162002. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ipari rendszerek készülékeinek, különösen távközlési rendszer készülékeinek ellenőrzésére és vezérlésére
13 162002 14 lő. A másik állandó egy összehasonlító szó, amely 16 danab bináris 1-eslből van összetéve. Az állandókat az DM adattárolóban je'sztiAik é.3 azáltal címezhetők, hogy aktiváljuk a DA címregiszterben a KP, ill. KC bemeneteket. Az állandók szerepe ki fog tűnni a letapogatási folyamat ismertetésekor. Az RÍ és R4 regisztereket a szó címek, .illetőleg szavak tárolására használjuk, ugyanolyan módon, mint az előző kiviteli alaknál. Az R4 regiszter bizonyos rögzített tárolóelemének tártaimat érzékelni lehet. Ezt jelzi bizonyos számú UO—U.16 kimenet, amelyek mindegyike az R4 regiszter egy-egy tárolóelemének felel meg. Az R2 regiszter célja a leírásból fog kitűnni és a fenit említett összehasonlító szó a letapogatási folyammát alatt az R3 regiszterbe van tárolva. Az előbb említett S—4 és ADD műveletek mellett a következő további műveleteket lehet az AE aritmetikai egységbén elvégezni. 3. Az AA bemenőregiszter tartalmát négy helyértékkel balra lehet tolni az S -f- 4 bemenet aktiválásával. (Az utolsó négy legkisebb helyértékű tárolóelem tartalmát a BOR, regiszterből vesszük és az eredményt az AR eredményregiszterfoen tíápjuk meg.) 4. Az AA bemenőregiszter tartalmából 1 érték kivonása a —1 bemenet aktiválásával. 5. Az AA bemenőregiszter tartalmából 16 levonása a —1)6 bemenet akti válásával. 6. Az AA és AR regiszterek tartalmának összehiasonilíitása és index adása a BOR regiszterbe a legnlagyobb helyértékű rekeszek azonosságéról, az LBO bemenet aktiválásával. 7. Az AA és AR tárolók tartalmának összehasonlítása és index adása a BA regiszterbe a legnagyobb helyértékű rekeszek azonosságáról, az LBA bemenet aktiválásaival. Annak érdekélben, hogy megállapítsuk azoknak a rekeszeknek indexét az első tárolómezőben, amelyek l-áikpo,tban vannak, az SE vezérlőegységben jelzett és 3b. ábrán levő mikroiprogramot keli indítanunk. Feltételezzük, hogy azit a készülékeit, amelynek állapotváltozása az előző példában feljegyzésre került, azonosítani kell például egy kapcsolási folyamat számára. A kezdő index a letapogatási folytamat számára, amiint már említettük, 51í2, azaz az első tárolómezőben levő kezdő szó (32 index) 0-dik helye. Ez a kezdő szó O^állapotban levő 16 rekesz tartalomból van összetéve, amint azt á 3a. ábrán jeleztük. Az összehasonlító szó, amely 16 darab 1-áUiapotba állított rekeszt tartalmaz, átvételre kerül a mikroprogiram első 301 lépésében az R3 regiszterbe azáltal, hogy a DA címregiszter KC bemenetét, továbbá az AC3 és AC8 kapuikat, valamint az L olvlasó bemenetet aktiváljuk. A következő 302 lépésben az indító indexet átviszszük az adattárolóban levő KP címről az R2 regiszterbe. Ez az indító index ilyen módon kiválasztja a kezdő állást az első tárolómező letapogatására és az említett kezdő rekesz — a kiviteli alaknak megfelelően — a 3i2 indexszel rendelkező szó 0-dik rekeszének felel meg. Mindamellett, a találmány értelmében a második tárolómezőt letapogatjuk és hia találunk a második tárolómezőben olyan rekeszt, amely 1-állag potába van állítva, az első tárolómezőben levő megfelelő szó címét, amely az leállásba állított rekeszt tartalmazza, kiszámítjuk. A kezdő index segítségével a második tárolómező rekeszeinek letapogatását indító kezdő rekesz kiszámítható 10 a (2) egyenlet értelmében: Al =B1+X-'2~ 8 . A Bl kezdőcímlhez hozzá van adva a kezdő index, 8 hellyel jobbra tolva. Ez a 30i3-tól 310 lépésekben történik. A kezdő indexet átvisszük az AE aritmetikád egységben levő AA bemenőregiszterj. be. Az S—4 bemenet ekkor aktiválva van és az A A bemenőregiszter tartalmát négy hellyel jobbra toljuk. A négy utolsó legkisebb helyértékű tárolóelem tartalmát a BOR regiszterbe toltuk, amit a BOR regiszterben a 304 jelez. A többi 20 tárolóelem tartalmát a 305 lépésben az AR eredményregiszterből az R2 regiszterbe visszük át i(305). A 306 lépésiben az AR eredményregiszter tartailmát az AA bemenőregiszterbe tápláljuk az AC15 és AG13 kapukon keresztül. Ekkor íz „. S—4 bemenet ismét aktiválva van. Ezen művelet után az eredeti kezdő index 8 helyértékkel jobbra tolódott el. Ekkor a Bl kezdőcímet az adattárolóból az AA bemenőregiszterbe olvassuk, és hozzáadjuk az eltolt kezdő indexhez. Az ösz, szegezés erediményét a 310 lépésben az RÍ regiszteribe visszük át. Az RÍ regiszterben levő tartalom, azaz Ril plusz binér 10, kiválasztja a kezdő szót a második tárolómezőíben, míg a BOR regiszter tartalma, azaz 0000, kiválasztja a kezdő szábam a 0 indexszel rendelkező rekeszt. A második tároilómezőben levő kezdő szó a példánk értelmében olyan 16 rekesz tartalomból áll, amelyek 0-ra vannak állítva. A kezdő szót, amelyet az RÍ regiszter tartailma választott ki, a 312 lépésben az R4 regiszteribe olvassuk. A BOR regiszter által kiválasztott rekesz tartalmát érzékeljük, miután az A019 kapu nyitott, amely aktiválja az AO100—AG115 kapuk közül azt, amelynek bemenő állapota megfelel a BOR regiszterben tárolt binér információnak. Az R4 regiszter megfelelő kimenetén, azaz a példánk szerinti UO kimenetén, a 314 lépésiben eldöntésre kerül, hogy a rekesz lnállapotálban, vagy Ó-állapotában van-e. A nulla akkor jelenik meg az UO kimeneten, ha a kezdő szóban valamennyi rekesz 1-állapotaiban van. Az UO kimenetről a jelet az A3 logikai áramkörre tápláljuk, amely. nek két kimenete van. Az egyik kimenet aktiválása, azaz, ha nem kapunk jelet az U0 kimenetről, a V3 multiwiibrátort O-állapotba hozza, míg a másik kimenet aktiválása, azaz ha jelet kapunk az U0 kimenetről, a V3 multivibrator! l-áilapotba helyezi. A 314 lépésben az A3 logikai áramkör aktiválva van és mivel nem kapunk jelet az U0 kimenetről, a V3 multivibrator 0-állapotába ,kerül. A V.3 multivibrator 0-kimenetéről az AG16 kapu aktiválva van és a BA regiszter 0-állapotba kerül. Ezt az BA tárolóban 314 .jelzi. 65 Természetesen nem minidig szükséges, hogy ' 7
