162388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás komplexek képzésére

162388 13 14 11. példa. A fentebb megadott módszerek egyikével előállítható polialdehidokarbonsavnak (P =3,2; COOH-tartalom = = 67%; C=0-tartalom = 14%) formaldehiddel és káliumhidroxiddal való reagál tatása után komplexképzőként olyan polioxikarbonsav-káliumsót kapunk, amelynek hatékonysága például a kalciumionokkal kialakított komplex alapján ítélhető meg: lgKsub = 1,61 (I = 0,24 mól. 1-' ionerősségnél mérve); Hampshire-próba értéke = 245 12. példa. a) A maradék monomer-visszanyerés desztillátumából (1% akrolein, 7% akrilsav, 92% víz) 430 ml-t elegyítünk 400 ml 35%-os hidrogénperoxiddal, majd keverés közben 60 °C-os fürdőn melegítve 4 óra alatt való melegítés közben hozzácsepegtetünk 365 ml frissen desztillált akroleint. Eközben a reakció hőmérsékletét enyhe hűtéssel 65 °C-on tartjuk. Az akroleinhozzáadás befejezése után 3,0 g benzoilperoxidot adunk a reakcióelegyhez, majd további 3 órán át 65 °C-on keverjük. 0,04 g MnC>2 hozzáadása után az elegyet lassan lehűlni hagyjuk, majd kb. 600 ml térfogatra betöményítjük. Kb. 63%-os polialdehidokarbonsav-oldatot kapunk (COOH-tartalom = 68%, C=0-tartalom = 20%, P = 9). b) A 12/a példa szerinti nagy viszkozitású polimeroldatot hígítjuk 540 ml desztillált vízzel, majd 93 ml 40%-os formaldehidoldattal elegyítjük és lassan hozzáadunk 345 ml 40%-os NaOH-oldatot. így gyengén lúgos polioxikarbonsav-nátriumsó-oldatot kapunk, amelyet a leírt módon tiszta komplexképzővé dolgozhatunk fel. A komplexképző hatékonyság példájaként a kalciumionokkal való komplexképzést adjuk meg: lg Kca++ = 1,76 (I = 0,24 mól. 1_1 ionerősségnél mérve). Hampshire-próba értéke = 410 13. példa. a) 376 ml 7%-os akrilsavat és 486 ml 30%-os hidrogénperoxidot keverés közben 60 °C-os fürdőn tartunk, és keverés közben 55 °C elérése után kb. 3 óra alatt hozzáadunk 326 ml akroleint. A maximális reakcióhőmérséklet alig haladja meg a 60 °C-ot. Néhány óra hosszat tartó állás után a hidrogénperoxid feleslegét mangándioxiddal elbontjuk. Ezután a polialdehidokarbonsav tisztán kinyerhető. Ilyen módon 296 g terméket kapunk (COOH-tartalom = 77%, karboniltartalom = 15%, P = 3). b) Ezt a terméket alkálihidroxiddal reagáltatjuk formaldehidjelenlétében és a komplexképző oldatot Cannizzaroreakció után szilárd polioxikarbonsawal reagáltatjuk, majd semlegesítjük. Ilyen módon vizes, kb. 40%-os komplexképző oldatot kapunk. A tennék például az alábbi komplexeket képezi: La+ + + Vízoldható komplex az alábbi ionokkal Jellemző adatok Ca+ + Fe+ + + Mg+ + Ba+ + lg Ks

