162002. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ipari rendszerek készülékeinek, különösen távközlési rendszer készülékeinek ellenőrzésére és vezérlésére

162002 11 12 FV tárolóelem nem került volna 1-álMsába. Ez azt jelezné, hogy a második tárolóimező azon rekesze, amely megfelel az H4 regiszterben jelenleg beírt szónak, koraibban került 1-állapotába és ezérit nincs szükség arra, hogy azt most állítsuk 1-állapotába. Ezután az R4 regiszterben levő az a tárolóelem, amelyet a BA regiszter tartalma választ ki, 1-áliapotába kerül a 210 lépésben, annak a vezérlőimpulzusnak a következtében, amelyet az AC100—AGlilö kapukon keresztül kap. Az említett impulzus azonban csak azokat a kapukat tudja aktiválni, amelyeknek bamenet^állaipota megfelel annak a tárolóelemnek, amelyet a BA regiszter tartalma meghatároz. Ez az l-beállítás az R4 regisztenben a 210 lépésben van jelezve. Az R4 regiszter tartalmát ezuitán visszaírjuk az adattárolóba. Az AOlil és A02 kapuk a 211 lépésben nyitnak, míg az AC5, valamint AC1 kapuk a 212 lépésiben nyitnak, egy íróparanccsal egyidejűleg, amely az SE vezérlőegységiből jön és aktiválja az adattárolóban levő S bemenetet. Ilyen módon, miután a 212 lépés megtörtént, a folyamat első része befejeződött, azaz az Itallapot beírása megtörtént az első tárolómező harminicnyaloadik rekeszébe, amint azt az adattárolóban a 212 jelzi. A megfelelő lnbeállításhoz a második tárolómezőben új címszámítást kell végezni. Először azonban a 213 lépésiben a jelző FV tárolóelem állapotát tapogiaitguk le. Ha az R4 regiszterben valamennyi tárolóelem O^állaipotlban volt állítva a 209 lépésben, az FV tárolólelem leállásába került. Az FV tárolóelem kimenő jelét most A2 logikai áramköribe tápláljuk, amely két kimenettel rendelkezik és ezen kimenetek egyikének aktiválása a V2 multiwibrátort 0-áüapotába hozza, míg a másik kimenet aktiválása a nuulti- vibrátort 1-állapotába billenti. A 213 lépésben az A2 logikai áriamkör aktijválvia van és attól függően, hogy az FV tárolóelem 1-lhelyzetében vagy 0-toelyzetében van, a V2 multivibrator 1-állepoliban vagy 0-áliapotba kerül. Esetünkben a V2 multivibrator leállásába kerül és ez indítja a címszámítást az RÍ regiszter tartalmának az AE aritmetikád egységben levő AA bemenőregiszterbe az AÖ5 és AC13 kapukon keresztül történő átvitelével. Ha másrészt a jelző FV tárolóelem O^állapotában volna, ez azt jelentené, hogy az l-beállítás már megtörtént a második tárolómezőn, annak következtében, hogy az első tárolámező megfelelő szavában legalább egy másik rekesz 1-áMapoitlban volt már, úgyhogy a második tárolómezőben a megfelelő rekeszben további 1-foeálMtás nem szükséges. Ebben az esetben új parancsot táplálnánk be az QR utasításregiszteribe és teljesen új folyamat indulna. Ezt az esetet a V2 multivibrator 0-kiimenetén N12 jelzi. A 214 lépésiben az AA bemenőregiszter tartalmát négy helyértékkel jobbra toljuk azáltal, hogy az AE aritmetikai egységben az S—4 bemenetet aktiváljuk. Az utolsó négy legkisebb helyértékű tárolóelem tartalmát áttoljuk a BOR regiszterbe, amelynek tartataia következésképpen bieér OOilO lesz. Ezt 214 jelzi. Az AR eredményregisziter tartalma az eltolás után BO • i2~4 -\-5 + X • 2-8,

aihol az utóbbi tag esetünkben zérus. Ezután az MiO állandót az adattárolóból az A A bemenőregiszteribe olvassuk. Ez a 215 lépésben történik az M0 állandó közvetlen címzésével. Az A03 és AC13 kapuk ekkor nyitva vannak és 10 egy új olvasó parancsot kapunk, amely aktiválja az adattárolóban az L bemenetet. Az AA bemenőiregiszterbe beíródik az MO állandó, azaz Bl—BŐ-E"4

. Az AA és AR regiszterek tartalmának összegezése azáltal történik, hogy a 216 15 lépésben aktiváljuk az aritmetikai egység ADD bemenetét. Az összegezés eredménye Bl 4-X-2~8 lesz, ahol esetünkben az utóbbi tag nulla. Az eredmény jelzi a második tárolómezőn levő 0-indexű szónak a címét. Ezt az eredményt a 20 217 lépésben továbbítjuk az RÍ regiszterbe, amely ennek következtében a BOR regiszterrel együtt kiválasztja azt a rekeszt, amelynek a második tárolómezőben levő 0 indexű szóban 2 indexe van. A következő művelet a második 25 fárolómezőn a kiválasztott rekesznek 1-állapotba való állítása lesz. Ezt ugyanolyan módon végezzük, amint azt az első tárolómezőben történő 1-beállítással kapcsolatban ismertettük. A kiválasztott szót az R4 regiszterbe olvassuk a 30 218 és 2,19 lépésekben. A kiválasztott rekesz 1-foeállítása a 220 lépésiben történik ugyanolyan módon, amint azt fent ismertettük, de azzal a különbséggel, hogy a kérdéses rekeszt a BOR regiszter címezi meg. Ezután a szót ismét be-35 írjuk az adattárolóiba a 221 és 222 lépésekben. Ekkor a 2b. ábrán jelzett mikroprogram befejeződött és a következő utasítást visszük át az OR utasáitásregiszterbe az IM utasítástárolóból a 223 lépésiben. Ezt NI jelzi. 40 A 2a. és 2ib. ábrák segítségével ismertettük a módszert, amellyel mind az első, mind a második tárolómezqben az l^beállítast végeztük. Most a 3a. és 3b. ábrákkal kapcsolatiban ismertetjük a 45 letapogatási folyamatot, amely annak érdekében történik, hogy megállapítsuk egy l-állapotban levő rekesz indexét azáltal, hogy periodikusan indulunk egy kezdő indextől. A letapogatási folyamat eredményeként annak a rekesznek 50 indexeit kapjuk meg, amely 1-áliapotba került a fent ismertetett 1-beállítással kapcsolatban. A 3a. és 3b. ábrák egy számítógép DM adattárolóját és CE központi egységét ugyanolyan módon mutatják, mint a 2a. és 2b. ábrák. A második 55 tárolómező Bl kezdőcíme az adattárolóiban van tárolva és közvetlenül címezhető az SE vezérlőegység által a DA címregiszter Bl bemenetének aktiválásával, amint azt a 3a. ábra jelzi. Az Ml állandó azáltal címezhető, hogy a DA címre-60 giszter Ml bemenetét aktiváljuk. Továbbá két másik állandó is van tárolva az adattárolóban. Ezen állandók közül az egyik kiválasztja az indító indexet az első tárolómező letapogatása számára és a példakénti kiviteli alaknál a binér 65 lOOOOOOOOO-vel, vagyis az 5I2-ik rekesszel egyen-6