162051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-dezoxi-D-xilohexafuranozidvegyületek előállítására
5 162051 8 réljük ki és kívánt esetben a fentebb említett további müveleteket is elvégezzük. Reakcióképesen észterezett hidroxilcsoportként elsősorban egy halogénhidrogénsawal észterezett hidroxilcsoport szerepelhet, Ri° helyén tehát elsősorban halogén-, különösen brómatom állhat. A reakcióképesen észterezett Ri° hidroxilcsoport kicserélése előnyösen a kiindulóanyagnak valamely Rt —OH általános képletű alkohollal savlekötőszer jelenlétében történő kezelése útján folytatható le. Savlekötőszer ként, például ezüst-, ólom- vagy higanysók vagy megfelelő oxidok vagy tercier bázisok, elsősorban az Rí—OH általános képletű vegyületek fémszármazékai, valamint a megfelelő alkálifém-, például nátrium- vagy kálium-, vagy pedig földalkálifém-, például magnézium- vagy ezüstvegyületek alkalmazhatók. A fenti reakciót előnyösen valamely oldószer, például dioxán jelenlétében folytatjuk le; az alkoholos reagens adott esetben maga is alkalmazható oldószerként. A találmány szerinti új vegyületek előállíthatók, továbbá olymódon is, 40—70%K« termeléssel, hogy valamely (III) általános képletű 5,6-bisz-dezoxi-D-xilohexafuranozidban — ahol Y egy reduktív úton lehasítható csoportot, Z pedig egy RsO-csoportot képvisel — az Y csoportot reduktív úton lehasítjuk és kívánt esetben a fentebb említett további müveleteket is lefolytatjuk. Reduktív úton lehasítható Y csoportként elsősorban egy megfelelő módon észterezett, célszerűen reakcióképesen észterezett hidroxilcsoport, mint valamely szerves szulfoniloxi-, például p-toluolszulfoniloxi-csoport, vagy pedig halogén-, különösen jódatom szerepelhet. Az ilyen csoportok reduktív úton lehasíthatok, például a szerves szulfoniloxi-csoportok valamely erre alkalmas hidrid-redukálószerrel, mint nátriumalumíniumhidriddel való kezelés útján, a halogénatomok, különösen a jódatom pedig, például katalitikusan aktivált hidrogén, például palládium-katalizátor jelenlétében alkalmazott hidrogén segítségével. A találmány szerinti oly vegyületekben, amelyegben R2 helyén acilgyök áll, ezt a gyököt például valamely alkalikus szerrel, mint földalkáli- vagy alkálifémhidroxiddal vagy -karbonáttal, vagy pedig ezüstoxiddal vizes vagy alkoholos közegben történő kezelés útján hidrogénatomra cserélhetjük ki. Az oly vegyületekben, amelyekben R2 helyén hidrogénatom áll, a szabad hidroxilcsoportot valamely szerves karbonsav acilgyökének bevitelére alkalmas acilezőszerrel való kezelés útján, önmagában ismert módon észterezhetjük; ezt a reakciót előnyösen oly vegyületekkel hajtjuk végre, amelyekben mind R3, mind pedig R5 helyén szerves gyök áll. Acilezőszerként erre a célra savszármazékok (dikarbonsavak esetén például ezek mono-savszármazékai), különösen anhidridek (belső anhidridek, mint a megfelelő ketének is), továbbá halogenidek, különösen kloridok jöhetnek tekintetbe. Előnyösen olymódon járunk el, hogy 5 anhidriddel, például borostyánkősavanhidriddei acilezünk, savas vagy bázisos katalizátor, például piridin jelenlétében. Karbonsavhalogenidekkel, például karbonsavkloriddal, mint borostyánkősavmonokloriddal savlekötőszer, pél-10 dául szerves tercier bázis vagy nátriumacetát jelenlétében acilezhetünk. A szabad hidroxilcsoportot karbonsavakkal is acilezhetjük erre alkalmas kondenzálószerek, mint diciklohexilkarbodiimid jelenlétében; acilezhetünk továbbá 15 a karbonsavak reakcióképes észtereinek, mint N-hidroxiamino- vagy N-hidroxiimino-vegyül&tekkel képezett észtereknek, például N-hidroxi-szukcinimidnek a felhasználásával is. A sóképző csoportot, például szabad karbo-20 xilcsoportot tartalmazó R2 acilgyökkel helyettesített vegyületeket az előállításuk során alkalmazott reakciókörülményektől függően szabad sav vagy só alakjában nyerhetjük; e vegyületek e két alakja önmagában ismert mó-25 don alakítható át egymásba. A szabad karboxilcsoportot tartalmazó vegyületek sói, például fémsók, különösen alkálifém-, mint nátrium- vagy káliumsók, földalkálifém-, például magnézium- vagy kalciumsók, továbbá ammó-30 niumsók, például ammóniával vagy 'szerves bázisokkal, mint rövidszénláncú alkálicsoportokat tartalmazó trialkilaminokkal, például trimetilaminnal vagy trietilaminnal képezett sók, különösen az ilyen típusú nem-toxikus 35 sók lehetnek. Az új vegyületek ilyen sói, kür lönösen az alkáli sók vízben való jó oldódásukkal tűnnek ki; ezek a sók felhasználhatók az új vegyületek tisztítására is. Ilyen sókat például olymódon állíthatunk elő, hogy a sza-40 bad vegyületeket fémhidroxidokkal vagy fémkarbonátokkal, vagy pedig ammóniával, vagy aminokkal vagy ilyen célokra alkalmas ioncserélőkkel kezeljük. A szabad állapotú új vegyületek és sóik 49 között fennálló szoros összefüggésekre való tekintettel mindaz, amit ebben a leírásban a szabad vegyületekre, illetve sóikra vonatkozólag mondunk, értelem- és célszerűen adott esetben a megfelelő sókra, illetve a megfelelő 50 szabad vegyületekre is alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárással előállított új vegyületek tiszta alfa- vagy béta-anomerek alakjában vagy pedig anomerelegy alakjában 55 lehetnek jelen. Ez utóbbiak az egyes anomerek fizikai-kémiai ! tulajdonságajiban fennálló kü-. lönbségek alapján választhatók szét a két tiszta anomerre, önmagukban ismert módszerek, például kromatográfiai szétválasztás, mint vé-60 konyréteg-kromatográfia, vagy valamely más, e célra alkalmas rezolválási eljárás alkalmazásával. Célszerűen a két anomer alak közül a hatásosabbat különítjük el tiszta állapotban. A fentebb leírt eljárásokat önmagukban is-65 mert módszerekkel folytathatjuk le, oldósze-3
