161825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-fenilzsírsavszármazékok előállítására

161825 33 34 umhidrogénikarbonát-oldattal és vízzel kirázzuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. Az olajos maradékot nagy vákuumban desztillálva kapjuk a 2-i(4-ibróm-3-»klórfenil)-2-roetil-l,3-dioxolánt, amelynek forrpont ja 85— 93° (0,03 Hgmm nyomáson) és erősen sárga színű. 27,7 g 2-(4-bróm-3nklórfenil)-n2-metil-l,3-dioxolán —70°-ra hűtött 500 ml aibszolút éteres oldatához nitrogénabmoszférában történő keverés közben 80 perc alatt 65 ml 1,5 n éteres butillitium-oldatot csepegtetünk. A reakcióelegyet ezután 30 percen át —70°-on tartjuk, majd ugyanilyen körülmények között 9,8 g ciklohexanont csepegtetünk hozzá. A reakcióoldatot szobahőmérsékletre melegítjük, majd 30 percen át 30°on keverjük. Ezután jeget és telített ammóniumklorid-oldatot adunk hozzá, az éteres réteget jéghideg 2 n sósavval mossuk. A nátriuimszulf át felett szárított és vákuumban bepárolt éteres extraktumot nagy vákuumban frakcionáljuk. A 190—210° (0,1 H'gmm-en) közti hőmérséklettartományban átdesztilláló frakció a nyers 2-[3--lklór-4-.(14iidroxi-ciklohexil)-fenil]-2nmetil-l,3--dioxolán. Ennek a vegyületnek 9 g-ját 150 ml jégecettel és 50 ml tömény sósavval egy órán át viszszacsepegő hűtő alatt forraljuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre történő lehűtés után 200 ml vízzel hígítjuk és éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. Az olajos maradékot nagy vákuumban frakcionáljuk. A 140—145°-on (0,1 Hgmm) átdesztilláló frakció a 3-klór-4-(l-ciklohexenil)-^acetofenon. 1 g nátriumbórhidrid 0°^ra hűtött 100 ml metanol és 20 ml víz elegyével készített oldatához keverés közben részletenként 7 g 3-«klór-4-(l-ciklohexenil)^acetofenont adunk. A reakcióelegyet 2 órán át 10°-on keverjük, jeges vizet adunk hozzá, majd metiliénkloriddal extraháljuk. A vízzel mosott és nátriumszulfát felett szárított metilénkloridos extraktumot vákuumban bepároljuk. A maradék nyers l-hidroxi-l-[34slór-4--(l-ciklohexenil)-f enil] -etán. A fenti hidroxivegyület 7 g-jának 150 ml abszolú benzolos oldatához 2 ml tionilkloridot adunk, majd 5 percen át forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. A reakcióelegyet még két órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, imajd vákuumban bepároljuk. A maradék az l-4klór~l-[3--klór-4-.(l-ciklohexenil)-fenil]-etán. E vegyület 8 g-jának 20 ml dimetilszulfoxidos oldatát 2 g nátriumcianid 70°-ra melegített 30 ml dimetilszulfoxidos szuszpenziójához csepegtetjük, keverés közben. 30 perces, 110°-on történő reagáltatás- után a reakciókeveréket jeges vízibe öntjük és éterrel extrabáljuk. Az éte-res extraktumot vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A vákuumban történő bepárlás után a nyers a-[3-klór-4-(l-ciklohexenil)-fenü]-prapionsavnitrilt kapjuk, amelyet a fent leírt hidrolízisnél közvetlenül használunk fel. 32. példa: 24,4 g a-[p-(lrcikldhexeml)-tfenil]-ipropionsavmetilészter 100 ml abszolút etanolos elegyéhez 5 14 g metilamint adunk és a keveréket egy autokláviban 30 órán át melegítjük 140°-on. A reakcióelegyet ezután vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot 200 ml metilénkloridban oldjuk »és 100 ml 1 n sósavval extraháljuk. A 10 szerves fázist vízzel semlegesre mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. Így a XLIV képletű a-p-(l-ciklohexenil)-fenilj-propionsavmetilaimidot kapjuk, amelyet metanol-víz elegyből történő átkristályosítás 15 után csillogó lemezes alakban kapunk, op. 118— 120°. 33. példa: 20 10,0 g p-toluolszulfonsayklorid 100 ml abszolút piridines oldatához keverés közben lassan 12,2 g 3-[p-(l-ciklohexenil)-fenil]-2-butanonoxim és 20 ml piridin keverékét csepegtetjük. A reakcióelegyet egy éjszakáin át szobahőmér-25 sékleten állni hagyjuk. Ezután 1 ml vizet adunk hozzá és 10 órán át 80 °C-ooi melegítjük. Feldolgozásnál háromszor 500 ml víz és 500 ml metilénklorid között megoszlatjük. A szerves fázist 2 n sósavval és vízzel imossuík, nátrium-30 szulfát felett szárítjuk, majd vákuumban szárazra pároljuk. Metanol-víz elegyből történő átkristályosítás után á XLV képletű a-[p-(l-ciiklohexenilj^f enil] -propionsav-metilamidot kapjuk csillogó lemezes alakban, op. 119—121°. 35 A kiindulási anyagként alkalmazott 3-[p-<(l-ciklohexenil)-fenil]-2ibutanon-oximot a következőképpen állíthatjuk elő: 29 g l-klór-3-[p-(l-ciiklohexenil)-fenil]-2-buta-40 nont (op. 86—67°) és 20 g porított kálium jodidot oldunk 250 ml jégecetben. Ebhez a keverékhez keverés közben részletenként 100 g cinkforgácsot adunk. A reakcióelegyet egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, majd szűrjük. 45 A szűrletet nagy vákuumban bepároljuk és a maradékot háromszor 500 ml metilénklorid és 500 ml víz között megoszlatjuk. A semlegesre mosott és szárított metilénkloridos fázis bepárlási maradékát 95—98°-on desztilláljuk 0,05 Hg-70 mm nyomáson. Így a 3-[p-(l-ciklohexenil)-fenil]-2-butanont kapjuk olaj alakjában. E keton 18 g-ját, 18 g hidroxilamin hidrokloridot és 18 g nátriumacetátot 100 ml etanolban felforralunk. A forró oldathoz teljes oldó-55 dásig vizet adumk. A reatocióelegyet további 10 percen át 80°-on tartjuk, majd zavarosodásig vizet adunk hozzá. Lehűtéskor hosszú tűs kristályok alakjában a 3-[p-(l-ciklohexenil)-fenil]-2--butanon-oxim válik ki, op. 128—130°. 60 34, példa: 11 g nyers a-[3-imetil-4--(l-ciklolhexenil)-fenil]-propiomitril 200 ml etanol és 70 ml víz ele-65 gyével készített oldatához 6 g káliumhidroxidot 17