161819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-arilpropil-N'-aril-piperazin-származékok előállítására

161819 3 4 Ar—CH2—CH—NH—CHa—CHo—NH—Ar! , I VI CH3 általános képletű racém vagy optikailag aktív, kétszer szekunder diamint — ebben a képlet­ben Ar és Ari a fenti jelentésűek — egy X—CH 2—CH 2 —X VII általános képletű vegyülettel — ebben a képlet­ben X a fenti jelentésű —, előnyösen egy di­halogénetánnal, elsősorban dibrómetánnal rea­gáltatunk. A b)—d) eljárásváltozatokat előnyösen savle­kötőszer jelenlétében magasabb hőmérsékleten végezzük. Egy további találmány szerinti eljárás abban áll, hogy e) egy VIII általános képletű vegyületet — eben a képletben Ar és Ari a fenti jelentésűek, és A egy —CO—CH2—, —CO—CO— vagy —CH2—CO— képletű csoportot jelent — egy fémhidriddel, például litiumalumíniumhidriddel redukálunk. A redukció azonban csak akkor hajtható végre, ha a VIII általános képletű ki­indulási vegyület nem tartalmaz az alkalmazott fémhidriddel redukálható további csoportokat. Olyan I általános képletű vegyületek, ame­lyek képletében Ar, illetve Ari 1,4-ibenzodioxa­nilcsoportot vagy 3,4-metiléndioxifenilcsoportot jelent, előállíthatók továbbá f) egy IX általános képletű vegyületnek — eb­ben a képletben M Ar jelű csoportot vagy [a] képletű csoportot és Mi Ari jelű vagy [a] kép­letű csoportot jelent, amikor is M és Mi közül legalább az egyiknek [a] képletű csoportnak kell lennie — X—(CH 2)„—X X általános képletű vegyülettel való reagáltatásá­val — ebben a képletben X a fenti jelentésű, de előnyösen halogénatomot jelent, és n értéke 1 vagy 2. A reakciót ugyancsak előnyösen sav­lekötőszer jelenlétében melegítéssel hajtjuk végre. Az a)—f) eljárások kiindulási vegyületei rész­ben ismertek. A még ismeretlen vegyületek könnyen előállíthatók a kémiai kézikönyvekben, például a Houben—Weil: „Methoden der orga­nischen Chemie" 1. és 2. kiadásában leírt alkal­mas eljárások szerint. A II általános képletű vegyületek például a J. Am. Chem. Soc. 76, 1853 (1954) és J. med. Chem. 8, 332 (1965) szerint állíthatók elő. Az elektrofil-l-arilpropil(2)-vegyületekhez észtere­zéssel juthatunk az l-arilpropanol(2)-vegyületek­ből (lásd a 8. és 9. példát), az 1-arilpropanon­(2)-vegyületek viszont (ezekből állíthatók elő az l-arilpropanol(2)-vegyületek litiumaluminium­hidriddel való redukcióval) például az Organic. Syntheses, Coll. Vol. IV, 573 szerint készülhet-A III általános képletű vegyületekhez például úgy juthatunk, hogy egy megfelelő l-aril-2--brómpropanon(l)-vegyületnek egy II általános Isepletű vegyülettel való reagáltatásával kapott N- [l-aril-l-oxo-prapil-t(2)] -N'-(arili)-piperazint a 23 412/64 számú japán szabadalomban leírt eljá­rással redukálunk, és az így kapott N-[l-aril­-l-hidroxipropilH(i2)]-N'-((arili)-piperazint szoká­sos módon, például az 1 212 973 számú közzétett német szövetségi köztársasági szabadalmi beje­lentésben leírt eljárás szerint tionilkloriddal vagy a J. Chem. Soc. 1963, 1385 eljárás szerint foszforpentakloriddal halogénezzük (lásd a 4. példát). A c) eljárásváltozatban kiindulási anyagként használt IV általános képletű bisz-(/í-halogén­etil)-anünok a megfelelő Q—NHj általános kép­letű aminoknak — ebben a képletben Q a fenti jelentésű — etilénoxiddal, illetve egy halogén­etanollal való reagáltatásával és az így kapott bisz-(yS-hidroxietil)Haminoknak tionilkloriddal, illetve foszforpentakloriddal való reagáltatásával állíthatók elő. Az V és VI általános képletű kiindulási ve­gyületek például az 1 212 973 számú német szö­vetségi köztársasági közzétett szabadalmi beje­lentésben leírt módszerekkel, a VII és X álta­lános képletű vegyületek pedig részben a meg­felelő glikolok észterezésével, részben a megfe­lelő alkének halogénezésével vagy a megfelelő alkánokban hidrogénnek halogénnel való szubsz­tituálásával állíthatók elő. A VIII általános kép­letű kiindulási vegyületek például a J. med. Chem. 7, 154—158 (1964) módszere szerint és a IX általános képletű kiindulási vegyületek elő­nyösen ennek a leírásnak az a) eljárásváltoza­tával analóg módon állíthatók elő, amikor is a II általános képlettel analóg szubsztituált aril­piperazinokból indulunk ki. Az I általános képletű vegyületeknek a —CH(CH3)-csoportban aszimmetrikus szénatom­ja van, és ezért racemátok és optikailag aktív antipódok alakjában fordulnak elő. Az optikai­lag aktív vegyületekhez úgy juthatunk, hogy az 1—4. példákban már a —CH(CH3)-csoportot tartalmazó, optikailag aktív segédsavak, példá­ul dibenzo-D-borkősav vagy D-3-brómkámfor-8--szulfonsav segítségével átalakítjuk a diasztere­omer sókká, és ezeket frakcionált kicsapással vagy frakcionált kristályosítással szétválasztjuk. A találmány szerinti eljárással készült vegyü­letek szokásos módon, például alkalmas savak­kal való reagáltatással átalakíthatók fiziológiai­lag elviselhető savaddiciós sóikká. Erre a célra alkalmas savak például a sósav, hidrogénbro­mid, kénsav, metánszulfonsav, borostyánkősav és borkősav. Az I általános képletű vegyületeknek és fizi­ológiailag elviselhető savaddiciós sóiknak érté­kes terápiai, elsősorban központi csillapító ha­tásuk van, igen csekély toxicitás mellett, és ezért csillapítószerekként, nappali nyugtatósze­rekként és neuroleptikumokként használhatók 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents