161927. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többrétegű gyöngyházfényű pigment előállítására

161927 8 Célszerűen az összréteg 2/3-át kitevő második réteget azonos felhordási sebességgel csapjuk ki, mint az első réteget, amely titán- és/vagy cirkóniumdioxid-hidrátból és egyéb fémoxid-hidrátokból áll. A bevonás időtartama tág határok között változtatható. A bevonási időtartam függ a bevezetett fémsó oldatok koncentrációjától, a bevonandó anyag felületnagyságától, a bevezetett sóoldatoknak a szuszpenzióba való eloszlatottsági fokától és a mechanikai keverés intenzitásától is. Az oldatoknak a csillám szuszpenzióhoz való adagolását legelőnyösebben egy alkalmas mérőberendezés, pl. áramlásmérő segítségével végezzük. A beadagolási sebességet, a pH-értéket és a hőmérsékletet célszerűen önműködően szabályozzuk. A találmány szerinti eljárással kapott gyöngyházfényű pigmentek — amelyek mindenegyes csillámlemezke mindkét oldalán, tehát elülső és hátoldalán is mindenkor két réteget tartalmaznak — az összes ismert módsze^ rekkel feldolgozhatók és a reakciókeverékből izolálhatok. A reakcióelegyet célszerűen még kb. 2—4 óra hosszat keverés közben a szuszpenzióban kb. 50—100 °C közötti hőmérsékleten tartjuk és ezáltal megszilárdítjuk, végül a pigmentet célszerűen kimossuk, adott esetben a pH-értéket előzetesen 5—7-re állítjuk be. Különleges előnyt jelent, hogy a pigment semleges pH-tartományban vízzel mosható. A szárítás szokásos módon történhet. Előnyösnek bizonyult, ha a szárított pigmentet önmagában ismert módon 500—1100 °C közötti hőmérsékleten izzítjuk, hogy fény és hőmérsékleti behatásokkal szemben ellenállóvá tegyük. Az izzítási hőmérséklet és izzítási időtartam növelésével a titándioxíd tartalmú pigmentek röntgendiagramjában az anatázra, végül a rutilra jellemző vonalak mutathatók ki. Az anatáz-rutil átalakulást izzításnál a beadagolt fémoxidok gyorsítják. A további, előnyösen színező fémoxidok a röntgendiagramban csak rendkívül gyenge vonallal jelentkeznek vagy egyáltalában nem mutathatók ki, mivel fémoxid tartalmuk a termékben nyilvánvalóan csekély. Az izzítási hőmérséklet felső határa ismeretes módon mind az interferencia színt, mind a pigment saját színét megváltoztatja. A színező fémoxidok izzítás után a nem színező fémoxidokkal olyan színeket alkotnak, amelyek az egymagában izzított színező fémoxidok színétől jelentős eltér. Így pl. Fe203

500—1000 °C közötti hőmérsékleten történő izzítás után, vörös színű, míg egy nem színező fémoxiddal (pl. titándioxiddal) előbbivel azonos körülmények mellett izzított Fe2Ü3 sárga színű. Fémsóként elvileg felhasználhatók a nevezett fémek összes vízoldható sói, előnyösen azonban a kloridokat használjuk. A kloridok az egyébként szintén könnyen beszerezhető szulfátokkal szemben azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy a kloridion nem kötődik olyan erősen a fémoxid hidrátban, mint a szulfátion, emiatt könynyebben kimosható. Emellett a pigmentek fényességét a megkötött szulfátok gyakran negatívan befolyásolják. Sókként pl. vas-III-klorid 5 vagy -szulfát, króm-III-klorid vagy -szulfát, nikkel-IÍ-klorid vagy -szulfát, kobalt-II-klorid vagy -szulfát, antimon-III-klorid, alumíniumklorid, ón-II-klorid és/vagy bizmutklorid is felhasználható. Az Si02

kicsapásához célszerűen 10 vízoldható szilikátokat, előnyösen vízüveget használunk. Ha titánsó vagy titán- és cirkóniumsó keveréke helyett kizárólag cirkóniumsókat használunk, akkor a pigment színezékek gyöngyház 15 szerű jellege általában csak a kalcinálás után látható. A találmány szerinti eljárással olyan jó minőségű gyöngyházfényű pigmentek állíthatók elő, amelyek mind szín, mind csillogás tekintetében 20 sokkal jobbak az eddigieknél. Így pl. ha csillámpikkelyeket titándioxidból és vas-III-oxidból állóréteggel és egy efölött elhelyezkedő titándioxidból álló réteggel bevonjuk, akkor olyan előnyös aranypigmentet kapunk, amely pl. mű-25 anyagtárgyakba való bedolgozás után olyan ter*méket eredményez, amelyek sem színben, sem fényességben, sem tetszősségükben nem különböznek a fémes arannyal bevont tárgyaktól. 30 A gyöngyházfényű pigmentek színe legelőnyösebben akkor észlelhető, ha a pigmenteket műanyagfóliába dolgozzuk be. A találmány szerinti pigmentek természetesen az eddig ismert gyöngyházfényű pigmentekhez teljesen hason-35 lóan a szokásos hordozókon diszpergálhatók és további feldolgozásnak vethetők alá. Az új típusú pigmentek főként kozmetikai célokra alkalmasak, mivel fiziológiai szempontból ártalmatlan fémoxidokból állnak. Az új pigmenteket 40 azonban főként pl. műanyagok, kozmetikai termékek, mint szájrúzsok és szappan, üveg, kerámiai cikkek lakkok, színezékek, valamint kaucsuk és gumitárgyak színezésére használjuk. Elsősorban fény és környezeti behatásokkal szem-45 beni ellenállóképességükkel tűnnek ki, hőállandóságuk folytán beégetős lakkoknál, folyós olvadékok, pl. üveg, valamint kiégetésre kerülő kerámia tárgyak színezésére is felhasználhatók. A pigmenteket általában legfeljebb 30, előnyö-50 sen azonban 0,5—10%-nyi mennyiségben adagoljuk. A pigmentek műanyagokban való részaránya rendszerint viszonylag alacsony, pl. 0,5— 3%, míg kozmetikai készítményekben, pl. szájrúzsokban mennyiségük 30%-ig, előnyösen kb. 55 5—*25%-ig terjed a szájrúzsmassza összsúlyára számítva. Az új pigmentek, pl. műanyagfóliákba való bedolgozás után erős színűek, a színek még a nézőszög változása esetén sem változnak ellen-60 tétben azokkal a pigmentekkel, amelyeknek színe csak interferencia jelenségektől függ. Így pl. a találmány szerinti aranyszínű pigmenttel színezett műanyagfólia erős és tetszetős aranyszínű, míg a színező fémoxid nélkül hasonló 65 pigmenttel készített műanyagfólia színe felül-4