161825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-fenilzsírsavszármazékok előállítására

161825 8 nyösen csökkentett nyomáson, vagy egy magas forráspontú oldószerben, pl. di- vagy trietilén­glikoldimetiléterben, előnyösen csökkentett nyo­máson. A keletkezett vegyületekben a végtermékek keretein belül szubsztituenseket vihetünk be, alakíthatunk át vagy hasíthatunk le. így pl. a keletkezett vegyületekben az X csoportokat egymásba átalakíthatjuk. Az észterezett karboxilcsoportokat, vagy ami­dált karbóxilcsoportokat (azaz karbamoilcso­portokat) a szokásos módon, pl. hidrolízissel, előnyösen pl. a fentiekben említett erős bázi­sokkal vagy erős savakkal alakíthatjuk át sza­bad karboxilcsoportokká. Ha szükséges, a kar­bamoilcsoportok hidrolízise során oxidálószere­ket, pl. salétromossavat alkalmazhatunk. A szabad vagy észterezett karboxilcsoportok a szokásos módon alakíthatók át karbamoil­csoporttá, pl. ammóniával, vagy a nitrogén­atomján legalább egy hidrogénatomot tartal­mazó aminnal reagáltatva, és adott esetben az intermedierként keletkezett ammóniumsót de­hidratálva. A szabad karboxilcsoportot a szokásos mó­don, pl. egy megfelelő alkohollal, előnyösen sav jelenlétében, vagy egy vízmegkötőszer, pl. sav jelenlétében, vagy egy v,zmegkötőszer, pl. diciklohexilkarbodiimid jelenlétében reagáltat­va, vagy valamilyen megfelelő diazovegyülettel, pl. egy diazoalkánnal reagáltatva észterezhet­jük, ha észterezést a sav sóját, pl. nátriumsóját e^gy reakcióképes észterezett alkohollal, pl. egy halogeniddel, pl. kloriddal reagáltatva is végre­hatjhatjuk. A szabad karboxilcsoportokat pl. a szokásos módszerrel is savhalogenid- vagy savanhidrid­csoportokká alakíthatjuk át, pl. foszfor- vagy kénhalogenidekkel, pl. tionilkloriddal, foszfor­pentakloriddal vagy foszfortribromiddal, vagy savhalogenidekkel, pl. klórhangyasavészterekkel reagáltatva. A savanhidrid- vagy savhalogenid­csoportokat azután a szokásos módon, pl. a megfelelő alkoholokkal, ha szükséges, savkötő­szerek,- pl. szerves vagy szervetlen bázisok vagy ammónia jelenlétében reagáltatva, karboxilcso­portokká, ill. karbamilcsoportokká alakíthat­juk át. Továbbá, azokban a keletkezett vegyületek­ben, melyekben Rí és/vagy R2 hidrogénatom, Rí, ill. R2 alkilgyököket vihetünk be. Így pl. egy megfelelő vegyületet, mindenekelőtt egy észtert vagy amidot, «-fémsóvá alakíthatunk át, pl. erős bázisokkal, pl. alkálifémamidokkal, -hidridekkel, vagy -szénhidrogénvegyületekkel, pl. nátriumamiddal, -hidriddel, diizopropilamin­-lítiummal, fenil- vagy butillítiummal reagál­tatva, majd ezeket, előnyösen izolálás nélkül, egy megfelelő alkohol, pl. Rj—OH, ill. R2—OH képletű alkohol reakcióképes észterével reagál­tatva. Reakcióképest észter főleg erős szervet­len vagy szerves savval, előnyösen halogén­hidrogénsavakkal, pl. sósavval, hidrogénjodid­dal vagy hidrogénbromiddal, kénsawai vagy arilszulfonsavakkal, pl. benzol-, p-brómbenzol­vagy p-toluolszulfonsavval alkotott észter. Azokban a keletkezett vegyületekben, me­lyek valamelyik aromás részben hidroxilcso-5 portot tartalmaznak, ezeket átérezhetjük. Az éterezés a szokásos módon történik, pl. egy alifás alkohol reakcióképes észterével reagáltat­va, előnyösen egy erős bázis jelenlétében. Az aromás gyökökön nitrocsoportokat tartal-10 mázó keletkezett vegyületekben a nitrocsopor­tokat aminocsoportokká redukáljuk, pl. -vassal és sósavval. Az eljárás körülményeitől és a kiindulási 15 anyagoktól függően az adott esetben sót képező végtermékeket szabad alakban, vagy sóik for­májában kapjuk, melyek a szokásos módon át­alakíthatók egymásba vagy más sókká. Így sa­vas végtermékeket, azaz szabad karboxilcso-20 portot tartalmazó végtermékeket állítunk elő, szabad alakban, vagy bázisokkal alkotott sók­ként. A keletkezett savas vegyületeket a szo­kásos módon, pl. megfelelő bázikus szerekkel reagáltatva bázisokkal alkotott sóikká, minde-25 nekelőtt bázisokkal alkotott gyógyászatilag al­kalmazható sóikká, pl. szerves aminsóikká vagy fémsóikká alakíthatjuk át. Fémsók mindenek­előtt az alkálifém- vagy alkáliföldfémsók, pl. a nátrium-, kálium-, magnézium- vagy kalcium-30 sók. A sókból a szokásos módszerekkel, pl. sa­vas szerekkel reagáltatva felszabadulnak a sza­bad savak. Bázikus jellegű végtermékeket szin­tén szabad alakban vagy sóként nyerünk. A bázikus végtermékek sóit az önmagában ismert 35 módon, pl. alkáliákkal vagy ioncserélő gyanták­kal a szabad bázissá alakíthatjuk át. Ez utób­biakból szerves vagy szervetlen, elsősorban gyógyászatban használható sókat képező savak­kal reagáltatva sókat nyerhetünk. Ilyen savak 40 pl. a következők: halogénhidrogénsavak, kén­savak, foszforsavak, salétromsav, perklórsav; alifás, aliciklusos, aromás vagy heterociklusos karbon- vagy szulfonsavak, pl. hangya-, ecet-, propion-, borostyánkő-, glikol-, tej-, alma-, 45 borkő-, citrom-, aszkorbin-, maiéin-, hidroxi­malein- vagy piroszőlősav; fenilecet-, benzoe-, p-aminobenzofr-, antranil-, p-hidroxi-benzoe-, szalicil- vagy p-aminoszalicilsav, embonsav, metánszulfon-, etánszulfon-, hidroxietánszulfon-, 50 etilénszulfonsav; halogénbenzolszulfon-, toluol­szulfon-. vagy naftalinszulfonsavak, vagy szulf­anilsav, metionin, triptofán, lizin vagy arginin. A sókat az új vegyületek tisztítására is fel-55 használhatjuk, pl. úgy, hogy a szabad vegyü­leteket sóikká alakítjuk át, ezeket elválasztjuk és ismét a szabad vegyületté alakítjuk vissza. Az új vegyületek szabad alakjának és só for­májának szoros összefüggése következtében az 60 eddigiekben és a továbbiakban a szabad ve­gyületek alatt értelemszerűen és célszerűen adott esetben a megfelelő sók is értendők. Az új vegyületeket a kiindulási anyagok és az eljárási módszerek megválasztása szerint, 65 valamint az aszimtrikus szénatomok száma sze-4

Next

/
Thumbnails
Contents