161968. lajstromszámú szabadalom • Folyadékenergiával működtetett univerzális folyadékemelő berendezés
161968 11 12 akarjuk, akikor gravitációs úton visszajuttathatjuk az alatta levő I főlépcső Ai nyomótárolójába, vagy más esetben működtethetjük vele az alatta elhelyezkedő l'b kisegítő lépcső azon vízsugárszivattyúiját, amelynek (segítse- 5 gével az 1b kisegítő lépcső túlfolyó V7 vízmennyiségét kívánjuk az I főlépcső Aj nyomótárolóij ába visszavezetni. 2 2. ábrán közelebbről bemutatunk egy vízemelő kost, amely például az 1. ábrán föl- ÍO tüntetett főlépcsők valamelyikében lehet elhelyezve. Az 1 nagylégüsthöz az L lendítőcsövön át érkezik a folyadék, és e lendítőcsőnek zsákutca alakiban kiképzett vége a 8 ütőszelepek ellátott voltaképpeni .2 ütőfej, ahol az áramló 15 folyadék „ütő" hatását kifejti. Ennek során a 2 ütőfej felé áramló folyadék a 8 ütőszölapet fölcsapja, melynek hatására a hirtelen megnövekvő folyadéknyomás az 1 nagylégüst alakjában elhelyezkedő 9 szelepcsoport 20 lapszelepeit fölfelé kinyitja, és a folyadék beáramlik az 1 nagylégüst belsejébe. Az L lendítőcsövön át érkező folyadék a 2 ütőfejlben lökéshullámok formájában fejti ki hatását, melynek során az odaérkező folya- 25 dék egy része átjut a 9 szelepcsoporton keresztül az 1 nagylégüstbe, míg a többi része résziben a 7 visszacsatoló vezeték felé áramlik vissza. A folyadék másik része a 2 ütőfej végénél levő 3 kislégiüst 9a szelepcsoportján át 30 a 3 ikislégüstbe kerül, míg harmadik része a 8 ütőszelepen át a 26 túlíolyótérbe távozik. Fentiekből következik, hogy az 1 nagy légüstbe ugyancsak löikéshullámok formájába jut be a folyadék. Ennek során az 1 nagylégüst- :!5 nek folyadékkal való telítődése után következik be voltaképpen a hasznos folyadékszállítás, azáltal, hogy az 1 nagylégüst aljában levő 9 szelepcsoporton át újabb és újabb lökéshullámok formájában érkező folyadék a 13 szál- 40 lítóvezeték felé kényszerül továbbhaladni. A 13 szállítóvezetékbe az 1 nagylégüafiből ilymódon szakaszosa« jut ibe a folyadék. Az egyes lökésfázisok között a folyadék az 1 nagylégüst felé visszafolyni nem tud, mert azt a 13 szállítóvezetékbe beiktatott 23 visszacsapó szelep megakadályozza. A 7 visszaosatolq vezetéken keresztül a 2 ütőfejtől visszafelé áramló folyadék az egy vagy több 4 segédlégüst 9b szelepcsoportján keresztül e segédlégüstöfobe kerül be, amelyekhez a 21 öszszekiötő vezetékek esatiakozníak. Ezeken keresztül a visszaütő folyadék egy része az 1 nagylégüstbe jkerül,j és így hasznosíiJhatóvá válik. A visszaütő folyadék többi része a 7 visszacsatoló vezeték speciális vonalvezetése folytán újból az L lendítőcBŐ áramló folyadékával találkozik, Is annak folyadékmennyiségét növeli. A tapasztalatok szerint a 7 visszacsatoló vezetéket olymódon kell az L lendítőcsőbe becsatlakoztatni, hogy a 7 visszacsatoló vezeték 19 geometráai tengelye az Lx lendítőcső 20 geometriai tengelyével lehetőség szerint 45°-nál kisebb szöget (7) zárjon be. Mind az 1 nagylégüstökben, mind a 3 kislégüstökben, valamint a 4 segédlégüstökben el van helyezve egy-egy 12 gumitömlő, amely a légüstök belsejében lejátszódó hirtelen nyomásváltozások kompenzálására szolgál. Ezek hiányában a légüstök hamar tönkremennének, illetve a gumitömlő nélküli szabadon hagyott légpárna egy idő után elfogynak« ment a folyadék annak egy-egy részét mindig elnyelné. A 3. ábrán az ütőkos vázlatos felülnézete látszik olyan esetben, amikor három* db egymással párhuzamosan kapcsolt L lendítőcső szállítja a folyadékot ugyanahhoz az 1 nagylégüsthöz. Ez másszóval annyit jelent, hogy a három db L lendítőcső végén három db* zsákutca-kicftakitású 2 ütőfej van, és ezek mindegyike a kosütés energiáját az 1 nagylégüst 9 szelepcsoportjain keresztül hasznosítja. E 9 szelepcsoportok például az 5. ábrán föltüntetett módoón lehetnek elhelyezve, ahol föltételeztük, hogy a három I. lendítőcső kiszolgálását két-két db 9 szelepcsoport látja eL A három db L lendítőcső — a 4. ábrán látható módon — ugyanazon A nyomótárolóhoz kapcsolódhat. Az A nyomótárolóból az L lendítőcsövek felé a folyadék célszerűen az 5 szűrőrácsokon áthaladva jut be, annak érdekében, hogy az A nyomótárolóból úszó és/vagy lebegő durva szennyeződések ne juthassanak be az L lendítőcsövekbe. Ugyancsak előnyös, ha az L lendítőcsöveknek az A nyomótároló felé eső végei konfuzorszerűen vannak kialakítva. E konfuzorszerű 27 csatlakozó csonkok, valamint az L lendítőcsövek közé pedig visszaáramlás meggátlása érdekében a 6 visszacsapó szelepeket iktatjuk be. Ezenkívül általában célszerű a kostól visszafelé áramló folyadékhiullám fölfogására a 6 visszacsapó szelep és az L lendítőcső közé valamilyen 29 járulékos folyadéktároló beiktatása is. 45 Amennyiben az A nyomótároló nem tó vagy medence, hanem élő vízfolyás, úgy mindig érdemes elhelyezni benne egy vagy több 22 hidrorótor turbinát, amelyeket a vízfolyás kinetikus energiája működtet, és amelyek segítségé-50 vei a vízemelő rendszer hatásfokának javítására szolgáló járulékos szerkezetek, például szivatytyuk is üzemeltethetők. Az 5. ábrán a 9 szelepcsoportok elhelyezését 55 mutatjuk be. Ily módon célszerű elhelyezni a 9 szelepcsoportokat, ha az 1 nagylégüsthöz pél-. dául három db 2 ütőfej csatlakozik. Amennyiben az 1 nagylégüsthöz csatlakozó 2 ütőfejek száma ettől eltérő, abban az esetben a 9 szelep-60 csoportok száma és elhelyezési módja is ennek megfelelően változhat. Hasonló 9 szelepcsoportok vannak elhelyezve a 3 kislégüsíök, valamint a 4 segédlégüstök aljában is. Kisebb méretek esetén elegendő, ha ez utóbbiak csupán 05 egyetlen 9 szelepcsoporttal vannak ellátva. 6
