161969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-alkil-4,6-difenilpirimidin-2-(H)-onok előállítására
5 161969 6 oxidatiiv hidrolízist előnyösen alkalikus közegben egy peroxiddal végezzük. A peroxidot előnyösen mérsékelt feleslegben, általában kb. 1,5—4 mólegyenérték feleslegben, alkalmazzuk. Az alkalikus közeget előnyösen alkálihidroxiddal, például nátrium- vagy káliumihidroxiddal hozzuk létre, azt célszerűen meglehetősen nagy feleslegben alkalmazva. Az alkalikus oxidativ hidrolízist célszerűen vízből és egy iners szerves oldószerből, például kevés szénatomos alkanollból vagy ciklikus éterből álló oldószerelegyiben végezzük. Az f) eljárásban célszerűen iners szerves oldószerben dolgozunk. Az eljárást előnyösen vizes közegben, oxidálószerként mangándioxid vagy egy alkálipermanganát, például nátriumvagy kaliumpermanganat vizes oldata alkalmazásával hajtjuk végre. Az utóbbi előnyös. Általaiban 0 és 180 °C között dolgozunk. Fermanganát használata esietén az előnyös hőmérséklet 0—60 °C, elsősoríban 15—40 °C. Mangándioxiddal célszerűen magasabb hőmérsékleten, például 100—il'80 °C-on dolgozunk. Szerves oldószerként például egy aromás oldószer, mint a benzol, egy aláraklikus vagy ciklükus éter, mint a dioxán, vagy egy kevés szénatomos keton, mint az aceton, használható. Az f) eljárás kettős oxidációból áll, nevezetesen a gyűrűiben végrehajtott dehidrogénezésíből és a tionosoiportnak ketoösoporttá való oxidációjából. Ennélfogva az eljárás a kívánt In általános képletű vegyület és például a megfelelő IX általános képletű vegyület keverékét eredményezheti. Ezért az eljárást általában előnyösen viszonylag erős oxidációs körülményeik között hajtjuk végre. A g) eljárást célszerűen 30 és 120 °C, előnyösen 40 és 80 °C közötti hőmérsékleten végezzük. Bázisként célszerűen agy alkalmid-< roxidot, például n)átriuimlbidroxidot használunk. Oldószerként kevés szénatomos alkanolok, mint a metanol vagy etanol alkalmasak. Az In általános képletű vegyületek önmagában ismert módon különíthetők el és tisztíthatók. Az a) eljárás III és IV általános képletű kiindulási anyagai ismertek vagy ismert módon állíthatók elő. A b) eljárásiban kiindulási anyagokként használt V általános képletű l-aMl-4,i6-difenil-3,4-illetve -3,6-dMdropirimiidán-i2i(ilíH)^on következőképpen állíthatók elő: i) Egy XV általános képletű 1-tfenil-l-alkil^ amino^2-lbenzoiletánt — ebben a képletben Rí, Ra és R3 a fenti jelentésűek — legfeljebb 35 °C-on VIH képletű izooiánsiavival reagáltatva az Va általános képletű l-iaIkil-4,i6-ditfendl-'3,8--dihidropirtimidin-i2i(iliH)Tonihoz jutunk — ebben a képletben Rí, R2 és R3 a fenti jelentésűek —, vagy j) egy XVI általános képletű l-alfcü-6-fenilpirimidin-.2-i(lH)-iont — ebben a képletben Rí a fenti jelentésű, és R"2 az R2^vel azonos jelentésű nitrofenilcsoport kivételével — iners szerves oldószerben egy XVII általános képletű 5 iR3 "Q XVII fémfenillel reagáltatunk — ebben a képletben R3" az R3-naal azonos jelentésű nitrofenilcsoport kivételével, és Q litiuimot vagy —MgX 10 általános képletű csoportot jelent (X klór- vagy brómatom) —, és a reakcióterméket hidrolizálva az Vb általános képletű l-alkil-4,6-difenil-3,4-dihidropirimidin-2(lH)-onhoz jutunk — ebben a képletben Rí, R2" és R3" a fenti jelen-15 tésűek —. Az i) eljárás a már leírt d) eljárással analóg módon hajtható végre. A j) eljárást előnyösen —40 és +50 °C, célszerűen + 15 és +35 °C közötti hőmérsékleten, 20 optimálisan szobahőmérsékleten (20 °C) hajtjuk végre. Iners szerves oldószerként előnyösen egy szerves aciklikus vagy ciklikus étert, például dietilétert, dimetoxietánt, tetrahidrofuránt vagy dioxánt, vagy ezeknek az étereknek az elegyét, 25 főként pedig egy ciklikus étert, például tetrahidrofuránt vagy dioxánt, vagy ezeknek az étereknek az elegyét, főként pedig egy ciklikus étert, például tetrahidrofuránt használunk. A XVII általános képletű és XVI általános kép-30 létű vegyületek mólaránya nem különösebben lényeges. Előnyösen á magnéziumhalegenidvagy lítium vegyületek 3 :1—30 :1, elsősorban 5 : 1—20 : 1 arányban használhatók. A XVII általános képletű lítiumvegyületek előnyösek. A 35 reakcióidő például 15 perctől 5 óráig terjedhet. A reakciót vízmentes körülmények között kell végrehajtani, és az azt követő hidrolízis ismert módon, például víznek a reakciókeverékhez való adásával végezhető. 40 Az V általános képletű vegyületek ismert módon különíthetők el és .tisztíthatók. Az i) eljárásban kiindulási anyagokként hasz,nált XV általános képletű 1-fenil-l-alkilamino-45 -2-benzoiletán előállítására egy XVIII általános képletű l-fenil-2-benzoíletilént — ebben a képletbeYi R2 és R 3 a fenti jelentésűek — R1NH2 általános képletű alkilaminnal — ebben a képletben Rí a fenti jelentésű — reagáltatunk. 50 Az eljárást célszerűen —20 és +30, előnyösen + 10 és +30 °C között hajtjuk végre. A reakciót nyomás alatt kell végezni, ha az 55 RiNH2 (XIX) XIX általános képletű vegyület a reakcióhőmérsékleten gőznemű. Célszerűen iners szerves oldószerben dolgozunk, <e célra azonban a XIX 60 általános képletű vegyület feleslege is használható. A XV általános képletű vegyületek ismert módon különíthetők el és tisztíthatók. Minthogy azonban a XV általános képletű vegyületeik kis-65 sé bomlékonyak, éspedig különösen 35 °C 3
