 ház külső szélével szemben. Mindegyik rugókövető 103 vége — amely az egyetlen látható rész a 12. ábrán — az 53 választórúd, vagy a megfe-10 lelő 54 tartórúd T-alakú 18 nyílásának vízszintes 21 részével kapcsolódik (lásd a 13. és 14. ábrákat), és ez határozottan pozícionálja a vezérlő rudakat. Egy keresztezés, amelyet a 22 és 23 közbenső falak alkotnak, a keret nagyobb merevségét biztosítják és közbenső 15 tartókként szolgálnak a választó- és tartórudak számára. Megemlítjük, hogy a 22 fal is tartalmaz 24 nyúlványokat, amelyek az 54 tartórudak 25 réseibe kapcsolódnak (lásd a 14. ábrát) és ez járulékos vezetést biztosít. Mind a keresztező, mind pedig a külső falak a keret 20 mindkét szélén túlnyúlnak 26 szárnyaikkal, amelyek határolják ezt a helyet, amely a rúdvezérlő elektromágnesek tekercsei elhelyezése számára van fenntartva. A tekercsek mindegyik típusa — a választó 57 tekercsek vagy az összekötő 58 tekercsek — olyanok, hogy két nyolcas 25 csoportot alkotnak és ezek közös 96 járomra vannak szerelve. Ez a járom továbbá két 26 szárny között helyezkedik el és rögzítése a 6 kereten például csavarok útján történik, amelyek a nyomtatott áramköri 1 lap, 29, 30, 31 és 32 nyílásaiba vannak bevezetve. A teker-30 esek 33 vége elég hosszú ahhoz, hogy forrasztás útján összeköthető legyen a forrasztási végterületekkel, amelyek vagy az 50 lapnak felső felületén találhatók (a 3 forrasztási végterületek) és lehetővé teszik az 57 választó tekercsek csatlakoztatását, vagy pedig az alsó oldalon vannak és 35 biztosítják az 58 összekötő tekercsek 33 végeinek csatlakoztatását, amelyek áthaladnak az 50 lapon a 34 nyíláson keresztül. A választó tekercseknek csak két 64 armatúráját ábrázoltuk (22. ábra), hogy ne tegyük a rajzot túl bonyolulttá. Ezek azonos kivitelűek az összekötő 40 rudak számára is és úgy vannak ábrázolva, hogy látható egy részük, amely kapcsolódik a 35 hornyokba (22. ábra). Ha a tekercsek fel vannak szerelve a keretre, olyan a helyzetük, hogy a 96 járom érinti azokat és annak 71 éle (22. ábra) képezi az armatúrák forgástengelyét, amíg az 45 armatúrák felső része a vezérlő rudak T-alakú 18' nyílásainak vízszintes részével kapcsolódnak (13. és 14. ábra). Megemlítjük, hogy a 8, 10 és 22 falak profiljának magassága, amelyek befogaűják az összekötő rudakat, kisebb, mint a 9, 11 és 23 falak homológ profiljainak 50 magassága. Ez abból a körülményből következik, hogy a tartórudak és a választórudak nem azonos síkokban helyezkednek el. Ebből olyan szintkülönbség adódik, amely megfelel azon két sík távolságának, amelyekben a rudak működnek. 55 Ez a szintkülönbség található a keret azon részeinél is, amelyek biztosítják a tekercsek elhelyezését a 26 szárnyak között, valamint a vezérlő rudak mechanikus tartókészülékeinek 19 nyílásainál, annak következtében, hogy az elektromágnesek 64 aramtúráinak és a 78 rugóköve-60 tőknek különböző magasságban kell lenniök aszerint, hogy az összekötő rudakra, vagy a választó rudakra hatnak. A 37 nyílások a falak találkozásánál képződő szögletekben vannak kialakítva és a saját menetet vágó 48 6