162421. lajstromszámú szabadalom • Miniatűr "Crossbar" kapcsoló mechanikus retesszel

1624: 7 lett az előnyös szerelési kivitelt a 2. ábra mutatja. Az 1. ábra mindössze két ilyen mágnest mutat, de nyilvánvaló, hogy egy-egy mágnes tartozik mindegyik választó- és mindegyik tartórúdhoz. A választó- és tartórudak műanyagból vagy más alkal- 5 mas anyagból, mint például mylárból, nylonból vagy hasonló anyagból levő sávokból vagy szalagokból készülnek. Tetszőleges számú ilyen sávot vagy szalagot lehet használni; a kapcsoló egy példakénti kivitelénél mindegyik koordináta irány számára nyolc-nyolc darabot hasz- 10 náltunk. Mindegyik szalag feszítve van engedékeny szerelvények között, amelyeket normál helyzetben visszatérítő rugók előfeszültsége tart (két ilyen 63 és 64 szerelvényt ábrázoltunk). A szerelvények egyben armatúrát képeznek vagy egy-egy armatúrával vannak összekötve a hozzájuk 15 kötött választó- és tartórudak egyedileg történő húzására. Például ha az 58 mágnes gerjesztést kap, húzza a hozzá csatlakozó 64 armatúrát és az 54 tartórudat a 66 nyíl irányába. Ha a mágnes gerjesztése megszűnik, a hozzá tartozó 54 tartórúd visszatér normál helyzetébe a vissza- 20 térítő rugó hatására. Hasonló módon bármelyik más választó- vagy tartórudat feszíti két engedékeny szerelvény, amelyeket normál helyzetükbe húz vissza egy visszatérítő rugó. Egyetlen darabot alkalmazunk mindkét villamos érint- 25 kező elem kialakítására. Először szorosan tekercselt tekercsrugót alakítunk jó villamos érintkező karakterisztikájú anyagból. A szorosan tekercselt rugót ezután több rövid részre vágjuk és ezekből 56 ujj-rugókat készítünk, amelyek egyik végükkel az 50 nyomtatott áramköri lapra 30 vannak szerelve. Ezután az ujj-rugókat beforrasztjuk helyükre. Ilyen módon a normális nyomtatott áramköröket előállító gépeket és technikát lehet felhasználni ezen egységek előállítására. A függőleges 55 nyújtott rugók előállítására a szorosan tekercselt tekercsrugókból más hosz- 35 szúságú darabokat vágunk és kinyújtjuk azokat úgy, hogy a rugók egyes tekercsmenetei olyan távolságra válnak el egymástól, amely valamivel kisebb, mint a szorosan tekercselt rugó átmérője. Ilyen módon az ujj-rugó, amely a nyújtott rugó hosszirányára merőlegesen mozog, érint- 40 kezesbe hozható a nyújtott rugó meneteivel. Minthogy a rugók két pontban érintkeznek, ezért két különálló ponton adnak villamos érintkezést, ami a kettős érintkezés nagyobb biztonságát adja. A nyújtott rugók oly módon vannak a kapcsolóra szerelve, hogy az 50 nyomtatott 45 áramköri laphoz csatlakoznak a 6 keret két oldalán. Itt ismét használni lehet a hagyományos nyomtatott áramköri lapoknál szokásos gyártástechnológiát a nyújtott rugók beszerelésére és rögzítésére. Nem általános leírást figyelembe véve, részletesebben 50 magyarázzuk a találmány szerinti crossbar kapcsolót a 2 — 11. ábrák alapján. A 2. ábra az 1. ábra szerinti crossbar kapcsoló 2-2 vonala mentén vett keresztmetszetet mutatja a választórúd, valamint a többi hozzá csatlakozó alkatrészek és 55 az 57 választómágnes hossztengelye mentén. A 2. ábrán csak egyetlen választórúd látható, de nyilvánvaló, hogy több hasonló rúd van elhelyezve egymás mellett, térközökkel, párhuzamosan, amint az szokásos a hagyományos crossbar kapcsolóknál. Ezen választórudakra merőlegesen 60 helyezkedik el bizonyos számú tartórúd, amelyek közül 54 hivatkozási számmal egyet jelöltünk meg. A crossbar kapcsoló alsó részét kétoldalas 