162197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9-azolilfluoren-9-karbonsav-származékok előállítására, valamint ezeket hatóanyagként tartalmazó növényi növekedést szabályozó szerek

162197 gyökérnövekedést. Így például lehetséges, hogy a teljesen kifejlődött növények növekedését nagyon erősen gátoljuk, vagy pedig a növények erőteljesebb példányokká vagy törpepéldányokká fejlődjenek. Gazdasági szempontból jelentős például a fűnövékedés visszaszorítása az utak és országutak szélén. Továbbá a növekedést szabályozó anyagokkal gátolhatjuk pázsitok növekedését, így a fűnyírás (kaszálás) gyakorisága csökkenthető. A növény növekedése során az oldalirányú elágazásokat is elősegíthetjük a csúosi növekedés kémiai megszakításával. Ez például a növények dugváinyszaporításáinál jelentős. A koncentrációtól függően lehetséges az is, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk, például hogy dohány esetében dekapitálás után visszaszorítsuk az oldalhajtások képződését és így elősegítsük a levélnövekedést. A virágképződés befolyásolásakor a koncentrációtól és az alkalmazás időpontjától függően elérhetjük mind a virágképződés gátlását, mind gyorsulását. Bizonyos körülmények között a virágállományt is növelni kell, mimellett ezek a hatások akkor lépnek fel, ha a megfelelő kezeléseket a normális virágképződés időpontjában végezzük. A hatóanyagokkal, a növények levélállományát úgy befolyásolhatjuk, hogy lombhullást idézünk elő, hogy például megkönnyítsük a betakarítást vagy a párologtatást csökkentjük egy olyan időpontban, amikor a növényeket el kell ültetni. A gyümölcsállományt úgy növelhetjük, hogy több gyümölcsöt vagy mag nélküli gyümölcsöt hozunk létre (parthenokarpia). Bizonyos körülményék között megakadályozhatjuk a korai gyümölcshullást is, vagy kémiai ritkítás értelmében a gyümölcshullást meghatározott mértékben növelhetjük. A gyümölcshullás növekedését azonban úgy is kihasználhatjuk, hogy a kezelést a betakarítás időpontjában hajtjuk végre, így megkönnyítjük a betakarítást. Az alkalmazás céljának megfelelően, az új hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakít hatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeáló- és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk, mimellett például ha vivőanyagként vizet használunk, adott esetben szerves oldószeréket is alkalmazhatunk segédoldószerként. Folyékony oldószerekként lényegében szóba jönnek az aromás szénhidrogének, például xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének például klórbenzolok, parafinok, például ásványolajfrakciók, alkoholok, például metanol és butanol, erősen poláris oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint a víz; szilárd hordozóanyagokként a természetes kőlisztek, például kaolin, agyagföldtalkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, például a nagy idszperzitású kovasav és szilikátok; emulgeálószerként a nem-ionos és anionos emulgeátorok, így a polioxietilénzsírsavészterek, po-5 lioxietilénzsíralkoholéterek, például alkil-arilpoliglikoléterek, alkilszulfonátok és arilszulfonátok; diszpergálószerként például a lignin, szulfitszennylugok és metilcellulóz. A készítmények általában 0,1—95 súly%, elő-10 nyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítmények alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emul-15 geálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, nedvesíthető porok, paszták, oldható po^ rok, porozószerek és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazást a szokásos módon végezhetjük, például öntözéssel, permetezéssel, 20 porlasztással, porozással, ködösítéssel stb. A hatóanyagkoncentrációkat széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0,0005—2%, előnyösen 0,01—0,5% koncentrációkat alkalmazunk. 25 Ezenkívül 1 hektár talajfelületre számítva általában 0,1—100 kg, előnyösen 1—10 kg hatóanyagot használunk. Az alkalmazás időpontja szempontjából az a legelőnyösebb, ha azt erős szárnövekedéskor vé-30 gezzük, azaz akkor, amikor a legnagyobb a kihajtás. Fafélék esetén az alkalmazás előnyösen röviddel a kihajtás kezdete után történik. Így tehát az inszekticidek és fungicidek alkalmazásával ellentétben a növekedést szabályozó anya-35 gokat előnyös időpontban alkalmazzuk, ezt az időpontot az éghajlati és vegetatív adottságok határozzák meg. A találmány szerinti anyagok hatását az alábbi példákkal szemléltetjük. 40 A. példa Növekedésgátlás/lenmag-próba Oldószer: 40 súlyrész aceton Emulgeátor: 0,25 súlyrész alkilarilpoliglikol-45 éter. Alkalmas hatóanyagkészítmény előállítása céljából egy súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, amely a megadott mennyiségű emulgeátort tartalmazza, és a 50 koncentrátumot dinátriumhidrogénfoszfát-káliumdihidrogénfoszfát-pufferoldattal (pH: 6) a kívánt koncentrációra hígítjuk. 25—25 lenmagot Petri-csészébe két szűrőpapírra helyezünk. Mindegyik Petri-csészébe 10 55 ml hatóanyagkészítményt pipettázunk. A magokat sötétben 25 C°-on csíráztatjuk. 3 nap múlva meghatároezzuk a gyökér és a hajtás hosszúságát és a növekedésgátlást a kontrollnövénynek százalékában fejezzük ki. 100% 60 azt jelenti, hogy 'szünetel a növekedés és 0% azt jelenti, hogy a növekedés ugyanolyan, mint a kezeletlen növények esetében. A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat és a kapott eredményeket az alábbi 1. táblázat-65 ban adjuk meg. 3