162103. lajstromszámú szabadalom • Vesefunkciódiagnosztikum és eljárás annak előállítására

3 162103 4 A találmány esetében gazdaságossági okokból elsősorban az Urginea maritima polifruktozán­jának, a sinistainnek alkalmazása jön szóba ..[1. Schmiedeberg O., Hopple Seyler's Z. physiol. Chem. 3 112 (Í1879) és Sdhlubach H. H. és Flörsheim W„ Ber. dtsch. dhem. Ges. 62 1491 (1929)]. Fenti célra alkalmazhatók még a fok­hagyma (Allium sativum) poliíruktozánjai és a braminin és triticin (1. Klein G., Handbuch der Pflanzenanalyse, Springer 1(93,2, 1, Teil, p. 886-^873, továbbá Paech K. és Tracey M. V., Moderne Methoden der Pflanzenanalyse, Sprin­ger 1955, 2. kötet, p. 164—ilSŐ). Az említett polifruktozánok mind könnyen ol­dódnak víziben, sav hatására könnyen hidroli­zákiak, közepes molekulasúlyuk kb. 30,00, azaz kb. 1'8 monoszaihlharid-egységet tartalmaznak, fruktózmaradékufc főként !/?-!,2-fcötéssel kapcso­lódik ll. Sdhlubach H. H., Sinlh O. K., Liebigs Ann., 544 1:1)1 (li940)]. A szóbantforgó vízben jól oldódó polifrukto­zások ipari előállítására az irodalomban eddig ismertetett eljárások [Schmiedeberg O., Hopple Seyler's Z. physiol. Cinem. 3, lil2 (ili879) és Klein G., Handbuch der Bflanzenanalyse, Springer 1932, 1. rész, p. 896—87i3] kevéssé alkalmasak. Az eljárások lényege vizes extraktum készítése, majd az extraktumból a ballasztanyagok rész­leges eltávolítása ólomacetáttal végzett kiesa­pással. Végül az extraktumot ólommentesítik és a polifruktozásokat mésztej vagy baritvíz hoz­záadásával mész- vagy baritvegyületek formá­jában elkülönítik. Ezeket a vegyületeket leszi­vatás és mosás után szénsavval vagy oxálsav­val megbontják, az így tisztított polifruktozán­oldatokát szirupsűrűségűre bepárolják és a poli­fruktozásokat alkohollal kicsapják. Mivel a kicsapódás során a hamu, monoszalhharidok és egyéb szennyeződések is makacsul kiválnak, ál­talában sok oldás és kicsapás szükséges a kí­vánt tisztasági fok eléréséhez. A találmány tárgya továbbá eljárás vese­funkció-diagnosztikumként alkalmazható poli­fruktozánok előállítására. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a drogokat 40—80% vizet tartalmazó kisszénatomszámú alkoholok­kal vagy aoetonnal extralháljuk, az extraktum pH-ját — előnyösen kalciumhidroxiddal — 9-es értékre állítjuk, az extraktumot szűrjük, vá­kuumban sűrű szirup előállításáig bepároljuk, majd a besűrített extraktumhoz súlya felének megfelelő mennyiségben rövidszénláncú alko­holt — előnyösen metanolt — adunk, majd az elegy pHwját erős savval, előnyösen sósavval 1—3 értékig csökkentjük, végül a polifrukto­zánt 2—S-nSzoros mennyiségű rövidszénláncú al­kohollal, előnyösen metanollal, vagy aoetonnal kicsapjuk. A kapott csapadékot a vízmentes ki­csapószerrel többször eldörzsöljük s így port vagy kristályos terméket állítunk elő. Adott esetben úgy is eljárhatunk, hogy a kapott poli­fruktozán-oldatot ioncserélő oszlop segítségével teljesen sómentesítjük, aktívszénnel kezeljük. szűrjük, majd a szerves oidószemiaradékot desz­tillációvial történt eltávolítása után közvetlenül ampullákba töltjük vagy az oldatot vákuum­ban szirupsűrűségűre bepároljuk és a párlási 5 maradékot vékony rétegben megszárítjuk. A találmány szerinti új eljárást célszerűen a következőképpen valósítjuk meg: A durván felaprított növényi anyagot vizes 10 alkoholokkal vagy acetonnal, előnyösen 40—1&0% vizet tartalmazó metanollal, etanollal, izopro­panoUal vagy aoetonnal perkoláljuk és így „ki­menülésig" extraháljuk. A perkolálást adott esetben nagyobb hőmérsékleten is végezhetjük. 15 A'szerves oldószer alkalmazásának célja első­megakadályozására, másodsorban a drogbán ta megakadályozására, másodsoriban adrogban ta­lálható polifruktozán-lebontó fermentek hatá­sának gátlása, harmadsortíian a zavaró pektin-20 és nyáikanyagok oldódásának akadályozása. A kapott extraktumot mésztejjel pH 9-ig lúgosít­juk, szűrjük, majd a szűrletet vákuumban 70— 80% szárazanyagtartalmú sziruppá sűrítjük. A sziruphoz lehűtés után részletekben annyi rö-25 vidszénláncú alkoholt vagy acetont — előnyö­sen metanolt — adunk, hogy az oldatban éppen ne képződjön maradandó csapadék, majd az elegy pH-ját tömény sósavval 1—3 értékig, elő­nyösen 2,5-ig csökkentjük és az elegyet annyi 30 fenti oldószerrel elegyítjük, hogy a kicsapódás tökéletes legyen. A sav adagolásával biztosítjuk, hogy a különben kicsapódó sók és színezékek nagy része oldatban maradjon. A fehéres színű, nyúlós masszából álló csapadékot a felülúszó 35 folyadéktól elválasztjuk és kis részletekben al­kalmazott oldószerrel átgyúrjuk. A gyúrás so­rán a csapadék fokozatosan finomszemcséjű kristályokat tartalmazó termékké alakul át. A terméket végül centrifugálással vagy leszíva-40 tással választjuk el a folyadékfázistól. Az így kapott anyag már igen tiszta, a parenteralis adagolás miatt azonban a belőle készített olda­tot ioncserélő oszlopon kell keresztül bocsátani, majd a sómantesített oldatot szűrni és aktív-45 szén hozzáadásával tisztítan;i kell. Végül az így előállított oldatot az oldószermaradékok desz­tillációval történt eltávolítása után és a kívánt koncentráció beállítása után közvetlenül ampul­lákba lehet tölteni vagy sűrű sziruppá történő 50 bepárlás után üveg- vagy acéllemezeken vá­kuumban maximum 80 °C hőmérsékleten meg lehet szárítani. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárást 55 az oltalmi kör korlátozása nélkül példák segít­ségével ismertetjük. 1. példa: 60 Poliifruktozán (sinistrin) előállítása Urginea maritima (hagymáiból Urginea maritima 100 kg kereskedelemben kapható szárított vörös hagymáját késes ma-65 lomban 4 mm lyukátmérőjű szdtabeállítás mel-2

Next

/
Thumbnails
Contents