162395. lajstromszámú szabadalom • Hodozható berendezés belső égésű motorok üzemi állapotának és gépjárművek gumiabroncs-légnyomásának gyors vizsgálatára
162395 3 4 szennyezést okoz, különösen a sűrű forgalmú lakott területeken. E szennyeződést fokozza a tökéletlenül elégett üzemanyag is, amit a porlasztó és/vagy gyújtás nem megfelelő beállítása okoz és az üzemanyag fogyasztást megnöveli. Tehát köz- és magánérdek szempontjából fontos a kipufogógáz vizsgálata. A kipufogógázban maradó, el nem égett éghető üzemanyag nemcsak a porlasztó és a gyújtás beállítására, hanem a motor állapotára is szolgáltat jellemző mérési adatokat. A kipufogógázok elégettségét vizsgáló eddig alkalmazott készülékek a kipufogócsőből lökésszerűen érkező gáz nyomásának kiegyenlítésére szivattyút használtak, ami bonyolultabbá tette a készülékeket, ezenkívül a vizsgálatét zavarta a kipufogógázban a korom és a vízpára jelenléte is. Az alkalmazott katalizátorokból csak az aktív katalizátor volt beépítve, míg a passzív katalizátor külső elhelyezésénél fogva a külső légnyomás és a levegőben levő szénmonoxid befolyása alatt állott s ez a mérési eredmény pontosságára károsan hatott. Ismeretes a gázok vizsgálatára reakcióhő mérésén alapuló módszer alkalmazása. Ez az előbbi vizsgálati eljárásnál már valamivel pontosabb eredményt ad. E készülékeknél a mérés pontosságát erősen befolyásolja, hogy a passzív ágat képező katalizátor a szabad levegőben van elhelyezve. Újabban a mérés pontossága érdekében egy közös kamrában van elhelyezve az aktív és a passzív ág, s ekkor a passzív ágat kémiailag közömbös anyagú csőben helyezik el. Hátránya, hogy az amúgy is lüktető áramlású gáz egymásra való hatása nincs kiküszöbölve, ami a mérés pontosságát befolyásolja, megoldásuk bonyolult és költséges szinter anyagból készült nagyon kis méretű csövecskék miatt. A berendezésbe beépíthető találmány szerinti szivatytyú nélküli készülék ezeket a hátrányokat kiküszöböli, pontosabb eredményt, egyszerűbb megoldással biztosítja. Lényege, hogy a kipufogógáz elégettségi állapotát vizsgáló készülékének a kipufogócsővel mintavételező csővezetéken és az ehhez csatlakozó flexibilis csővezetéken át gázvezető kapcsolatban levő két térre osztott és egymástól áttört — perforált — fal által elválasztott belső térben előnyösen fémforgács, a külső térben előnyösen fémszivacs töltésű nyomáskiegyenlítő tartálya van, a hídkapcsolás egyik ágát képező sűrűn tekercselt a gázt égető fémszálú aktív katalizátort és a másik ágát képező egyszerű vonalvezetésű, a gázt nem égető fémszálú passzív katalizátort külön-külön magában foglaló két külön kamrája, valamint a nyomáskiegyenlítő tartály és mindkét kamra között közvetlen gázvezető kapcsolatot létesítő elosztó csővezetéke van. Az autódiagnosztikai műszereknél külön berendezés szolgál a kompresszió csúcsnyomás és külön a kerékabroncs légnyomásának mérésére. Az eddigi nyomás (kompresszió csúcsnyomás, kerékabroncsnyomás) — igen fontos vizsgálati — mérő készülékek olyanok voltak, amelyeknek elsősorban a pontosságuk nagymértékben függött a,külső hőmérséklettől. A nyomás mérésének az alapja a rugó méretváltozása volt, amit újabban elektromos jellé alakítottak át és értékét villamos mutatós műszerről olvasták le, a gyors erőváltozásokat — mint amilyenek éppen a kompressziómérésnél fordulnak elő — oszcilloszkóppal mérik. A legismertebb villamos nyomás-jelzésátalakítók az ellenállás, induktivitás, vagy kapacitás-változás, esetleg piezoelektromos vagy magnetosztriktív hatás alapján