162197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9-azolilfluoren-9-karbonsav-származékok előállítására, valamint ezeket hatóanyagként tartalmazó növényi növekedést szabályozó szerek
162197 dést szabályozó hatás kezdetben kissé késik, azonban jelentősen hosszabb ideig tart. Különösen feltűnő, hogy a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek lényegesen csekélyebb károsító hatást gyakorolnak a kezelt növényekre, mint az ismert Morphaktinok. A találmány szerint alkalmazható anyagok tehát értékesen gazdagítják a technikát. Ha kiindulási anyagokként 9-klór-fluorén-9--karbonsav-metilésztert és imidazolt alkalmazunk, a reakció lejátszódását a csatolt rajz szerinti A) reakcióegyenlet szemlélteti. A kiindulási anyagként alkalmazott 9-halogén-fluorén-9^karbonsav-származékokat a II általános képlet egyértelműen meghatározza Ebben a képletben R és R' előnyösen hidrogénatomot, legfeljebb 3-szénatomos alkilcsoportot. I — 2 szénatomos alkoxicsoportot és/vagy klór-, bróm- és fluoratoniot, valamint trifluormetilcsoportot jelent; X előnyösen metoxi-, etoxi-, dimetilamino- és dietilaminocsoportot képvisel és Hal jelentése előnyösen klóratom. A találmány szerint alkalmazható 9-halogénfluorén-9-karbonsav-származékok példáiként megnevezzük az alábbiakat: 9-klór-fluorén-9-karbonsavjmetilészter, 9-bróm-fluorén-9-karbonsav-metilészter, 9-klór-fluorén-9-karbonsav-etilészter, . 9-klór-fluorén-9-karbonsav-izopropilészter, 9-bróm-fluorén-9-karbonsav-butilészter, 2,9-diiklór-fluorén-9j karbonsav-etilészter, 2-klór-9-bróm-fluorén-9-karboinsav-metilészter, 2,7-diklór-9-bróm-fluorén-9-karbonsav-metilészter, 2-metoxi-9-bróm-fluorén-9-karbonsav-etilészter, 2-trifluormetil-9-bróm-fluorén-9--karbonsav-metilészter, 2-bróm-9-bróm-fluorén-9-karbonsav-etilészter, 2,7-dimeti, l-9-bróm-fluorén-9-karbonsav-metilészter, 2-metil-9-klár-fluorén-9-karbonsav-metilészter, 2-metilmerkapto-9-bróm-fluorén-9--karbonsav-etilészter. A kiindulási anyagként alkalmazott 9-halogén-fluorén-9-karbonsav^származéktík csak kis részben ismertek, így például a 9-klór-fluorén-9--kiarbonsav-ín-butil-észter (1 301 173 számú nyugatnémet közzétételi irat). A még nem ismert vegyületeket ugyanazokkal a módszerekkel állíthatjuk elő, például úgy, hogy a 9-hidroxi-fluorén-9-karbonsavat foszforhalogenidekkel, így foszforpentákloriddal 9-halogén-fluorén-9-karbonsavfcloridokká alakítjuk és ezt követően alkoholokkal vagy aminokkal végzett reakcióval kapjuk a II általános képletű 9-halogén-fluorén-9-karbonisav^Sizármazókoikat. A III—VI képletű ismert azolok közül előnyösen a könnyen hozzáférhető III képletű imidazolt, IV képletű pirazolt és V képletű 1,2,4-triazolt alkalmazzuk. A II általános képletű 9-halogén-fluorén-9~ -karbonsav-származékok és az azolok reakcióját megvalósíthatjuk hígítószer jelenlétében vagy anélkül. Hígítószerként elsősorban a poláris szer-5 ves oldószerek jönnek szóba. Ide tartoznak előnyösen a nitrilek, így acetonitril, továbbá a nitrometán, dimetilformamid vagy hexametilfoszforsavtriamid. Savmegkötőszerként alkalmazhatjuk a III— 10 VI képletű azolok feleslegét. Ezen túlmenően alkalmazhatjuk az összes szokásos savmegkötőszert is. Ide tartoznak a szerves bázisok, így trietilamin, lutidin, kinolin, előnyösen az alkálialkoholátok, így nátriummetilát vagy -etilát és a 15 szervetlen bázisok, így káliumkarbonát, magnéziumkarbonát vagy kalciumkarbonát. A reakcióhőmérsékleteket széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0 C° és 200 C° közötti, előnyösen 20 C° és 100 C° közötti hő-20 mérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor az azolt célszerűen legalább egy egyenérték mennyiségben alkalmazzuk. Ha nem akarunk savmegkötőszert használni, az azolt legalább 25 kétszeres moláris mennyiségben, előnyösen azonban háromszoros moláris mennyiségben adagoljuk. Ha savmegkötőszert használunk, ezt legalább ekvivalens mennyiségben, előnyösen azonban feleslegben kell alkalmazni. 30 A reakciótermékek elkülönítését a szokásos módon végezzük, például úgy, hogy a reakcióelegyet vízbe öntjük, a termékeket valamely szerves oldószerrel extraháljuk és kristályosítjuk. 35 A találmány szerinti hatóanyagok a növénynövekedés fiziológiai folyamatára hatnak, és ezért növényi növekedést szabályozó anyagokként alkalmazhatók. 40 A hatóanyagok különböző hatásai lényegében az alkalmazás időpontjától függnek, amelyet a mag fejlődési stádiumára vagy a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatunk, ezenkívül függnek az alkalmazott koncentrációtól. 45 A növényi növekedést szabályozó anyagokat a növény fejlődési stádiumával összhangban levő különböző célokra használjuk. A növényi növekedést szabályozó anyagokkal például megszakíthatjuk a magok nyugalmi ál-50 lapotát, hogy a magokat bizonyos időpontban csírázásra serkentsük, olyan időpontban, amikor a csírázás kívánatos, azonban a mag önmagában nem unutat csírázási készséget. A magok csírázását a hatóanyagokkal az alkalmazott kon-55 centrációtól függően mind gátolhatjuk, mind elősegíthetjük. Ez a gátlás vagy serkentés a csírafejlődésre vonatkozik. A hatóanyagokkal befolyásolhatjuk a növények rügyezését, tehát az endogén évritmust, 60 úgyhogy a növények például olyan időpontban hajtanak ki vagy virágoznak, amikor egyébként nem mutatnak készséget a kihajtásra vagy virágzásra. A hatóanyagokkal a koncentrációtól függően 65 elősegíthetjük vagy gátolhatjuk a hajtás- vagy 2
