162163. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-fenil-7-nitro-1,3-dihidro-2H-1,4- benzodiazepin-2-on előállítására

162163 3 és nagy termelési hányaddal keletkezik a kívánt (I) képletű végtermék. A fent említett intramolekuláris átrendeződési reakció bekövetkezése igen meglepő és az eddigi ismeretek alapján egyáltalán nem volt 5 várható, minthogy az eddigi műszaki ismereteink alapján azt kellett volna feltételezni, hogy a (III) általános képletű vegyületek ammóniával való reagáltatása esetén a (VI) általános képletnek megfelelő reakcióterméket — ahol 10 Ph és R a fenti jelentésűek — kapunk; ilyenfajta átrendeződésről, amilyen a találmány szerinti eljárásban végbemegy, vagy ezzel analóg átrendeződési reakciókról az eddigi irodalom sehol nem tesz említést. 15 Így tehát a találmány szerinti eljárásnak ez az intramolekuláris átrendeződési reakciólépése teljesen új és egyedülálló, az eddigi műszaki ismeretek alapján meglepő reakció. -" 20 Az intramolekuláris átrendeződési reakció útján kapott (II) általános képletű vegyületről ugyancsak e kutatómunkánk során állapítottuk meg, hogy az igen könnyen vethető alá gyűrűzárási reakoiónak és így nagy termelési 25 hányaddal, igen előnyös módon kapjuk az (I) képletű végterméket. A fenti előnyökön túlmenően a találmány szerinti eljárás három reakciólépése folytonos műveletekben folytatható le, a közbenső termé- 30 kek elkülönítése és tisztítása nélkül. A találmány szerinti eljárás kidolgozása ezeken az említett felismeréseken alapul; a kívánt (I) képletű végtermék így egyszerű mó- 35 don, iparilag előnyösen kivitelezhető technológiával, nagy termelési hányadokkal nyerhető. Az általános képletekben az X helyén álló halogénatom pl. klór, bróm vagy jód lehet, az 40 R helyén adott esetben szereplő rövidszénláncú alkilcsoport előnyösen 1—4 szénatomos csoport, tehát metil-, etil-, propil-, izopropl-, butil- vagy izoibuiálcsopioirt lelhet. A találmány szerinti eljárás első reakcióiépé- 45 seben egy (V) általános képletű vegyületet valamely \(IV) általános képletű vegyülettel reagáltatunk. E reakció gyakorlati kivitelezése során a (IV) általános képletű vegyületet az (V) általános képletű vegyület 1 móljára számítva 50 legalább 1 mól, előnyösen kb. 1,5—3 mól mennyiségben alkalmazzuk. A reakció végbemegy oldószer és katalizátor alkalmazása nélkül is, általában azonban előnyös valamely erre a célra alkalmas oldószert és/vagy katalizátort 55 alkalmazni. Oldószerként pl. benzol, toluol, .xilol, széntatraklorid, kloroform, metilénklorid vagy ezek különféle elegyei jöhetnek tekintetbe, míg katalizátorként előnyösen valamely savas jellegű vegyület, mint szerves sav (pl. 60 ecetsav vagy p-toluolszulfonsav) vagy szervetlen sav (pl. sósav vagy kénsav) alkalmazható. A katalizátor mennyisége az (V) általános képletű vegyület 1 móljára számítva általában kb. 1—8 mól, előnyösen kb. 2—3 mól lehet. A re- 65 akciót általában a szobahőmérséklet és az alkalmazott oldószer /forráspontja közötti hőmérsékleten folytatjuk le. Olyan esetekben, amikor a találmány szerinti eljárás első lépésében kapott (III) általános képletű vegyület az X halogénatom helyén klór- vagy brómatomot tartalmaz, előnyös, ha e Üözbenső terméknek az ammóniával való reagálási készségét azáltal emeljük, hogy e vegyületet oly (III) általános képletű vegyületté alakítjuk át, amely X helyén jódatomot tartalmaz; ezt azáltal érhetjük el, hogy a vegyületet valamely erre alkalmas oldószerben, mint acetonban vagy rövidszénláncú alkanolban, mint etanolban vagy metanolban a jódhidrogénsav valamely alkálifémsójával, pl. káliumjodiddal vagy nátriumjodiddal reagáltatjuk. Amennyiben az így kapott (III) általános képletű közbenső terméket el kívánjuk különíteni, ez a szokásos módszerekkel, pl. extrakció és az oldószernek a kivonatból való ledesztillálása útján történhet; általában azonban a közbenső termék elkülönítése nem szükséges, az első reakciólépésben kapott reakcióelegyet közvetlenül felhasználhatjuk a második reakciólépés kiindulóanyagaként. Ebben a második reakciólépésben a (III) általános képletű közbenső terméket ammóniával reagáltatjuk. Az ammónia e reakciólépésben akár cseppfolyós ammónia, akár gázalakú ammónia vagy vizes ammónia-oldat alakjában alkalmazható; legelőnyösebb cseppfolyós ammóniával dolgozni. Az ammónia mennyisége előnyösen néhány mólos feleslegnek felel meg. A reakciót célszerűen valamely erre alkalmas oldószerben folytatjuk le; oldószerként a cseppfolyós ammónia feleslege is szerepelhet. A reakciót szobahőmérsékleten vagy ennél alacsonyabb hőmérsékleten folytatjuk le és a szükséghez képest — a hőmérséklettől függően — zárt edényben dolgozhatunk. A reakció közegeként alkalmazható oldószerek jellemző példáiként alkoholok, pl. metanol vagy etanol,- halogénezett metán, pl. diklórmetán vagy kloroform, etilacetát, éter, benzol, dimetilformamid vagy ezek egymással vagy vízzel képezett elegyei említhetők. Az eljárás e második lépésében kapott reakcióterméket infravörös abszorpciós színképe, magímágneses rezonancia-színképe és elemi analízise alapján azonosíthatjuk (II) általános, képletű vegyületként. A (II) általános képletű vegyületek két geometriai izomer alakjában, a (II—a) általános képletű színfalaikban és a ((II—b) általános képletnek megfelelő konfigurációjú anfci-alakban létezhetnek (e képletekben is Ph és R a fentebb adott meghatározásinak -megfelelő jelentésűek). A találmány szerinti eljárás második lépése szerinti reakcióban azonban túlnyomóan az említett két izomer egyike keletkezik; ezt az izo-2