,ab = 2,06 (I = 0,24 mól. 1-' ionerősségnél mérve). lg Kstab = 29,4 (pH = 11,7-nél mérve, I = 1,0 mól. 1-' ionerősségre vonatkoztatva). Elmarad a kicsaphatóság hidroxil-, karbonát- és fluoridionokkal. Elmarad a kicsaphatóság karbonát- és oxalátionokkal. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 Cr+ + + Co+ + Ni+ + Zn+ + Cd+ + 55 60 65 T1+ Pb+ + Elmarad a kicsaphatóság oxalát-, karbonát- és foszfátionokkal. Elmarad a kicsaphatóság foszfátionokkal. Elmarad a kicsaphatóság hidroxil-, karbonát- és foszfátionokkal. Elmarad a kicsaphatóság foszfát-, hidroxil- és karbonátionokkal. Elmarad a kicsaphatóság karbonátionokkal. Elmarad a kicsaphatóság oxalát-, hidroxil- és karbonátionokkal. Elmarad a kicsaphatóság bromátionokkal. Elmarad a kicsaphatóság szulfát- és hidroxilionokkal, és erősen lúgos oldatban karbonátionokkal is. 14. példa. a) 350 ml desztillált vizet és 500 ml 30%-os hidrogénperoxidot 55 °C-ra előmelegítünk, majd keverés közben 2,2 óra alatt hozzáfolyatunk 350 ml frissen desztillált akroleint. Eközben a reakcióhőmérséklet 65 °C-ra emelkedik, és az akroleinhozzáadás vége után egy órával 70 °C-ot ér el. Ezután még hozzáadunk 25 ml 30%-os hidrogénperoxidot. Egy további óra után a reakcióelegy hőmérséklete 80 °C-ra emelkedik. 50 °C-ra hűtjük, 50 mg Mn02-vel az átalakulatlan maradék hidrogénperoxidot elbontjuk, és kb. 1 órán át 50 °C-on végzett keverés után felényi folyadéktérfogatra vákuumban bepároljuk. Ekkor olyan desztillátumot kapunk, amely 2% akrilsavat és kb. 1% akroleint tartalmaz vízben, és a következő tételhez azonnal felhasználható! A kapott polimeroldat 10%-át hozammeghatározás és elemzés céljából szárazra pároljuk, míg a maradékot további reakcióhoz használjuk fel. Öszszesen 250 g polialdehidokarbonsavat kapunk (COOH-tartalom = 72%, karboniltartalom = 14%, P = 5). b) Az így előállított polimeroldatból 450 ml-hez 80 ml 40%-os formaldehidoldatot adunk, és 45 perc alatt keverés közben hozzácsepegtetünk 211 ml 40%-os nátronlúgot. Eközben a reakcióelegyet enyhén hűtjük, hogy a reakcióhőmérsékletet 70 °C alatt tartsuk. Az NaOH-hozzáadás befejezése után 1 órán át keverjük, amíg a reakcióhőmérséklet 30 °C-ra nem csökken. Ezután lassan még további 320 ml 40%-os nátronlúgot adunk az elegyhez, majd néhány óra állás után 51 g polioxikarbonsawal semlegesítjük, a vizet lehajtjuk és a maradékot szárítjuk, így 480 gpolioxikarbonsavsót kapunk (lg Kca++ = 1,54, I' = 0,24 mól. 1_1 ionerősségnél mérve). Hampshirepróba értéke = 320 15. példa. a) 500 ml desztillált víz és 250 ml 30%-os hidrogénperoxid elegyét keverés közben 55 c

C-ra melegítjük. E hőmérséklet elérésétől kezdve elkezdjük 220 ml akrolein és 20,5 ml akrilsav (mindkettő frissen desztillálva) elegyének a hozzácsepegtetését. 3,75 óra eltelte után a hozzácsepegtetést befejezzük. További egy órán át 60 °C-on tovább keverjük, majd a reakcióelegy önmagától 65 °C-ra felmelegszik, nyúlós polimerhab képződése közben. 1 liter desztillált vízzel való hígítás után a reakcióelegyet jól átkeverjük, és néhány órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután újabb 500 ml desztillált vízzel hígítjuk, a kapott tixotrop gélt erős keveréssel kis viszkozitású folyadékká alakítjuk. 0,25g aktív szén hozzáadása és 56 °C-ra való melegítés útján a hidrogénperoxid feleslegét 7