működnek. Újabban a nyomásmérő bélyegeket is széles körben alkalmazzák. Ezeknél a fémtest rugalmas alakváltozását alakítják villamos jellé, mivel ez a jel igen kicsiny, erősítő berendezéssel erősítik fel, hogy a nyomásértéket ki lehessen mutatni. A legegyszerűbb megoldás a villamos 5 ellenállás változására működő nyomásmérő, a gyakorlatban is ez terjedt el legjobban. Hátránya, hogy az ellenállás változtatását külön mechanikus szerv végzi és hogy az ellenállásnak az ellenállási értékét a környező hőmérséklet lényegesen befolyásolja. 10 A találmány ezzel szemben olyan ellenállást alkalmaz, amelynek ellenállása mágneses indukció hatására igen nagy mértékben változik meg, de a környező hőmérséklet a mérési tartományban gyakorlatilag nem befolyásolja. A mérési eredmény —25 °C és +45 °C között egyaránt 15 igen pontos. A találmány szerinti berendezés ilyen nyomásmérő készülékének lényege, hogy érzékelőjében mágneses erőtere, a mágneses erőtérben a légnyomás hatására rugó ellenében elmozduló testtel, pl. dugattyúval együttmozgó és a 20 mágneses tér erősségét változtató mágneses vezetője, pl. műanyagburkolattal ellátott ferromágneses anyagú teste, valamint a mágneses térben, előnyösen a mágnes fegyverzet egyikére rögzített, a mágneses térerősség változására elektromos ellenállását változtató legalább egy érzé-25 kelőszerve van. Ehhez az érzékelőhöz cserélhető érzékelőfejet célszerű alkalmazni: külön a gyújtógyertya helyére és külön a gumiabroncs szelepéhez illeszthető érzékelőfejet, amely a nyomást az érzékelőbe közvetíti. Lényeges jellemzője a 30 találmány szerinti egyik kiviteli alaknak, hogy a gyújtógyertya helyére csavarható érzékelőfejben a légnyomás hatására elmozduló nyomásközvetítő rúdhoz illeszkedő rugós fékje van. Ez a fék hivatott a hirtelen nyomásváltozás gyorsító erejéből eredő lendületet ellensúlyozni. 35 A találmány további előnye, hogy még egyéb vizsgáló készülékeket, illetve mérőrészeket is magában foglal. így példaképpen az alábbiakat soroljuk fel. Az eddigi gyújtófeszültségvizsgáló készülékek oszcilloszkópos vagy elektroncsöves megoldások voltak, a találmány szerinti, a 40 berendezésbe beépíthető készülék ezzel szemben tranzisztort alkalmaz, s ezzel lényeges egyszerűsítést ér el anélkül, hogy ez a mérési pontosság rovására menne. Ennek lényege, hogy ez a tranzisztor táwezérléses, a tranzisztor drain- és gate-, valamint source- és gate-kivezetése 45 között egy-egy nagy, pl. 4—5 nF kapacitású kondenzátora van. A találmány a berendezés .áramellátásában is jelentős javításokat hozott létre. Ha a berendezés tápáramát a készülék az akkumulátorról veszi le, ellenkező pólusú kap-50 csolás esetén az áramot nem engedi át, hanem jelzőlámpát működtet. Az akkumulátor nagyobb feszültsége (12 V) esetén önműködően megfelelő ellenállást iktat közbe és kisebb feszültséget (6 V) továbbít. Az akkumulátor feszültségét mindkét esetben (12 V vagy 6 V) ellenőrzi. 55 A berendezésnek tehát ezek elérésére olyan a gépjármű akkumulátortelepe és a berendezés közé iktatandó tápáramfeszültség-beállító készüléke van, amelynek az akkumulátor két pólusához köthető két csatlakozója között diódán átmenő áramkörbe iktatott jelzőlámpája, üze-60 mi kimenő vezetékében pedig diódán át zéner-diódához és ellenálláshoz csatlakoztatott differenciálreléje van. A találmány szerinti berendezésnek lényeges további előnye még mindenekelőtt az, hogy kiküszöböli ezt a hátrányt, amely az eddigi berendezéseknél a több külön-65 külön beépített és ennek megfelelően több skálával ellá?
