161814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyamatosan változó görbültségű laprúgó előállítására részleges nyújtással

MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 49 mm M^k wmw m^k'WmW It^k WB ••• • LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1971. II. 10. (BE-*-4Q74)< 161814 Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. II. 28. Nemzetközi osztályozás: B 21 f 35/04 Feltalálók: Pál Sándor oki. híradásipari technikus, 50%, Varga Tibor oki. gépészmérnök, 40%, Szulyovszky István oki. gépészmérnök, 10%, Budapest Tulajdonos: Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, Budapest Eljárás folyamatosan változó görbültségű laprugó előállítására részleges nyújtással 1 Az irodalomból és a gyakorlatból számos, laprugó előfeszítésére alkalmas eljárás és ezeket megvalósító berendezés ismeretes. Ezen eljárások közös célja az, hogy a laprugó kiinduló anyagának rendszerint sík alakjához képest görbe nyugalmi alakot hozzon létre, amely működési helyzetbe hozva, az előírt kezdeti erőhatást, előfeszítést szolgáltatja. Az előírt kezdeti rugónyomást, vagyis az előfeszítést az ismert eljárások egy része a rugó befogási síkjának a nyugalmi helyzethez képest történő elmozdításával (elfordításával vagy eltolásával), más része pedig a rugók alakjának megváltoztatásával éri el. 10 15 Az első esetben a rugók torzult alakja, feszültségelosztása és az előfeszítés értéke jó közelítéssel számítható, azonban a rugó formája szerelési, beállítási nehézségeket okoz, anyagának inhomogenitásai és a geometriai mére- 20 tek szóródása jelentős eltéréseket eredményez az azonos lehajláshoz tartozó rugőerőkben. A második esetben a rugót a beépítést megelőzően maradandóan deformálják és az előfeszítést úgy érik el, hogy a rugót kiinduló, 25 rendszerirt álló helyzetébe, vagy annak közelébe kényszerítik vissza. Az előzetes alakítást minden esetben számítással vagy kísérlettel meghatározott alakra végzik a rugó túlhajlítása útján. 30 A rugók megkívánt maradandó alakváltoztatását kézi és gépi úton lehet létrehozni. A kézi szerszámmal történő alakítás nagy gyakorlottságot, folytonos mérést igényel, annak ellenére pontatlan és lassú — tehát költséges művelet; nagy sorozatú gyártásban nem alkalmazható. A gépi alakítás kétféleképpen történhet: a): A laprugó teljes működő hosszán, vagy annak egy részén, az alakított keresztmetszet teljes egészében vagy annak egy részén a rugó anyagának folyáshatáránál nagyobb feszültséget idézünk elő kényszerlöketű szerszámban. Az alakítószerszámok mozgatását végző gépi berendezések adottságaiból következik, hogy a rendelkezésre álló energia mindig meghaladja a rugó alakítási energiaszükségletét, tehát az egyes gyártandó rugók anyagának eltérő keménységéből, méreteinek szórásából adódó energiaszükséglet-eltéréseket bőségesen fedezni lehet. Ennek eredménye az, hogy a sorozatban gyártott rugók beszerelt állapotában, a rugónyomásban érvényesülnek a keménység és méretszórásból adódó különbségek. b) A laprugó teljes működő hosszán vagy annak egy részén, az alakított keresztmetszet teljes egészében, vagy annak egy részén a rugó anyagának folyáshatáránál nagyobb feszültséget idézünk elő szabadlöketű szerszám-161814