161849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás A16886 antibiotikumok előállítására

19 161849 20 (XII. táblázat folytatása) Vegyület Növekedési viszonyok Vizsgált tulajdonság A16886 jellemzői Kailciummalát: Erős növekedés, alsó oldala halvány ságrászöld [10B1]; légmicélium normális, fehé^r (W) a. 1° Hatás tejre: Nitrát redukció: Negativ Nincsen koaguláció; tisztulás 17 nap alatt. Zselatinelf oly ásítás: Növekedés pH-^f üggése: Melanin termelés pepton-vas agai' és tripton élesztő extraktum táptalajon: Nincs. Hőmérsékleti követelmények : A teljes sejthidrolizátum fű alkotórészei: 26—30 c

C-on jó növekedés és spórázás; 37 !J

C-on és felette mimes növekedés. L,L-diaminopimelinsav, glicin, glutaminsav. aszparaginsav, alanin és leucln. 4" : növekedés és hasznosítás; — : nincs sem növekedés, sem hasznosítás; ( + ): valószínű hasznosítás: (—): kérdéses a hasznosítás . XIII. táblázat Az NRRL 3585 törzs szénforrás-hasznosítási kísérletei Vegyület Növekedési viszonyok Szén-hasznosítás: L-arabinóz ramnóz fruktóz D-xilőz melecítóz 15 Nincs. pH 5,0—6,0 között van a nö- 20 vekedés optimuma: pH 7,5— 8,5 értéken növekedés van, de spórázás nincs. 25 :»o 3.5 A XIII. táblázatban láthatók az NRRL 3585-el 40 végzett szénforráshasznosítási kísérletek eredményei. A táblázatban a következő jelöléseket alkalmazzuk: 45 50 (-) CO 05 raffinóz dextróz cellobióz maltóz szaharóz cellulóz inozit mannit Na-glutamát + ( + ) ( + ) Mint a fentiekben leírtuk, az A16886 antibiotikum NRRL '3585 törzs tenyészetével állítható elő. A fentiekben meghatározott organizmus tenyésztésével történő A16886 antibiotikum termeléséhez használt táptalaj többféle lehet, bár ä fenti hasznosítási vizsgálatokból nyilvánvaló, hogy az organizmus szintetikus tenyésztési körülmények között csak néhány szénforrást tud hasznosítani. A szakemberek számára érthető, hogy a törzs teljes táptalajban olyan szénforrásokat is képes hasznosítani, melyeket szintetikus körülmények között nem tud. Ipari előállításra azonban a maximális antibiotikumtermelés és a könnyű izolálás szempontjából előnyös néhány viszonylag egyszerű tápanyagfonás használata. Például az antibiotikumtermelésre használható táptalaj asszimilálható szénforrásként pl. glukózt, keményítőt, glicerint, melaszt, dextrint, vagy ezekhez hasonló anyagokat tartalmaz. Előnyös szénforrás a glükóz és glicerin. A használható táptalajok ezenkívül asszimilálható nitrogépiorrást, pl. szójalisztet, kukoricalekvárt, gyapotmaglisztet, marhahúsextraktumot peptonokát (hús vagy szója), kazeint, aminosavkeverékeket, és ehhez hasonlókat tartalmaznak. A táptalajba keverhető, szervetlen tápsók között vannak a termeléshez szükséges szokásos sók. melyek nátrium, kálium, ammónium, kalcium, foszfát, szulfát, klorid, karbonát vagy ezekhez hasonló ionokat tartalmaznak. Ugyancsak szükséges a táptalajban az A16886 antibiotikum termelésére alkalmazott organizmus optimális növekedéséhez és fejlődéséhez nyomelemek jelenléte. Az ilyen nyomelemek rendszerint a táptalaj többi komponensének szennyezéseként elegendő mennyiségben vannak jelen ahhoz, hogy kielégítsék a találmány szerinti eljárásban alkalmazott Actinomyces növekedési igényét. A táptalaj kezdeti pH-értéke változhat. Szükséges azonban, hogy a táptalaj kezdeti pH-ja 6,5 és 7,2 között legyen. Mint az a többi Actinomycesnél megfigyelhető volt, a táptalaj pH-ja folyamatosan nő az organizmus növekedése során, miközben az antibiotikum termelődik és 6,7—7,5 vagy e feletti értéket érhet el, és a végső pH-érték legalábbis részben a táptalaj kezdeti pH-jától, a táptalajban jelenlevő pufferektől és az organizmus növekedésének idejétől függ. 10