162234. lajstromszámú szabadalom • Húzógépsor fémhuzalok, különösen vas és acélhuzalok nagysebességű csavarodásmentes húzásához

3 kozatosan csökken, ezért a jelenleg ismert ma­ximális 17 ... 18 m/sec sebességnél a tárolódo­bok falvastagságát 1,5 ... 2,0 mm-re kell lecsök­kenteni, Ilyen vékony falvastagságoknál a do­bok szilárdsági követelményeit igen nehéz biz­tosítani. Mivel ezen húzási rendszernél a tároló­dobokat, illetve azok tömegét gyakori időközön­ként a huzalnak kell felgyorsítani és ez a tömeg sokszorosan nagyobb, mint a gyűjtőhúzó féke­zett szállefejtőjének tömege, a gyorsítás gyakran szakadásig fokozza a feszültséget a huzalban. Rendszerint csévélési üzem céljaira még külön csévélőegység van az utolsó húzóegység után kapcsolva. Ez a külön csévélőegység csak huzal­tárolásra alkalmas, és alkalmazása olyan esetek­ben, amikor kisebb kötegelő kapacitás is ele­gendő, lényeges költségtöbbletet jelent. Egyeneshúzó rendszernél, ahol alacsony dob­szerkezetek vannak alkalmazva, a húzási sebes­ség növelésének a dobszerkezet nem akadálya. Egyeneshúzóknál a húzógépsor befűzése is gyors, lehetőség van a különböző technológiai felada­tok rugalmas megoldására is. Az alacsony dob­szerkezet miatt azonban rövidek a hűtőutak. A jobb hűtés érdekében, valamint hogy nagyobb mennyiségű huzal tárolása is lehetővé váljék, az alacsony dobokat döntve is alkalmazzák. De nagyobb sebességeknél még ez a megoldás sem ad kielégítő hűtést, ezért a húzási sebesség nö­velése esetén a huzal túlmelegedése gyakori szál­szakadást okoz. A hűtés elégtelensége következ­tében gyakori kenési problémák adódnak, a hu­zalon felületi hibák keletkeznek, ezért a húzás folyamatosságának biztosítása érdekében sok­szor különleges hűtés alkalmazása szükséges. Az ismert alaprendszereket a különböző tech­nológiai céloknak megfelelően, de főleg az egyes húzógéprendszereknél fennálló hiányosságok, hátrányok megszüntetése érdekében egymással kombinálva is alkalmazzák. Egyeneshúzógép és felsőelvezetéses gyűjtőhúzógép kombinációjának azon esetében, amikor az egyeneshúzó egységek a befutó oldalon vannak, a húzógépsor alkalma­zási területe igen korlátozott. A húzógépek ilyen elrendezését főleg olyan esetekben alkalmazzák, amikor a befutó méretek nagysága miatt külö­nösen hátrányos a huzal felső átvezetésével járó hajtogatás és a huzalban keletkező csavarodás. Ismert olyan húzógépsor-elrendezés is, ahol a befutó oldalon felsőelvezetéses gyűjtőhúzó egy­ségek, utolsó egységként pedig egyeneshúzók vannak Ezen húzógépsor-elrendezésnél a jobb hűtés is biztosítva van, a csavarodásmentes to­vábbhúzást az utolsó egységként elrendezett egyeneshúzók biztosítják. Ezen elrendezés hát­ránya, hogy amikor a felsőelvezetéses gyűjtőhú­zó egységeknél nincsen fokozatmentes hajtás, a huzal csavarodást szenved és a húzási sebességek is jelentősen korlátozottak. Hátrányos az is, hogy nem lehet a húzóegységeken egymástól függet­lenül a huzaltelítés-szabályozást automatizálni. Kizárólag csévélési üzem céljaira ismert olyan elrendezés, amelynél egyeneshúzó egységek után egy felsőelvezetéses gyűjtőhúzó egység van el-4 rendezve. Az ezen elrendezésből adódó gyorsu­lás-különbségek a felsőelvezetéses gyűjtőhúzó dobján a huzalmennyiség csökkenésével egyenlí­tődnek ki. A gyakorlatban az utolsó egység gyűj-5 tőszerepet is betölt, bár az ilyen megoldásoknál a csévélőegység beállításakor a húzóegységekkel is le kell állni. Ismert, hasonlóan csévélési üzem céljaira olyan elrendezés is, amelynél az egyeneshúzó egységek 10 után gyűjtő egyeneshúzó van elrendezve. Az egyeneshúzó egységek és a gyűjtő egyeneshúzó egység közötti sebesség-különbség a gyűjtő egye­neshúzó egység dobszerekezetén levő huzal­mennyiség növelésével vagy csökkentésével 15 egyenlítődik ki. Ezen elrendezésnél előnyös az a lehetőség, hogy csévecsere alatt is folyamatosan üzemelhet a teljes húzósor, mivel a huzal a gyűjtő egyeneshúzó egységen tárolódik. Ismert, de ritkán alkalmazott az olyan húzó-20 gépsor-elrendezés, amelynél a gyűjtő egyeneshú­zó egységek előtt a befutó oldalon néhány felső­elvezetéses gyűjtőhúzó egység van elrendezve. Az ilyen elrendezés fő célja, hogy a normál hu­zalméretektől eltérő méretű huzalokat is lehes-25 sen húzni. Mint megállapítható az ismert és felsorolt hú­zógépelrendezések célja általában a befutó-át­mérő növelésének biztosítása, vagy a készáru­dobnál a csévélés tökéletesebb és zavartalan biz-30 tosítása. Ismert, hogy valamely adott húzógépsoron el­végezhető maximális alakítás igénybevétele nem mindig szükséges a különböző befutó méretek, valamint azonos befutó méretek esetén a külön-35 böző készméretek miatt, ezért a húzógépsor egyes meghatározott húzóegységeit a húzási rendszerből kiiktatják. Az ismert húzási variá­ciók egyikénél vagy a befutó oldalon hagynak ki néhány egységet, vagy pedig a készáru felőli ol-40 dalon. Ismert olyan elrendezés is, amelynél a hú­zógépsor készárudobja után külön egy csévélő­dob van elrendezve és ezen dob sebessége van fokozatmentesen állítva néhány előtte levő hú­zóegységhez. 45 Megállapítható tehát, hogy a szárazhúzógépek alaptípusainak még a tökéletesített változatai is, egymáshoz viszonyítva vagy gazdasági, vagy technológiai szempontból előnyös vagy hátrá­nyos tulajdonságokkal bírnak. Megállapítható az 50 is, hogy külön-külön egyik húzógéprendszer sem nyújt minden tekintetben optimális előnyt. Az ismert szárazhúzógép-rendszerek vagy ezeknek a különböző technológiai céloknak meg-55 felelő kombinálása a korszerű és nagysebességű huzalhúzás követelményeit nem elégítik ki. A technológiai feltételek fejlődése következtében (tisztább huzalanyag, jobb alakíthatóság, tökéle­tesebb felületelőkészítés, jobb kenőanyag, stb,) 60 a nagyobb technológiai követelmények kielégí­tése céljaira pedig szükségszerű a húzógépsorok húzási sebességének növelése, így megfelelő hú­zógépsor létrehozása. A korszerű húzógépsortól megkívánják, hogy 65 a húzási sebesség a mindenkori technológiai 2

Next

/
Thumbnails
Contents