162163. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-fenil-7-nitro-1,3-dihidro-2H-1,4- benzodiazepin-2-on előállítására
162163 6 ment a (II—a) konfigurációjú szín^izomerként azonosítottuk. Ez nagyon előnyös, minthogy ez a geometriai iaomeir-alak hajlamosabb a találmány szerinti eljárás harmadaik lépése szerinti • gyűrűzáirási reakcióra. A szín-alakú izomer 5 egyébkánt könnyen átalakítható az anti-ala'kba, ha a vegyületet valamely erre alkalmas oldószerben, pl. benzolban, toluolban vagy xilolban melegítjük. Az átalakulás általában az oldószer forráspontjának megfelelő hőmérsékleten megy 10 könnyen végbe, fokozatosan azonban már szobahőmérsékleten megindul. A (II) általános .képletű vegyületek említett két geometriai izomerje könnyen megkülönböz- 15 tethető egymástól a magmágnieses rezonanciaszínkép adatai alapján (DMSO—dB közegben): (II—a) általános képletű szín-alak: = 6,33 (II—b) általános képletű aratnálak: = 8,95 20 {a —NH2 csoportnak megfelelően). A magmágneses rezonancáa^spektrum fenti adatai alapján feltételezhető, hogy az anti-alakban álló —NH2 csapontnak megfelelő protonok 25 alaiosonyabb térben jelemnek meg, mint a színalak faan álló —NH-2 csoportalak megfelelő protonok, amii az amti-alaikban jelenlevő intramolekuláris hidrogén-kötésnek tulajdonítható. A italálmány szerinti eljárás harmadik lépésének-, a gyűrűzárási reakciónak a kiindulóanyagául az emlíitett két geometriai izomer bármelyike vagy ezek elegye is alkalmazható. Az eljárás második lépésében kapott reakcióelegy 35 közvetlenül, minden elkülönítési és tisztítási művelet nélkül alkalmazható a harmadik reakciólépés kiindulóanyagakénit. A találmány szerinti eljárás e hanmadik reakciólépését tehát oly módon folytatjuk le, hogy 40 a (II) általános képletű vegyületet vagy az ezt tartalmazó reakcióelegyet gyűrűzárási reakciónak vetjük alá. A gyűrűzárási reakció lefolytatása oly módon történik, hogy a (II) általános képletű vegyületet valamely savval, vagy pedig 45 valamely bázisos anyaggal, pl. imidazol-származékkal, alkáMémnalkoholátital vagy alkálifém-hidroxiddal kezeljük, szobahőmérsékleten vagy szükség esetén melegítés közben. Alikálifém^alkoholátként előnyösen kálium- vagy nát- 51 rium-metilát vagy -etilát, alkálifém-hidroxidként pedig előnyösen káliumhidroxid vagy nátriumhidroxid alkalmazható. Az e célból alkalmazott alkálifém-alkoholát vagy alkálifém-hidroxid mennyisége a (II) ál- 55 talános képletű vegyület 1 móljára számítva általában kb. 1—1,5 imól lehet. Ha a gyűrűzárási reakciót alkáliifém-vegyülettel folytatjuk le, akkor előnyösen szobahőmérsékleten dolgozunk, valamely erre alkalmas ol- 60 dószer, pl. alkohol, mint metanol, etanol, propanol vagy izopropanol jelenlétében. Amint már fentebb említettük, a találmány szerinti eljárás fentebb ismertetett második reakeiólépésében túlinyomólag a (II) általános 65 képletű közbenső ftenmék színfalakja keletkezik; ennek következtében a harmadik, gyűrűzárási reakciólépés enyhe reakciókörülmények között is simán végbemegy. A gyűrűzárási reakció lefolytatására bázisos anyagként alkalmazható imidazol-származék pl, imidazol, 2-metil-imidazol vagy 2-etil-imidazol lehet. Az imidazol-származékot a (II) általános képletű vegyület 1 móljára számítva általában kb. 1—5 mól mennyiségben alkalmazzuk. Imidazol-származék alkalmazása esetén a gyűrűzárási reakciót célszerűen oly módon folytatjuk le, hogy a (II) általános képletű vegyületet az imidazol-származék jelenlétében kb. 100—200 °C, előnyösen kb. 120—,150 °C hőmérsékletre melegítjük. Ilyen reakciókörülmények alkalmazása esetén a gyűrűzárási reakció simán végbemegy, akár szín-, akár anti-alakban levő {ill) általános képletű vegyület esetében. Ha a gyűrűzárási reakciót sav jelenlétében folytatjuk le, ez a sav szerves sav, pl. ecetsav vagy propionsav, vagy pedig szervetlen sav, pl. sósav lehet. A savat a (II) általános képletű vegyület 1 móljára számítva általában legalább 2 mól mennyiségben vagy ennél is nagyobb feleslegiben alkalmazzuk. A gyűrűzárási reakció termékeként kapott (I) képletű végtermék könnyen elkülöníthető a reakcióelegyből a szokásos módszerek, mint semlegesítés, szűrés, valamely alkalmas oldószerrel, pl. etilaoetáttal, diklórmetánnal vagy kloroformmal történő extrakció stb. segítségével. Ugyancsak önmaguikban ismert módszerekkel történhet az ,(I) képletű végtermék esetleges további tisztítása is. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) képletű vegyület — amiint ezt fentebb már említettük — értékes tnankvillánis és altató hatású gyógyszer; emellett előnyösen felhasználható ikiindulóanyagikénit további gyógyászati hatású termékek egyszerű eljárásokkal és jó termelési hányadokkal történő előállítására. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre semilyen szempontból nincsen ezekre a .konkrét kiviteli .módokra korlátozva. A példákban a ,.részek" — amennyiben más megadva nincs — súlyrészeket jelenítenek; a példákban szereplő súlyrészek és ítérfogatrészek egymás közötti aránya megfelel az illető anyagok g-ban és ml-ben megadott mennyiségei közötti aránynak. Példa: A) Első reakciólépés. a) 40 tf. rész benzol és 2,42 rész 2-amino-5--nitro-benzoíenan elegyéhez 9,64 rész ortobrómecetsav^etilésateiit és 3 rész ecetsavat adunk, majd az elegyet 7 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A reakció-3
