162294. lajstromszámú szabadalom • Berendezés axiális és radiális irányú erősítőbetétekkel rendelkező műszaki gumitömlők előállítására

3 162294 4 Az ismertetett berendezések közös hátránya, hogy rajtuk a tömlőfelépítés szakaszos. Az előadottakból kitűnik tehát, hogy hiánypótló olyan műszaki megoldás, amely axiális és radiális irányú erősítő szálbetétekkel rendelkező, különösen egymás feletti síkokban felvezetett betétrendszereket tartalmazó, nagy átmérőjű (50-300 mm) tömlők kívánt hosszban való előállítására alkalmas lenne. A találmány célkitűzése tehát olyan berendezés megvalósítása, amelynek segítségével a fentiekben leírt feltételek, illetve igények kielégíthetők, a technika állásából eredő hátrányok kiküszöbölése mellett. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy a lélekre szövés nélkül, egymás feletti rétegekben kereszteződő fonalrendszerek felvezetésére alkalmas szerve(i) van(nak), a gyártásfolyamatnak megfelelő felépítő szakaszban expanziós (pl. gumi) magból és abban elhelyezett merev (pl acél) magból álló kettős magja és a vulkanizáló szakaszban expanziós magja van, mimellett a vulkanizáló egységgel időben szinkron vezérelt húzóműve és önmagában ismert, lelket és fedlapot felvezető szervei vannak. A találmány szerinti berendezés további jellemzője, hogy expanziós magelemeinek átmérője a felépítés és vulkanizálás üteme alatt a tömlő belső átmérőjével megegyezik, a továbbítás ütemében pedig ennél kisebb. A találmány szerinti berendezésnek az egymás felett felvezetett erősítő betétet képező fonalrendszerek közé inzuláló gumüemezt és/vagy kötőanyagot felvivő szerve, továbbá az egymás feletti rétegeket képező fonalrendszerek forgási és/vagy haladási sebességét szabályozó szerve van. A berendezés előnyös kiviteli alakjának jellemzője, hogy vulkanizáló egysége váltakozó szakaszokban hűthető illetve fűthető dupla falakkal rendelkezik, amelynek hűtött és fűtött szakaszai célszerűen úgy követik egymást, hogy egy hűtött szakaszt után fűtött, majd ismét egy hűtött szakasz van egymás után elrendezve. A találmány szerinti berendezés további előnyös kiviteli alakja, amelynél a felépítő és vulkanizáló egység egytengelyű, összefüggő gépcsoportot képez. A találmány szerinti berendezés működési elve tehát szakaszosan folyamatos és lényegében abban áll, hogy több ütem, úgy mint a) felépítés b) továbbítás c) vulkanizálás * művelete képez egy teljes ciklust, amely azután szükség szerint ismételhető. A fent vázlatosan ismertetett műveletsor a gyakorlatban a következőképpen alakul: 1) a felépítő egység indulási helyzetben van. Lemezből, önmagában ismert elemek segítségével felhelyezzük a tömlőlelket, ezután a berendezés felépítő egységének beindításakor leeresztő orsóról felvezeti a radiális erősítő szálbetéteket. A leeresztő orsóval egy tengelyen elrendezett hengerről vékony inzuláló gumüemezt helyezünk e betétek fölé, miközben a felvezető fej segítségével felvisszük az axiális irányú betéteket, végül önmagában ismert elemek alkal-' mázasával felhelyezzük a fedlapot. Ennél a műveletnél (felépítés) az expanziós magok maximális átmérőre vannak vezérelve. 2) A húzóművet működésbe helyezzük, ezzel egyidejűleg a felépítő egység indulási helyzetbe áll vissza, és a már felépített nyers tömlőszakasz a vulkanizáló csőbe jut. Ekkor a húzóművet leállítjuk, az expanziós magokat pedi)» maximáld átmérőre vezéreljük. A vulkanizálás időtartama alatt a felépítő egységet működésbe helyezve megkezdődik az ujai > tömlőszakasz felépítése. A kivulkanizált tömlőszakasz a vulkanizáló egységet a b) ponttal jelzett továbbításkor hagyja el, az a) illetve c) jelű műveletek pedig időben gyakorlatilag egyszerre történnek. . Tekintettel arra, hogy amint már említettük, a felépítő egység haladó mozgása és a radiális erősítő szálbetéteket félvezető orsók forgó mozgásának sebessége szükség szerint