161940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vérplazmafehérje frakciók előállítására ioncserélőgyanták, 2-etoxi-6,9 -diaminoakridin-laktát és polikovasavak felhasználásával
s 161940 6 rinogón meghatározását gravimetriásán végeztük (25. Gerendás Mihály: Véralvadás és vérzéscsillarpítás. Medicina. 1960. 40. old.). Nagy szériákból előállított fibrinogen, a hepatitisz veszélye miatt, természetesen csak fibrinkészátimények céljára alkalmazható (84. Bagdy—rGerendás—Winter: Thrombm-Fibrinprodukte und ihre .therapeutisch Anwendung Gustav Fischer, Jena, 1963). Az így előállított fibrinogen elektroforetikus görbéje a következő:. (H. görbe). A globulin frakciók nagyobb részének kicsapása teljes ionmentesítéssel Az I. ([fibrinogen) frakció felülúszójának (III. görbe) teljes ionmentesáitését nem oszloptechnikával, hanem frakcionáló edényben, kation- és anioncserélőgyanta egyidejű adagolásával végezzük. Így elkerülhető az a hátrány, hogy a kationcserélő gyanta gyorsabb reakciósebessége miatt a plazma oldat pH-ja az ioncsere első szakaszában erősen savanyú irányban eltolódjék. Megfelelő ionmentesítés esetén az oldat vezetőképessége 2—25 mikro-^Siemens, pH-ja pedig 5,0—5,3 között ingadozik. A globulin frakciók kb. 69—75%,-ának kicsapása után maradt felülúszó elektroforetikus görbéje a következő: (IV. görbe). A csapadékban levő gloíbulánokat n tejsav hozzáadásával gyanta jelenlétében pH 4,3-nál oldjuk, majd a gyantáról dekantáljuk. A teljes ioncserével kaipott globulin frakciók elektroforetikus görbéje a következő: (V. görbe). A kevert ioncserélőgyanta fiziológiás nátriumklorid oldattal, miközben tejsavval a pH-t 4,1— 4,8 között tartjuk, tökéletesen féhérjementesíthető és eredeti kapacitására regenerálható. További frakcionálás rivanollal A rivamolt, illetőleg az akridinfestékek kationjait először Hofejsi és mtsai használták y-glofoulin előállítására 26. Hofejsi és mtsai: Acta Medka Scanddnaivioa, Vol. CLV. fasc. I. (1956), Stastny kandidátusi disszertációjában részben tisztázta ennek alapvető fizikokémiai tulajdonságait 27. Milos Stastny: Interacke nekteryoh acridinovych barviv s bilkovinami urevni plasmy. Kandidátusi disszertáció. 1957. Az akridinfestékek bakterkid hatásának vizsgálata is hozzájárult a fizikokémiai hatásmechanizmus tisztázásához, melyet J. Krawczynski írt le (28. Jerzy Kmwczynsiki: Annales Univ. Mariae Curie-Sklodowska, Sectio D. Medicina, Vol. IX. 1954.) Nitschmann és mtsai rivanollal transztferrki előállítósát dolgozták ki 29. Hs, Nitschmann: Vox Sanguinis, Vol. 5. No. 5. (1960) Bednazik, a Hofejsi és mtsai által kidolgozott eljárás y-globulin előállítása mellett „melléktermékként" már viszonylag tiszta albumint állított elő 30. T. Bednazik, J. Rejnek, J. Masek: Ceskoslov. Farm. 10. (1961), Sz. E. Tukacsinszkij és mtsai jutottak el legmesszebbre az akridinfestékek kationjainak és a plazmafehérijék egymásra hatásának fizikokémiai alapjainak vizsgálatában és ezek alapján a fehérjefrakoiók, elsősorban albumin és az ún. .poliglobulmn" előállításában, sőt klinikai felhasználásában (31. Sz. E. Tukacsinszkij és V. P. Mojszejeva: Biohinüja, Tom 5 26, vup. \, lflftl., 32. L. G. Bogomolova. S. E. Tukacsinszkij és mtsai. XII. International Congress on blood transfusion. 1969. 478. old., 33. L. V. Minakova és mtsai. XII. International Congress on blood transfusion 477. old. 1969.). 10 Annak ellenére azonban, hogy az eredeti eljáráson kutatásaik alapján már sokat imódosiítotitok, módszerük hátrányai a következők: 15 A frakcionálásnál, ha plazmából indulnak ki, akkor a fibrinogént alkohollal csapják ki. A következő lépésben azután az egyes /J-glutoolinok és a y-glubolin kivételével az albuminnal együtt minden más fehérjét rivanollal csapnak ki. Az 20 albumin mellől a „szennyező" fehérjéket hőkezeléssel távolítják el. Ezek a fehérjefrakciók így a klinikai felhasználás szempontjából elvesznek. A módszer másik hátránya pedig — az albumin kicsapásához használt viszonylag magas koncent-25 rációjú rivanol-oldat ellenére —, hogy a felülúszóban maradt híg ,,poliglobulin" oldatot kell liofilizálni. A plazmához, ill. a fibriinogén (I. frakció) kicsapása után maradt felülúszóhoz, a hígítás elkerülése céljából 4 súly°/<r«s rivamoJ 30 oldatot adnak. így az albumin, a- és egyes '/?gloibulin frakciók csapódnak ki. Ha a frakcionálásnál vérsavából indulnak ki, akikor természetesen már eleve nagyobb fehér-35 jeveszteséggel kell számolni mint a plazma esetében, azonkívül a fentkflaben kifejtett hátrányok ugyanúgy fennmaradnak. Eljárásunkban az eddigi módszerektől eltérően 40 előnyösen használjuk fel az akridinfesték kationját (továbbiakban „rivanolnbázds") fehérjefrakciók előállítására. Az albumin frakció előállítása 45 A teljes ionmentesítés következtében a globulinok 69—7S%-a kicsapódik. A felüliúszából^-jaz albumin előállítását kétféle módon valósíthatjuk meg. 50 Az előállítás első módja Mivel a felülúszó összfehérjéinek kb. 30%-a különböző globulin frakciókból áll és kb. 70%-a 55 albumin, az egyes frakciókat a következő sorrendben állítjuk elő. Azoknak a fehérjéknek, amelyeknek i. e. p.-ja pH 4,8 alatt van, 1 g-jára 0,15 g ..rwanol-toázist" adva kicsapódnak. Eaen csapadék oldása után ekktroforetikusan a kö-60 vetkező összetételt mutatja: (VI. görbe). A centrifugálás után kapott felülúszóhoz annyi 7súly%-os rivanol oldatot adunk, hogy azoknak a fehérjéknek melyeknek i. e. p-ja 4,6 fektt van, minden 1 g-jára 0,21 súlyfy0 livamol jusson. Majd (iő 1 g aibuminra 0,15 g rivanol-tbázist adagolva 3