50 nyomtatott áramköri lap alkotja. Többek között ez a lap tartja a mozgó 8 érintkező elemeket, vagy ujj-rugókat, amelyeket 56 hivatkozási szám jelöl. Az ujj-rugók deformálható rugalmas elemek, amelyeknek jó villamos vezető karakterisztikájuk van. Előnyösen ezek szorosan csavarvonalban tekercseltek oly módon, hogy a szomszédos menetek szorosan összeérnek. Ezen rugók egyik vége az 50 nyomtatott áramköri lapban van rögzítve kevés forrasztóanyag segítségével, amelyet bármilyen alkalmas módon alkalmazunk. A nyomtatott áramköri lapban történő rögzítést oly módon végezzük, hogy az ujj-rugók normálisan a függőlegestől egy bizonyos szög alatt elhajlanak, amint azt a 67 hivatkozási szám jelzi. Ez a hajlás az ujj-rugóknak olyan előfeszítést ad, amelynek következtében igyekeznek nyitott érintkező helyzetet elfoglalni. Minthogy ezen rugók menetei köralakúak, a rugó másik vége szabadon mozgatható bármely irányban és a szerelési 67 szög egyáltalán nem kritikus. Az ujj-rugók szabad végei belenyúlnak a választó- és tartórudakban levő gátló ablakokba. Az ablakok vagy nyílások egyik alakja legjobban a 3. és 4. ábrán levő négyzeteken látható. Ezek az ablakos készülékek igen nagy előnyt jelentenek, mert lehetővé teszik olyan rudak használatát, amelyeknek minimális tehetetlenségük van adott mechanikus szilárdság és merevség mellett. Más kifejezéssel: ez az elrendezés könnyű rudakat alkalmaz, amelyek vékony és rugalmas anyagból készülnek, például poliészter szalagból. Ezért a kapcsoló igen nagy sebességen dolgozhat, az érintkező elemek igen kis mértékű visszapattanásával, ezek pedig olyan jellemzők, amelyek igen kívánatosak az elektronikus működésnél. További előny, hogy a kopás is csökken. A 6 keret, amely előnyösen a sajtolt műanyagból készülhet, az 50 nyomtatott áramköri lapra van szerelve, például csavarok segítségével. Ezen a 6 kereten vannak a házak az 57 elektromágnesek számára, ezeket 57 hivatkozási szám jelöli, amelyeknek tekercsei össze vannak kötve az 50 nyomtatott áramköri lapon levő vezető sávokkal. Minden elektromágnes tekercshez külön tartozik egy 70 dióda, amely biztosítja a szigetelést a közös összekötő pontoknál. Mindegyik elektromágnes egy-egy 64 armatúrát működtet, amely a mágnes söntszerkezetének végén levő 71 él körül fordul el. A 64 armatúra helytálló vége szintén kevéssé belenyúlik megfelelő 72 nyílásba, amely a 6 keretben van kiképezve. A 64 armatúra szabad vagy működő 73 vége az 53 választórúdban levő 74 ablak vezető szélével kapcsolódik oly módon, hogy a választórudat a 64 armatúra húzza olyankor, amikor az 57 elektromágnes gerjesztve van. Az 57 elektromágnes magjának 75 ferde része van, amely beleillik a 76 tekercstartó testében kiképzett megfelelő profilú bemélyedésbe. Ez tartja az 54 magot a helyén és megakadályozza, hogy hosszirányban elmozduljon a csévetest tengelye mentén. A 6 keret ülést és házat képez a 77 visszahúzó rugó számára, amelyik feszítve tartja a választórudat, valamint a 79 rugókövető 78 tartóágyazása számára is. Ezen 78 tartó nyílásának széle egy részét képezi egy csuklónak, míg a 79 rugókövető fölső vége együttműködik az 53 választórúdban levő 80 ablak hátsó élével. Hasonló elrendezés van biztosítva mindegyik választó-és tartórúd számára, amelyek az 53 és 54 rudakhoz hasonló kiképzésűek. A 6 keret tetejéhez van rögzítve 81 lap, mely tartóként szolgál a függőleges vagy álló 55 érintkező elemek számára. A 81 lapban több 82 horony van kialakítva, 4