szabályozható, egymástól függetlenül, e két mozgás 'sebességének változtatásával, különböző összehangolásával a radiális betétek felvezetési szöge szükség szerint alakítható ki. Ez azt jelenti, hogy a berendezés alkalmas a már hivatkozott magyar szabadalmi leírás szerinti tömlők előállítására, de 5 ugyanakkor, ha a mozgási sebességeket másképpen választjuk meg, tetszés szerinti szög állítható be, tehát más típusú tömlők is előállíthatók. Gyakorlatilag a fent említett variációs lehetőségek az axiális irányú erősítő szálbetétekre nézve is fennállnak, mert a 10 felvezető fejjel a legkülönbözőbb elrendezésű axiális erősítő betétrendszerek képezhetők ki, kívánt számú szál vagy szálnyaláb vezethető fel egymástól meghatározott távolságban, vagy szükség szerinti az axiális irányú erősítő szálbetétek adott esetben a tömlő teljes kerülete mentén is 15 felvezethetők. A berendezés tehát megfelelő szabályozás alkalmazásával igen sokféle tömlőtípus előállítására alkalmas, amelyek azonban mind eleget tesznek annak a követelménynek, hogy radiális és axiális betétrendszereik egymást csak külön 20 síkokban keresztezhetik. A találmány szerinti berendezést közelebbről az ábrák kapcsán ismertetjük, anélkül azonban, hogy kizárólag az ábrák szerintiekre korlátoznánk a találmányt. Az 1. ábra a találmány szerinti teljes berendezést sema-25 tikusan szemlélteti, a 2. ábra a berendezés expanziós magját részben nézetben, részben metszetben, a 3. ábra a vulkanizáló csövet metszetben, a 4. ábra pedig a vulkanizáló csőben működő nyomó-30 tömlőt metszetben, vázlatosan mutatja be. Az 1. ábra szerinti berendezés 1 expanziós magja változtatható átmérőjű; maximális átmérője megegyezik a rajta felépítendő tömlő belső átmérőjével, minimális átmérője 35 pedig olyan méretű, hogy a felépített tömlőt könnyen le lehessen róla húzni. Az önmagában ismert 2 lélekleeresztő szerv szerepe, hogy" a tömlőleiket képező gumicsíkot tárolja, folyamatosan az 1 expanziós magra helyezze és az 1 expanziós magra felhelye-40 zett gumicsíkot hengerré formálja. Az önmagában ismert 3 csákolóberendezés a 2 lélekleeresztő szerv által hengeralakúra formált tömlőleiket J összepréselés útján végtelenítjük • A 4 felopitőegyseg 6 logaskerekének forgómozgását az 5 45 fogasléc alakítja haladómozgássá. A tömlő erősítő betétvázát képező szálak megfelelő menetemelkedéssel történő felvezetését az 1 expanziós magon lévő lélekgumira a 4 felépítő egység segítségével végezzük. A 4. felépítóegysée a 22 görgőkön nyugszik, amelyek a 23 pályákon haladnak. 50 A 7 állványon helyezkednek el a 24 orsók, melyek a tömlő axiális irányú erősítő szálait tartalmazzák és amelyek az említett erősítő szálakat folyamatosan, megfelelő előfeszítéssel engedik le. Az előfeszítést a 8. pofás fékek biztosítják. 55 Az önmagában ismert 9 fedlapleeresztő szerv a tömlő külső gumirétegét^ (fedlapját) képező gumicsíkot tárolja, a ' már eddig elké'szült tömlőfelépítményre felhelyezi és hengeralakúra formálja. A 9 fedlapleeresztő szerv teljesen analóg a 2 lélekleeresztő szervvel. 60 A 10 csákolóberendezés szerepe, hogy a 9 fedlapleeresztő szerv által hengeralakúra formált, a fedlapot képező gumilemezt összepréselés útján végtelenítse. A 10 csákoló,berendezés kivitele megegyezik a 3 csákolóberendezésével. 05 A 11 vulkanizáló csőben történik az előzőek szerint • felépített nyers tömlő vulkanizálása. A vulkanizálandó nyers tömlőt a 12 nyomótömlő nyomja a megfelelő nyomással a 11 vulkanizáló cső falának és ugyancsak a 12 nyomótömlő biztosítja, hogy a vulkanizált 70 tömlő eltávolodjék attól. A vulkanizált tömlőszakaszt és a vele egységet képező nyers tömlőszakaszt (mely utóbbi az 1 expanziós magon helyezkedik el) egy a 11 vulkanizáló cső hosszának megfelelő szakasszal a 13 húzómű húzza előre. A kész tömlő a 15 állványon lévő forgatható, könnyű-75 szerkezetű 14 fémdobra kerül. 2