161844. lajstromszámú szabadalom • Húzófolyadék fémek mélyhúzására

3 161844 4 lyen kellő réteget biztosítani. Mivel ezeknél a műveleteknél nagy az erőhatás, ezért a kenő­anyag viszkózussága igen fontos tényező, hid­»odinamikai kenésre is szükség van. E művele­teknél a túl alacsony súrlódás nem kívánatos, mert pl. túl sok sorja képződhet a kovácsolás­nál. A jó kenőanyaggal szemben e műveleteknél az alábbi követelményeket kell támasztani: A fémmegmunkálás alatt a) hűtse a felmelegedett felületeket; b) csökkentse a fém-fém súrlódását; c) zárja el a levegő oxigén tartalmától a kelet­kező friss fémfelületet; d) a mégis jelenlevő revét távolítsa el. A fém alakítás alatti viselkedése melletti egyéb követelmények: e) a képződött felület egyenletes minőségét biztosítsa; f) ne legyen korrozív; g) a fémről könnyen és nyom nélkül legyen eltávolítható; h) ne legyen tűzveszélyes, mérgezést ne okoz­zon. A fenti követelményeknek maradéktalanul nem feleltek meg az eddig ismert kenőanyagok. Egyik leggyakrabban használt anyag a szappa­nos emulziós oldat, amelynek készítése egyszerű, anyagai olcsók. Hátránya viszont, hogy érzékeny a víz keménységére, közismert, hogy a szappan kemény vizekből fehér csapadékot, kalcium-, magnéziumkomplexeket választ le. A szappan lúg tartalma korróziós tüneteket okoz, ami hosszabb állásidő után iméretdifferenoiát is ho­zott létre. Színes fémek esetében pl. réznél a felület zölddé vált, ami elfogadhatatlan külső megjelenés. Különös gondosságot kíván a szap­panos emulzió nyomainak eltávolítása a munka­darabról, általában kétszer forró vízzel, kétszer hideg vízzel kell öblíteni, emellett az emulzió gyorsan koptatja a szerszámot is. Ismeretes elsősorban alumínium megmunká­lásánál olyan kenőolaj, amely petróleum és rep­ceolaj elegye. Hátránya, hogy a repceolaj kom­ponens levegőn száradó olajféleség lévén, állás után nehezen eltávolítható réteggel vonja be a fém felületét. Használatos kenőanyagok fywábbá az olaj a vízben típusú emulziók, mint amelyeket az 1 143 953 és 1 123 422 sz. NSZK szabadalmak is­mertetnek. Ezen emulziók közös hátránya, hogy eltávolításuk a fém felületéről csak több lép­csőben és mérgező oldószerek alkalmazásával oldható meg maradéktalanul. Élettartamuk is rövid, még ibaktériumgátló adalék alkalmazása esetén is. Valamennyi kenőolaj további közös hátránya. hogy a kapott fémfelület polirozására, valamint az (olaj nyomok eltávolítására igen hosszadalmas fűrészporos koptató kezelés szükséges, olyan esetekben különösen, amikor a kialakított fém­felületeket nemesítési célból tovább kell kezel­ni, pl. galvanizálni, foszfatálni stb. Találmányunk- célkitűzése az eddigi hátrá­nyoktól mentes, minden igényt kielégítő kenő-5 olaj kompozíció. Találmányunk azlpn a felismerésen alapszik, hogy a nagy erők hatására bekövetkező fém­alakító műveleteknél rendkívül finom diszperz stabil emulziók alkalmazhatók kenőfolyadék-10 ként. Amennyiben az emulzióban az olaj cseppecs­kék viszonylag durvák — mert a felületaktív anyag adagolása csak nagy cseppek kialakítá­sát tette lehetővé — úgy a nagy erő hatására 15 a szerszám és a munkadarab közötti igen kis néhány mikronos távolságon az olaj cseppek részben nem férnek el és csak víz marad, vagy az sem, részben az olajcsepp térbeni alakját síkká változtatja és egy réteggé alakul át, 20 amelynek hatására azután már nincs kenés. Amennyiben a találmány szerinti nagydisz­perzitású stabil emulziót alkalmazzuk a fémek alakításánál a kenésre, az olaj olyan finom el-25 oszlású, hogy minden legcsekélyebb távolságon is találhatók olajcseppek. Ezek rugalmas gömb­ként egyenletesen felveszik és közvetítik az alakító erőt, ezért pl. a mélyhúzásnál rendkívül vékony falvastagságok állíthatók elő a szakadás 30 veszélye nélkül. A találmány szerinti kenőfolyadék lényege, hogy a kőolajból származó kenőblajpárlatot vízoldhatóvá tett növényi vagy állati eredetű 35 olajjal emulgáljuk és a kompoziciót semlege­sítjük. Az alkalmazott kenőolajpárlat célszerűen a legalacsonyabb viszkozitású orsóolaj, a kenőfo­lyadéktól megkövetelt mozgékonyság miatt. 40 A vízoldhatóvá tett telítetlen olaj szerepe ket­tős: egyrészt viszkozitása javítja az ásvány­olajét, és önmaga is olajos jellegű lévén részt­vesz a kenésben, másrészt az ásványolaj emul­gátora és így elvégzi a finom cseppekké alakí-45 tását. A kompozíció semlegesítésére a fémek kímé­lése és az előállított felület finomsága érdeké­ben van szükség. no A növényi vagy állati eredetű »olajok vízold­hatóvá tételére bármelyik ismert eljárás választ­ható, legkézenfekvőbb megoldásként a szulfoná­lást, szulfatálást, szulfoxidálást, szulfoklórozást, etoxilálást, kvaterner ammóniumvegyületté ala-55 kítást soroljuk fel. A semlegesítés módja attól függ, hogy milyen módszerrel tettük vízoldhatóvá az olajat: sava­sán dísszociáló vegyületek esetében lúgos ada-60 lékkai, pl. ammóniumhidrpxid oldattal dolgo­zunk, míg nem ionogén jellegnél adalék nem szükséges, kvarter ammónium vegyülete eseté­ben az adalék savas. Az emulgátor alapanyag igen sokféle lehet: fiö napraforgó olaj, halolaj, zsíralkohol stb.

Next

/
Thumbnails
Contents