162140. lajstromszámú szabadalom • Tükrözőfólia és eljárás annak előállítására
3 162140 4 A normál fóliák esetében (ni=l) ez a feltétel biztosítható, mivel 2-es törési indexű üveggömböcskék előállíthatók. A gyakorlatban az ilyen normál fóliákhoz 1,9-es törési indexű üveggömböcskéket alkalmaznak, hogy ily módon a tengelytől távol eső sugarak vonatkozásában is kedvező visszaverődést érjenek el. A normál fóliák közlekedési jelzőtáblák előállítására csak korlátozottan alkalmazhatók, mert felületük pl. csapadék következtében nedvesítése esetén tükröző tulajdonságaikat elvesztik, mivel a gömböcskék előtti közeg ni törési indexe zavaró módon 1,0-ról (levegő) 1,33-ra (víz) növekedik. A Flattop-fóliiáfcnál ez a kedvezőtlen hiányosság nem jelentkezik, mivel ebben az esetben az üveggömböoskékhez viszonyított nagysága következtében egy vízcsepp optikailag közömbös síklencseként viselkedik. Ezért manapság szinte kizárólag Flattop-fóliákat gyártanak. Olyan Flattop-fóliákmak az előállításához azonban, amelyeknél a tükrözőréteg közvetlenül a gömb-hátoldalon található, 2,8—3,0 törési index-szel rendelkező üveggömböcskék lennének szükségesek. Mivel ilyen nagy törési indexű üveggömböcskéket mindezideig nem sikerült előállítani, a gömb-hátoldal és a tükrözőréteg között egy közbenső réteget kell kialakítani, ami által elérhető, hogy pl. 2,0—2,5 törési indexű üveggömböcskék alkalmazhatók. Egyik ismert tükrözőfólia előállításánál (2 543 800. sz. USA szabadalmi leírás), a hátoldalról kiindulva, egy később lehúzható hordozópapírra egy első, hátulsó fedőréteget (back side coating, vastagság: 14• 10-4 cm) visznek fel, amelynek megszáradása után erre egy alakítható párnaréteget (moldable cushion layer, vastagság : 40 • 10-4 cm) hordanak fel. Ezután egy tükröző, harmadik réteg (reflector coating, vastagsága: 12-10-4 cm) következik, amely fémanyagú pelyhesített festékanyagot tartalmaz. Erre a rétegre csatlakozik azután egy vékony, áttetsző, színezett, szobahőmérsékleten alakítható, plasztikus anyagból készült film, ami arra szolgál, hogy a visszavert fénynek tetszőleges színt adjon (transparent color film, vastagsága: 10• ÍO-4 cm). Erre a filmre ragasztóanyagot (transparent binder layer) hordanak fel, amely ugyancsak színezve lehet. Végül az üveggömböcskék vannak egysoros rétegben eure a ragasztórétegre felhordva. A gömbök átmérője kb. 150 -10""^* cm. Kalanderezési eljárással nyomják be részben az üveggömböcskéket a plasztikus párnarétegbe, úgy hogy a szánt adó réteg és a tükrözőréteg a gömbök hátsó oldalára simul. Ebben az állapotban a legfelső ragasztóréteget kikeményítik; ezután a kész tükrözőfólia a hordozóról eltávolítható. Ennék a tükrözőfóliának számos hátránya van. A színt adó rétegnek a gömbJ hátoldalak és a tükrözőréteg közötti vastagsága, az ismertetett eljárás következtében kb. Vis része a gömbátmérőnek. Ez előnyösen arra szolgál, hogy a visszavert fényt a megkívánt színben biztosítsa. A gömbátmérőhöz viszonyított kis vastagsága következtében nem tekinthető olyan értelemben közbenső rétegnek, hogy lényegesen csekélyebb törési indexű üveggömböcskék alkalmazhatóságát lehetővé tenné. Ennek megfelelően a leírt 5 normál-elv szerinti tükrözőfóliánál a törési index kb. 1,9. Az ismertetett eljárással Flattop-fóliát nem. lehet előállítani, mivel ehhez körülbelül 2,8 törési indexű üveggömböcskék lennének szükségesek. 10 Az ismert fóliáknál ezenkívül az eljárás előfeltételét képezi, hogy a tükrözőrétegmek alakíts hatónak kell lennie, ezért az egy 12 • 10—4 cm vastag, fémpelyhekkel pigmentált rétegből áll. Egy ilyen réteg csak egy töredékét szolgáltatja an-15 nak a reflexiós értéknek, amely fényes fémtükör alkalmazásakor elérhető. Mivel az ismert eljárásnál a közbenső rétegnek a gömbhátoldalakra történő rásimítása a tükrözőréteg felhordása után megy végbe, ennek az alakításnak a során 20 e gy gőzöléssel felvitt tükrözőréteg elroncsolódnék. Továbbá ismeretesek olyan tükrözőfóliák, amelyek bár nem rendelkeznek a fent felsorolt 25 hátrányokkal, előállításuk azonban jelentős műszáki nehézségekkel jár. E fóliák pontos gyártási eljárása nem ismert, azonban feltételezhető, hogy ezek az elülső oldaltól kiindulva kerülnek felépítésre, amennyiben egy később lehúzható 5 30 hordozóra (3. ábra) egy kb. 10-10-4 cm vastag 6 kötőanyagréteget hordanak fel. A nagy törési indexű 7 üveggömböcskéket ismert módon juttatják be ebbe a kötőanyaglrétegbe. Egy további gyártási folyamatban azután a gömböcskék nyi-35 tott hátoldalára a 8 közbenső réteget folyékony fázisban viszik fel. Abból a tényből, hogy a közbenső rétegnek nemcsak az (1) egyenlet szerinti konstans vastagsággal kell rendelkeznie, hanem a gömbhátoldal körül koncentrikus helyzetűnek 40 kell lennie, felmérhető, hogy milyen nehézségekkel kell számolni egy ilyen réteg felhordásakor. A folyékony fázisban felhordott közbenső réteg ugyanis arra törekszik, hogy az egyenetlenségeket kiegyenlítse, aminek az a következménye, 45 hogy a közbenső réteg mindegyik gömb legmagasabb pontjának a tartományában vékonyabb, mint az azt követő tartományban (ld. a 3. ábrát). Ez ellentmond a tükrözőréteg gömbhöz viszonyított koneentricitásával szemben támasztott kö-50 vetelményének. Továbbá a közbenső réteg kis gömbök felett, ahol ezeket a kisebb gömböket nagyobb gömbök veszik körül, vastagabb, mint a körülvevő nagyobb gömbök felett. A 3. ábrán a közbenső réteg ideális kialakítását a 9 pontvo-55 nallal tüntettük fel. Ez ellentmond az (1) egyenlet szerint támasztott azon követelménynek, amely szerint a gömb d átmérőjének és a közbenső réteg h vastagságának egyenes arányosságban kell állmok egymással. 60 A találmány szerint a tükrözőfóliák előállítása olyan új módszer szerint történik, amely valamennyi, a fentiekben részletezett hátrányt és műszaki nehézséget kiküszöböli. 65 Az alábbiakban a 4—6. ábrák alapján az új 2
