162092. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű csőszerelvényekhez

162092 3 4 juk tartozó hajtóműveknél a távadó működteté­se a csigahajtóműről van leszármaztatva és így ha az orsó és osigakerék közötti kapcsolat meg­hibásodik, akkor a távadó a központi vezérlés felé helytelen információt továbbít, mivel nem a záróelem elmozdulását, hanem a csigahajtás el­fordulását jelzi. Ilyen esetben előfordulhat, hogy a csőszerelvény orsója, illetve záróeleme meg sem mozdul, a távadó pedig ugyanakkor a vég­rehajtást jelzi. Az ismert hajtóműkiviteleknél a csigahajtó­műhöz csatlakozó, fordulatszámcsökkentő fogas­kerékrendszer biztosítja azt a követelményt, hogy a záróeleim teljes nyitási vagy zárási moz­gásútján a távadó maximálisan csak egy fordu­latot végezzen. Ennek hibája, hogy a hajtómű­vet különböző méretű, egymástól nagyobb mér­tékben eltérő csőiszereivényekhez nem lehet al­kalmazni, mert az adott fogaskerekekből össze­épített fordulatszámcsökkentő nem tudja bizto­sítani azt, hogy a távadó elem a záróelem teljes úthosiszán csak egyetlen fordulatot végezzen. Az ismert haj tóműszerkezeteknél a távadó és érzékelő szerelvény, továbbá a hajtómű csiga­hajtása a csőszerelvénynek csupán meghatáro­zott, pontosan kialakított helyére illeszthető, ezért ugyanahhoz a csőszerelvényhez különböző típusú távadók és csigahajtások nem alkalmazr­hatók. Ezek meghibásodás esetén csak azonos tí­pusú egyedekkel helyettesíthetők. Az ismert hajtóműveknél, illetve ezek egy ré­szénél a hajtómotor kikapcsolását nyomatékha­tárolás révén végzik. A nyomatékhatárolás a motor által forgatott valamely alkatrész, például a csiga elmozdulásával jön létre, amely elmozdu­lás általában rugó ellenében történik és az el­mozdulás következményeként valamilyen áram­kört nyitnak vagy zárnak. E nyomatékhatároló típusok nagyobb részénél kikapcsolás céljára a csiga elmozdulását használják és az elmozdulás mindkét irányban egy-egy rugó ereje ellenében történik. A két rugó alkalmazása a hajtóművet terjedelmessé és a nyomatékhaitárolást bizony­talanná teszi. Az egyéb alkatrészek, például súrlódó, féke­zett tárcsák és ezzel összefüggő rugók révén dolgozó nyomíaitékhatárolók az előbbi megoldás­nál is terjedelmesebbek, bonyolultabbak és meghibásodásra hajlamosabbak. A találmány célja csőszerelvényekhez hasz­nálható olyan hajtómű létesítése, amely a haj­tóművektől megkívánt, bármelyik szokásos fel­adatnak vagy ezek választás szerinti csoportjá­nak elvégzésére kevés munka árán a felhasz­náló üzemben is részegységekből összeállítható, illetve átalakítható, a záróelem szélső határhely­zeteiben létrejövő nyomatékhatárolás egyetlen rugóval minden követelményt kielégítően létre­hozható, toyábbá a távadó közvetlenül a záró­elem, illetve záróelemet tartó orsó helyzetét jel­zi, tehát az érzékelés és vezérlés a tényleges zá­róelem-helyzetnek megfelelő. A találmány szerinti hajtómű a kitűzött fel­adatot azzal oldja meg, hogy kézi mozgatószerel­vénye, a záróelem helyzetét érzékelő- és távadó­szerelvénye, a záróelemet mozgató motorikus hajtószerelvénye, továbbá zárószerelvénye kü­lönálló, egymással választás szerint összeerősít­hető és szétbontható szerkezetegységekként vannak kialakítva. Találmányunk másik jellemzője, hogy a záró­elem helyzetét folyamatosan érzékelő, a záróele­met tartó orsóval állandó közvetlen kapcsolat­ban álló, távadó tengelyével együttforgó tár­csája van. Találmányunk további jellemzője, hogy ä táv­adó tengelyével együttforgó tárcsa kerületén fo­gazás, a záróelemet tartó menetes orsó palást­felületén pedig a tárcsa fogazásával kapcsolódó, az orsó tengelyére merőleges síkokban fekvő, fogszerűen kialakított körgyűrűk vannak. Találmányunk jellemzői közé tartozik, hogy a távadó tengelyével együttforgó tárcsával állan­dó forgáskapcsolatban álló, a záróelemet tartó orsó felületéhez az előbbi tárcsával ellentétes ol­dalon állandóan hozzányomott, kerületén foga­zott második tárcsája van. Találmányunk jellemzője végül az is, hogy a záró elemet motor révén mozgató csigahajtómű csigájával egytengelyű, változtatható előfeszült­ségű, a záróelem mindkét irányú mozgása ese­tén nyomatékhatárolóként dolgozó egyetlen csa­varrugója van. A találmányt részleteiben egy a rajzokon vá­zolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti, csőszerei vé­nyekhez használható hajtómű egy példaképpeni kiviteli alakjának keresztmetszeti vázlata. A 2. ábra az 1. ábrán vázolt hajtómű II—II vonal menti metszete. A 3. ábra az 1. ábrán vázolt hajtómű III—III vonal menti metszete. A rajzokon vázolt csőszerelvény és hajtómű lényegében öt szerkezetegységből, az 1 csősze­relvényből, 2 hossziabbítószerelvényből, 3 hajtó­szerelvényből, 4 érzékelő- és távadószerelvény­ből és 5 kézi mozgatószerelvényből áll. Az 1 csőszerelvény és 2 hosszabbítószierelvény szokásos kivitelű, amelyek 6 csavarok révén erő­síthetők össze. A 3 hajtószerelvény 7 csigáját 8 elektromotor vagy légmotor forgatja, a 9 csigakerék pedig tengelyirányban 10 orsó menetével kapcsolódó anyamenettel van kiképezve. A 7 csiga és 9 csi­gakerék forgása eredményeként a 10 orsó ten­gelyirányban elmozdul és magával viszi az alsó végére erősített 11 záróelemet. A 7 csiga két végén a 3. ábrán látható mó­don 12 csapágyak révén van ágyazva és a csap­ágyakat, valamint a csigát befogadó 13 hüvely a 14 házban tengelyirányban csúsztatható. A 13 hüvely felső 15 csőnyúlványát kívül 16 csúszó­hüvely veszi körül, melynek felső 17 pereme és a 13 hüvely felső vállára helyezett 18 tárcsa kö­zé 19 csavarrugó van befogva. A 16 csúszóhü­vely, illetve 17 perem felső szélső helyzetét a 15 csőnyúlványba csavart 20 zárótest pereme hatá­rolja. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents