161844. lajstromszámú szabadalom • Húzófolyadék fémek mélyhúzására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. XII. 29. (EE—1877) 161844 Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. III. 30. Nemzetközi osztályozás: C 10 m 1/08 Feltalálók: Bóka Béla vegyészmérnök, 50%, Lohner László vegyészmérnök, 40%, Sugár László vegyészmérnök, 10%, Budapest Tulajdonos: Egyesült Vegyiművek, Budapest Húzófolyadék fémek mélyhúzására 1 A találmány húzófolyadék fémek mélyhúzására. A fém megmunkálásának két nagy csoportját szokták megkülönböztetni: :a fém eltávolításával járó műveleteket, ahol a kívánt alaktól füg- 5 gően az eredeti fém mennyiség jelentős részét eltávolítják, (fűrészelés, vágás, köszörülés stb.) és a fém veszteséggel alig járó fém alakító műveleteket: hengerlés, kovácsolás, sajtolás, húzás és oentrifugálás. Ez utóbbi műveleteknél a fémet 10 egy, vagy több síkban alakítják. Mindkét fémmegmunkálásnál követelmény az, hogy a szerszám és a munkadarab között kenőhártya legyen jelen. Kenőanyag nélkül a fém 15 alakítása elképzelhető ugyan, de csak a mai ipari fejlettségnek meg nem felelő sebességgel. A szerszámok 'makro- és mikro geometriája igen nagy jelentőségű az alakítási műveletnél. A makrogeometria — pl a szerszám alakja sza- 20 bályozza a termék alakját, meghatárjozza az alakítás közben fellépő fómfolyás természetét és a késztermék a súrlódás és kopás mértékét és a késztermék felületi érdességét. A mikrogeometria szabályozza azt a íémmenyiséget, amely a 25 munkadarabról a szerszámra vagy fordítva vivődik át. A mikrogeometria tájékoztat arról is, hogy mi a viszony az érintkezés valódi és reális területe között. A valódi fajlagos nyomás egy fémalakítás során, .az érintkező felületekea 30 mintegy 200-szor nagyobb, mint a látható, geometriailag számítható területre vonatkoztatott nyomás. Ez a nagy különbség abból adódik, hogy a valódi érintkezési területet a fémfelületek éüdessége hozza létre, és ez viseli az alakítás során fellépő terhelést is. Az érdesség megmunkálás közbeni relatív mozgása hőt fejleszt, súrlódás, kopás és fémátvitel lép fel. A fém alakításánál jelenlevő erők hatására rendszerint önedzés is végbemegy, egy keményített felület keletkezik, az ún. Beilby réteg. E réteg fizikai és mechanikai tulajdonságai különböznek az alakítandó nyers fém tulajdonságaitól, a kristályszerkezet átrendeződik. Figyelembe veendő továbbá, hogy a fémmegmunkáló eljárásoknál a fém munkadarabon új, tiszta és nagyon aktív felületek keletkeznek, amelyeknek súrlódása igen nagy. A fent vázolt körülmények, mind alátámasztják az alakítás közbeni kenés fontosságát. A fémeltávolító műveletek kenőanyagának alacsony viszkozitású és jó hűtőtulajdjonságú folyadéknak kell lennie, hogy bejusson a vágó élek közé, és leöblítse a keletkezett fémrészecskéket. E célra rendszerint jó hűtőhatású vizes emulziókat használnak, pl. szappan oldatot. A fém alakító műveleteknél is fontos követelmény a jó hűtési effektus, és szintén folyékony a kenőanyag, mivel ez tud kellő időben és he-161844