161940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vérplazmafehérje frakciók előállítására ioncserélőgyanták, 2-etoxi-6,9 -diaminoakridin-laktát és polikovasavak felhasználásával
161940 From. A. A.: Stabil plazmafehérje oldat előállítása. Szabadalom száma NGJE — 784. 28. ápr. 1969., ,16. Richter Péter: Kandidátusi disszertáció, 1970], ahol a szerzők ugyan lényegesein növelik az albumin ós a y-glabulin kihozatalát, de a tisztaság vaigy más frakciók veszteségének rovására. 2. Nagy szoba -HIO — 5 °C-os (helyiségeikre, azonkívül nagyfokú automatizálásra van szükség, ha a hidegszolbálban végzendő munkáikat csökkenteni akarjuk. Ennek ellenére a munkák nagy részét mégis hidegben kell végezni. 3. Ha több évi tárolás céljára akarunk albu.aáai előállítani, akikor az alkohol tartalmú csapadékot először liofilizáJni kell. Meg kell azonban említeni, hogy utolsó módszerükben már 17. E. J. Cohn és mtsai, Science 114, 479 (1951) is eltértek az alkohol alkalmazásától, de sikertelenül. Azóta pedig számos próbálkozás történt új, egyszerűbb, gazdaságosabb módszerek kidolgozására. Ezek a fehérjekáihozatal növelését, a frakciók tisztáságának javítását és nem utolsósoriban az alkoholos frakcionálás kellemetlen körülményeinek, — a hidegben végzett mukának — kiküszöbölését célozták. A legtöbb módszer az üzemi gyakorlatban nem terjedt el, legfeljebb kis térfogatú gyártás folyt vagy folyik ezekkel a módszerekkel 18. Hs. Nitsehmann és P. Kistler: Helvetica Chimica Acta, Vol. XXXVII, Fase, sextus, 1768—.1778. (1954), Ii9. Hs. Nitsehmann, E. Rickli és P. Kistler: Helvetica Chim. Acta Vol. XLII. Fase. Sextus, 2198—2211 <19i59), 20. Hs. Nitsehmann és mtsai: Vox Sanguinis, Vol. 5. no. 3. (il960), 21. W. Auerswald, J. Eibl., Osztrák szabadalom, Nr. 208507, (1960). Intézetünkben is kidolgoztunk polikorvasavak felhasználásával egy olyan módszert mellyel néhány évig kis mennyiségben „Pasteurizált Plasmafehérje Oldatot" (ún. PPO-t) állítottunk elő. (Zgyerka Sándor: 148162 lajstromszámú i(10i59), szabadalom, 23. Zgyerka Sándor: Haematologia Hung. Tomus 1. Fasc. 2. (1961), ,24. Zgyerka Sándor, Nóvák Ernő, Kőszeghy Zsuzsa, Dobó Pál: Vegyészkonferencia, II. kötet, 38. előadás. Különböző eljárások összehasonlító elemzése és saját tapasztalataink azonban arra a következtetésre vezettek, hogy egyetlen módszerrel az alkoholos és más eljárások hátrányai nem küszöbölhetők ki. A különböző módszerek előnyeit felhasználva azonban már jó hatásfokú eljáráshoz juthatunk. Ilyen feltevésből indultunk ki amikor ioncserélőgyanták, 2-etoxi-j6,9-diamino-akridin-laktait (továbbiakban rivamol) és polikovasavak felhasználásával, célszerűen elsősorban a két legfontosabb komponens, az albumin és a y-gloibulin előállítását dolgoztuk ki. A módszerhez használt anyagok: Anioncserélőgyanta, erőabázisú: Varion AD. Kationcserélőgyanta, erősen savanyú, Varion KS. Rivanol: J. P. VII. (NSzK.) 2-etoxi-6,9-diamino-akódin (totvábbiakiban „ri-5 vanollházis"): 7 súlyP/oKis rivanol oldatból n nátriumhidroxiiddal a „írSívanol bázist" kvantitatíve kicsapjuk majd desztillált vízzel a lúgot kimossuk. „Polikorvasaiv": (Aerosil, Degussa (NSzK.) io ' •-' Módszerek és eredmények Kizárólag ioncserélőgyantáfc felhasználásával először Nitsehmann és mtsai 18. Hs. Nitsehmann 15 és P. Kistler: Helvetica Chimica Acta, Vol. XXXVII, Fasc. sextus, 1768—1778. <ili954), állították elő klinikai célra is alkalmazott PPO-t és y-globulint. Ezzel a módszerrel előállított frakciók azonban kis mennyiségben kerültek 20 felhasználásra, miivel nagyobb üzemi szériák gyártásiára az eljárást a következő okok miatt nem alkalmazták: 1. Teljes ionmentesíités után a kb. 3—3,6 súly-25 %-os plazmaoldatban levő fehérjének csak 70— 72% volt aüibumin. A maradék 28—30% fehérjében a plazma minden frakciója megtalálható. Az ilyen oldat pedig fehérjekáirosodás nélkül nem hőkezelhető, ennek következtében transz-30 fúzióra nem alkalmas. 2. A y-glofaulinnak, teljes ionmentesítés után is legalább 50P/0 -a a plazmaoldatban marad, ami viszont a kihozatali nagymértékben rontja. 35 3. Az első lépésben rögtön teljes ioncserét hajtottak végre. A fibrinogen egy része ezzel közvetlenül a gyantán fibrinné alakul. A gyanta így újra csak a fibrin leemésztése után regene-40 ráiható és használható fel. Minden szériához új gyanta használata pedig a módszert rendkívül költségessé teszi. Módszerünkben egyik lépésként mi is a rész-45 'beni és teljes ioncserét alkalmazzuk. Hátrányait azonban úgy küszöböljük ki, hogy a teljes ioncserét két fázisban hajtjuk végre. Ennek előnye, az, hogy így a fibrinogen frakciót az első lépésben már viszonylag koncentráltan tudjuk elő-50 állítani. Fibrinogen frakció előállítása kationcserélő gyantával 55 Ismeretes a fibrinogen oldhatósági görbéje pH-füg@vényében 19. Hs. Nitsehmann, E. Rickli és P. Kistler: Helvetica Chim. Acta Vol. XLII. Fasc. Sextus, 2198—220.1 (1959). A tiszta fibrinogen oldhatósági minimuma pH 4,7-nél van. 60 Ha plazmában vizsgáljuk a fibrinogen oldhatósági minimumát úgy, hogy katíoncserélőgyantával változtatjuk a pH-4 savanyú irányban — mellyel egyidőben természetesen az ionerő is csökken — akkor a fibrinogen oldhatósági 65 minimumát pH 4,3-nái találjuk (I. görbe). A fib-2
