161882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás A-vitamin-karbonsavamidok előállítására

161882 4 (I) általános képletű vegyületek előnyös kép­viselője az A-vitamin-karbonsav-etilamid. Egéren és patkányon végrehajtott akut toxi­citási vizsgálatok során az alábbi eredménye­ket kapjuk: A) Patkányon A-vitaminkarbonsav-etilamid repceolajban DL10 DL50 DL90 mg/kg 24 óra > 400» >4000 >4000 p.o. í.p. 10 nap >4000 >4000 >4000 B) Egéren 1. A-vitamin-karbonsav-etilamid repceolajban DL10 DL50 DLÍX, mg/kg 24 óra >4000 >4000 >4000 p.o. 10 nap >4000 >4000 >4000 í.p. 20 nap >4000 >4000 >4000 2. A-vitamin-karbonsav-etanolamid repceolajban mg/kg i.p. 10 nap 24 óra DL,o DLso DL90 >4000 >4000 > 4000 ,710 1000 1400 3. A-vitamin-karbonsav-dietilamid, A-vitamin­-karbonsav-n-butílamid, A-vitamin-karbon­sav-fenilamid, A-vitamin-karbonsav-izopropil­aimid, AHviteminJcaribonisav-imietílaimid repce­olajban. mg/kg i.p. DL10 >4000 >4000 DL5n >4000 >4000 DL90 >4000 >4000 A találmányunk tárgyát képező előállítható helyettesített A-vitamin-karbonsavamidok kife­jezett hámszövet-védőhatással rendelkeznek. (Boguth és tsai: Int. Z. Vitaminf. 1960, 31, 6 szerint meghatározva), azonban a szabad A-vi­tamin-karbonsavval és helyettesítetlen amiddal ellentétben bőrizgalmat és ú. n. A-hipervitami­nózist nem okoznak [G-Stüttgen, Dermatolo­gica, 124, 65 (1962) és Thomson és tsai: Nature, Lon. 188, 672 (I960)]. A találmányunk szerinti eljárással előállítha­tó új vegyületeket a gyógyászatban alkalmaz­hatjuk. Szisztémás felhasználásra alkalmas készítmé­nyeket oly módon állíthatunk elő, hogy vala­mely (I) általános képletű vegyületet, mint 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 hatóanyagot nem-toxikus, inert, az ilyen készít­ményekben használatos, szilárd vagy folyékony hordozóanyagokkal összekeverünk. A készítményeket enterálisan vagy parente­rálisan adagolhatjuk. Enterális adagolás eseté­ben, pl. tablettákat, kapszulákat, drazsékat, szi­rupokat, szuszpenziókat, oldatokat és kúpokat, míg parenterális adagoláshoz infúziós vagy in­jekciós oldatokat készíthetünk. Az (I) általános képletű hatóanyagok doziro­zását a felhasználás módjától és körülményei­től, valamint a beteg egyéni adottságaitól és szükségleteitől függően változtathatjuk. A ható­anyagot 1000 mg-ig terjedő napi mennyiségben egy vagy több dózisban adagolhatjuk. Előnyös kikészítési forma a kb. 20—200 mg hatóanyagtartalmú kapszula. E célra előnyösen kemény- vagy lágyzselatinból, metilcellulózból vagy más alkalmas, az emésztési traktusban jól oldódó anyagból készült kapszulákat alkalmaz­hatunk. A készítmények inert vagy gyógyászatilag aktív anyagokát is tartalmazhatnak. A tablet­ták és granulák pl. számos kötőanyagot, töltő­anyagot, hígítóanyagot vagy hordozóanyagot tartalmazhatnak. Á folyékony készítmények, pl. steril, vízzel elegyedő oldatok lehetnek. A kap­szulák a hatóanyagon kívül töltő- vagy sűrítő­anyagot tartalmazhatnak. A készítményekhez továbbá ízjavító adalékokait, továbbá szokásos konzerváló-, stabilizáló-, nedvesítő- vagy emul­gálószereket, az ozmózis nyomás változását elő­idéző sókat, puffereket vagy más adalékanya­gokat is adhatunk. Hordozó- és hígítóanyagként szerves vagy szervetlen anyagokat (pl. vizet, zselatint, tej­cukrot, keményítőt, magnéziumsztearátot, täl­kumot, gummiarabicumot, polialkilénglikolokat stb.) alkalmazhatunk. A hordozó, ill. segéd­anyagok alkalmazhatóságának előfeltétele, hogy ne legyenek toxikusok. A helyi felhasználásra szolgáló készítmények célszerűen kenőcsök, tinkturák, krémek, olda­tok, öblítőfolyadékok, spray-k, szuszpenziók és hasonlók lehetnek. Előnyösek a kenőcsök és krémek. A helyi felhasználásra alkalmas ké­szítményeket oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot nem-toxikus, inert helyi kezelés­re alkalmas, az ilyen készítményekben haszná­latos- szilárd vagy folyékony hordozóanyagok­kal összekeverjük. Helyi felhasználásra előnyösen kb. 1— 10%-os, különösen kb. 2—5°/0 -os kenőcsöket vagy krémeket alkalmazhatunk. Az (I) általános képletű vegyületeket antioxi­dánsokkal együtt is alkalmazhatjuk. E célra előnyösen tokofenolt, N-metil-y^tokoferamint, to­vábbá a .hidroxianizol vagy hidroxitoluol bu­tiléterét vagy etoxikint alakalmazhatunk. Eljárásunk további részleteit a példákban is­mertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a pél­dákra korlátoznánk. 2

Next

/
Thumbnails
Contents