161825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-fenilzsírsavszármazékok előállítására

161825 21 22 ben 10 g nátriumhidroxid 25 ml vizes oldatát csepegtetjük hozzá, mialatt olyan megfelelő hűtést alkalmazunk, hogy a belső hőmérséklet 45° fölé ne emelkedjen. Még két órán át szobahőmérsékleten keverjük, Celit-en szűrjük, etanollal mossuk és a szűrletet 70 ml-re bepároljuk. A vizes alkalikus oldatot éterrel extraháljuk, majd 2n sósavval megsavanyítjuk és a kivált savat metilénkloridban felvesszük. A szerves fázist nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk, így nyerjük az ta-(p-(l-ciklohexenil)-fenilj-propicn savat színtelen kristályokként. Op.: 106—108°. A vegyület megegyezik a 6. példában előállított savval. A példában kiindulási anyagként alkalmazott or-[p-(l-ciklohexenil)-fenil]-propionaldehidet a következőképpen állíthatjuk elő: 38 g klórecetsav-etilészter és 19,4 g p-(l-ciklohexenil)-acetofenon 200 ml abszolút toluolos oldatához keverés közben 0—5° hőmérsékleten 45 perc alatt etanolos nátriumetanolátoldatot (7,2 g nátrium 200 ml etanolban oldva) csepegtetünk. Miután 16 óráig szobahőmérsékleten keverjük, az etanol főtömegét forgó bepárlóban vákuumban lepároljuk, az elegyet toluollal hígítjuk, és jeges vízzel kirázzuk. A nátriumszulfát felett szárított és vákuumban bepárolt toluolos fázis barna olaj, melyet nagy vákuumban frakcionálunk. Így kapjuk a ß-metili/?-i[p-(l-ciklóhexenil)-fenil]-glicidsavetilésztert világossárga olajként, melynek forráspontja 150—155° (0,15 Hgmm). Az észter 9,6 g-ját 40 ml etanolban oldjuk és 0,78 g nátrium 60 ml etanolos oldatát adjuk hozzá. Még 0,72 ml vizet csepegtetünk hozzá és 20 órán át szóbahőmérsékleten állni hagyjuk. A kivált nátriumsót leszűrjük, 400 ml vízzel oldjuk, 2n sósavval pH = 3 értékre savanyítjuk és 3 órán át nitrogénatmöszférában visszafolyatás közben forraljuk. Ezután a reakcioelegyet lehűtjük, kloroformmal extraháljuk, az extraktumot nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk, majd az olajos maradékot nagy vákuumban frakcionáljuk. Az így keletkezett a-(p-(l-ciklohexenil)-f enil]-propionaldehid 178— 190°-on forr (0,14 Hgmm). 13. példa: 23 g a-[p-(l-ciklio|

hexenil)-fenil]-vajsav.nitril és 10 g káliumhidroxid 200 ml etanol és 80 ml víz elegyével készített oldatát 36 órán át viszszacsepegő hűtő alkalmazásával forraljuk. Az etanol lepárlása után 100 ml vizet adunk hozzá, miközben egy csapadék válik ki, amelyet szűrés után éter-petroléter elegyből átkristályosítva a XXVIII képletű a-[p-(l-ciklohexenil)-fenil]-vajsavamidot kapjuk, amely 148—149°on olvad. „ A leszűrt alkalikus oldatot 2 n sósavval megsavanyítjuk, éterrel extraháljuk és a nátriumszulfát felett szárított éteres extraktumot vákuumban bepároljuk. A petroléterből átkriatályosított maradék a XXIX fcépletű a-[p-(ciklohexenil)-fenü]- vajsavat adja főtermékként fehér kristályok formájában, op. 101—103°. A kiindulási anyagként alkalmazott a-[p-5 -(ciklohexil)-fenil]-vajsavnitrilt a következőképpen állíthatjuk elő: 119 g p-bróm-propiofenon és 100 g etilénglikol 1000 ml benzolos oldatához 1 ml koncentrált kénsavat adunk, majd a képződő víz eltá-10 volítasa közben a reakcioelegyet tíz órán át visszacsepégő hűtő alkalmazásával forraljuk. A felesleges etilénglikolt választótölcsérben eltávolítjuk és a benzolos oldatot nátriumkarbonátoldattal és vízzel mossuk. A benzolos oldatot 15 nátriumszulfát felett történő szárítás után vákuumban súlyállandóságig pároljuk be. Az olajos maradék a tiszta 2-(p-brómfenil)-2-etil-1,3-dioxolán, amelynek IR spektrumában karbonil-csoport már nincs. 20 5,3 g, kloroformmal mosott és jóddal aktivált magnéziuimforgács 150 ml abszolút tetrahidrofurános, erősen kevert szuszpenziójához 65°-on 51,4 g 2-(p-brómfenil)-2-etil-l,3-dioxolán 100 ml 25 abszolút tetrahidrofurános oldatát csepegtetjük. A csepegtetési úgy szabályozzuk, hogy a reakció kezdetétől a hőmérséklet 65° fölé ne emelkedjen. A ,csepegtetés befejezése után 50 ml abszolút tetrahidrofuránt adunk hozzá és még 30 egy órán át 70°non melegítjük. Ezután 20°-ra hűtjük le a reakcioelegyet, majd 20 g ciklohexanont csepegtetünk hozzá és még 3 órán át 35—40°-on keverjük. A reakcioelegyet forgóbepárlón bepároljuk, jeges aramóniumkloridoldat-35 tal elegyítjük és éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A szilárd maradék éterpetroléteir elegyből történő átkristályosítása után 2-[p-{l-hidroxi-ciklohexil)-fenil]-2-etil-l,3-40 -dioxolánt kapunk színtelen kristályos alakban, op. 92—93°. E vegyület 25 g-jának 200 ml jégeoetes oldatát, 12 ml koncentrált sósavat és 20 ml vizet 45 1,5 órán át 60—70°-on melegítünk. Lehűtés után 250 ml vízzel elegyítjük, eközben egy szilárd fehér csapadék válik ki. Ezt szűrjük, vízzel utánamossuk, a kristályokat ímetüenkloridban oldjuk, majd az oldatot nátriumszulfát fe-50 lett szárítjuk. A vákuumban történő bepárlással nyert maradékot petroléterből kikristályosítva p-(l-ciklohexenil)-<propiofenont kapunk fehér kristályok alakjában, op. 78—79°. E keton 25 g-jának 50 ml metanolos oldatát 55 5 g nátriumbórhídrid 300 ml metanol és 40 ml víz elegyével készített, 0°-ra hűtött oldatához csepegtetjük. A reakcióoldatot 16 órán át szobahőfokon állni hagyjuk, majd felére pároljuk be, és 100 ml vízzel elegyítjük. Ezután a reak-60 cióelegyet metilénkloriddal extraháljuk, a metilénkloridos extraktumot vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. Az állás közben megszilárduló maradék l-hidroxi-l-[p-l

(l-ciklohexenil)-fenil]-proöö pán, op, 48—47°. 11