162076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5 béta 19-(epoxietanoimino)- szteroidok előállítására
162076 6 30 nélkül alkalmazunk vagy a reagáló anyagok va- . lamelyikét só alakjában alkalmazzuk. A találmány kenetébe tartozik a (II) általános képlet alá eső új kiiinduláainyagiok, elsősorban az Sjff-hidroxi-il^-aoetoxiHlS-iíN-metil-a- 5 -klóraceta;mino)Haiidirosztán, a megfelelő 17-oxo-vegyület, valamint az 5i#,il7^-dihidiroxi-49-i(N^matil-34ílóraícetamido)Hl7ia-metilHandriosztán előállítása is. A találmány szerinti eljárással előállított oly 10 (I) általános képletű vegyületeket, amelyek R<> helyén két Mdragénatoimot tartalmaznak és így gyűrűs amiiinnszerkezetet mutatnak, kívánt esetben a szokásos módszerekkel valamely szervetlen vagy szerves savval képezett addiiciós sóvá 15 alakíthatjuk át. így pl. a megfelelő -(I) általános képletű vegyület valamely szerves oldószerrel, mint (benzollal, dietiléterrel, metanollal, etanollal vagy acetonnal készített oldatához a sóképző komponensként kívánt savat vagy 20 annak oldatát adjuk és a képződött sót, amely vagy közvetlenül kiiválik a íreaikicióelegyből. vagy valamely másik szerves folyadék, pl. metanol esetében dietiléter hozzáadása útján kicsapható, elkülönítjük a reakicióelegybő.l. A sa- 25 vakkal képezett addíciós sókból a bázist ugyancsak önmagában ismert módon, bázisos anyagokkal, pl. nátriumkarboniáttial vagy nátriuimhidrogénkairbonáttal való kezelés útján szabadíthatjuk fel. Gyógyszerkészítmények hatóanyagaként való felhasználás céljából a találmány szerint előállított (I) általános képletű szabad bázisok helyett azok gyógyszerészeti szempontiból elfogad- • ható savakkal képezett addiiciós sói is allkal- 35 mázhatok; ilyen sók képzésére oly savak jönrnek tekintetbe, amelyek anionjai a szóbajövő adagolásiban vagy nem mutatnak farmakológiai hatást, vagy valamely kívánatos saját farmakológiai hatással rendelkeznek; előnyös to- 40 vábbá, ha a hatóanyagként alkalmazandó sók jól kristályosíthatok és nem, vagy csak kevéssé hdgroszkóposak. A sóképzésire alkalmas (I) általános képletű vegyületekiből pl. a következő savakkal készíthetünk savaddiciós sókat: sósav, 45 bróimhidroiglénsaiv, kénsav, foszforsav, metánszulfonsav, . etánsizulfonsav, /J-hidroxietánszulfonsav, ecetsav, almasav, barkősav, citromsav, tejsav, boirostyiánkősay, futmársiav, maleimaav, benzoesav, szaliciilsav, feniileoetsav, miandulasav, 50 emjbansav vagy l,i5Hnaftaliindiszulfonsav. A találmány kiterjed az i(I) általános képletű új, (farmakológiiaillag hatásos vegyületeket vagy sóikat hatóanyagként tartalmazó ember- és ál- 85 latgyógyászati készítmények előállítására is. E készítményeket az (I) általános képletű hatóanyagnak, ill. sójának valamely gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőanyaegal való kombinálása útján állítjuk elő. Vivöainyágiként 60 enteráliis, pl. orális, vagy panenterális, ill. helyi alkalmazásra felhasználható szervetlen vagy szerves anyagokat; alkalmazunk, amelyek a hatóanyaggal nem lépnek reakcióba. Az ilyen anyagok példáiként a víz, zselatin, tejioukor, ke- 65 ményítő, magnéziumsztearát, talkum, növényi olajok, benziilalkoholok, gumi, polialkilénglikolok, vazelinek, koleszterin vagy más ismert gyógyszerészeti viivőanyagoik említhetők. A gyógyszerkészítmények szilárd alakiban, pl. tabletta, drazsé, kapszula alakjában, vagy pedig folyékony vagy félfolyékony alakban, pl. oldat, szuszpenzió, emulzió, kenőcs vagy krém alakjában készíthetők el. A gyógyszerkészítmények adott esetben sterilizálhatok és/vagy segédanyagokat, minit tartósító-, stabilizáló-, nedvesítővagy emulgálószeréket, az ozmósisos nyomás befolyásolásaira alkalmas sókat vagy pufferanyagokat is alkalmazhatnak. Adhatunk az •ilyen gyógyszerkészítményekhez más, gyógyászati szempontból értékes anyagokat is. A találmány szerintii eljárással előállítható vegyületek takarmány-adalékként is felhasználhatók, felihasználhatók továbbá kiindulóanyagkénit más, értékes vegyületek előállítására. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. A példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban vannak megadva. Az optikai forgatóképességeket kloroformban mértük; az oldat koncentrációját zárójelben adtuk meg. Az infravörös színképek mérése szintén kloroformban történt; az abszorpció-sávok cm;1 értékekben vannak megadva. 1. példa: 210 mg 5^Mhidiroxi-il7i/ S-aioetoxii-<19H(<N-mietíil-2--klóracetamidoj-androisztánt (vö. 6. példa) 5 ml abszolút tetráhiidrafiurián és 5 ml abszolút benzol elegyében oldunk és az oldathoz 35 mg nátriumfaidridet, majd 0,1 ml etanol 2 ml abszolút tetrahidrofuiránnal készített oldatának 0,0:2 ml-nyíi mennyiségét adjuk. Az elegyet 20° hőmérsékleten 30 percig, majd 40°-on további 30 percig keverjük. A reaikcióelegyhez _ azután etálaoetátot. adunk és telített nátriumkloridoldattal semlegesre .mossunk. Az elkülönített szerves oldószeres fázist vákuumban bepároljuk, a maradékként kapott nyers terméket etilacetátban kovasavgélen ktromatografáljuk. Ilymódon első termékként 138 mg l'-Hmetil-a'-oxo-l^Haaetoxi-iSl/JAQ-iíepoxietanoliminoJ^andirosztánt kapuink, amely aceton és hexán elegyéből történő kétszeri átkiristályosítás után 198—104°-on olvad; [a]D = +~1'B° (1(0,31). Infravörös színkép: 1730, 1645, 1250. A további frakciókból 17 mg r-metil-2'-oxo-lVyfljhiidroxi-Sl^lflHCepoxiietanosiminoJ-iandrasztánt kapunk, amely i2i5i8—i26Q°-on olvad; [ia]o — = +184 ° (0,28). Infravörös színkép: 3590, 1645. 2. .példa: .60 mg 5^-ihidroxi-íl7^Hacetox:i-lli9-'0N-metil-2-klóracetaímidoj-ianidirosztánt (vö. 6. példa) 14,6 img nátriumhidroxid 7 ml etanollal készített 3
