161814. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyamatosan változó görbültségű laprúgó előállítására részleges nyújtással

161814 ban, minden löketben azonos alakítási energiát szolgáltatva. A rugó anyagának megfolyása nem okvetlenül terjed ki a rugó teljes keresztmetszetére, hanem az alakító szerszámfelek felületének ki- 3 alakításától függően csak a rugó lapfelületének egyes elhatárolt részeire, ill. egyes keresztmetszeteinek meghatározott részére korlátozódik. A fentiekből következik, hogy meghatározott 10 energia-kvantummal történő alakítás esetén a sorozatban gyártott rugók eredő görbülete egymástól eltérhet, mert a rugók keménység és méretszórása miatt az alakítás mértéke különbözhet, azonban az így előállított rugók a ki- 15 indulási egyenes helyzetig visszatérítve mindig azonos rugónyomást szolgáltatnak. Az adott alakítási energiával történő művelet elvégzésére mindeddig dinamikus eljárásokat használtak. Ennek egyik elterjedt példája 20 az ejtőkalapácsos eljárás, amelynél az egyik alakító szerszámfél megfelelő tömeggel kiegészítve, számított, de egy gyártási sorozaton belül mindig azonos magasságból, szabadon esik a munkadarabra. A kívánt rugógörbület elére- 25 se érdekében a két alakító szerszámfél egyike sima felületből — célszerűen síklapból, a másik pedig a felületből kiemelkedő alakító idomokkal — célszerűen csonkagúlákkal — van ellátva. A laprugó és a felső szerszámrész 30 érintkezése pillanatában az alakító szerszám teljes mozgási energiája a csonkarugók lapjain adódik át és létrehozza a rugó anyagában a már említett, helyileg korlátozott megfolyásokat. A benyomódások felöli oldalon a rugó 35 anyaga megnyúlik és ennek következtében létrejön a görbült alak. Amennyiben az egyik alakítófelület sima-sík lap, a másiknál pedig egyező magasságú és osztású alakítótestek ugyancsak sík alapfelu- 40 létből emelkednek ki, akkor az ezekkel létrehozható rugók görbült alakja körív. Az állandó alakítási energiával, dinamikus módszerrel történő rugógyártás előnye a nagy 45 alakítási sebesség, amely lehetővé teszi nagy sorozatok gazdaságos gyártását. Egyik hátránya viszont éppen a dinamikus alakításból eredő zajosság és rázás. Másik jelentősebb hátránya az, hogy a rugók görbült alakjának 50 megváltoztatása csak durva fokozatokban, kizárólag az alakító szerszámfelek cseréjével oldható meg, körívtől eltérő görbült alakú rugók előállításához számítással meg nem határozható, nagyon költséges és nehezen elkészíthető 55 görbe felületű és/vagy egyenlőtlen osztású alakító idomokkal ellátott szerszámfeleket kell alkalmazni. Az előzőekben ismertetett eljárások hátrányainak kiküszöbölésére alkalmas a találmány 60 szerinti eljárás, amely a rugók alakítását statikusan és folyamatosan végzi. Az eljárás lényege és egyben újdonsága abban áll, hogy a laprugók folytonosan változó görbültségeit nyújtással hozza létre, olymódon, hogy a rugó hosz- 65 sza mentén előre meghatározott, folytonosan változó erővel terhelt alakító elemet vezetünk végig, amely a rugót a másik alakítóelemre szorítja és amely alakítóelemek a kívánt görbület irányának megfelelő alakító idomokkal vannak ellátva. A rugók megkívánt görbült alakjának kialakításához szükséges változó mértékű — célszerűen egyoldali — nyújtás az eljárás alkalmazásával jön létre, hogy az alakító elemek, mint szerszámfelek egyikén vagy mindkettőn elhelyezkedő alakító idomok a laprugó felületébe benyomódnak és a benyomódás helyén az anyagot szétnyomják, megnyújtják. A nyújtás mértéke az alakító idomok benyomódási mélységétől függ, amit viszont a rugó anyagának keménysége és az alakító elemekre ható nyomóerő együttesen határoz meg. Az alakítóidomok alakja célszerűen csonka gúla vagy csonka kúp vagy hasáb. Az alakítás során a laprugó nyugalomban marad vagy halad. Ha a laprugó nyugalomban van, akkor az egyik alakítóelem — célszerűen görgő :

— az alakítás során helyben maradó, merev, másik alakító elemmel szemben a köztük elhelyezkedő rugón halad. Ha a laprugó halad, pl. folyamatos alakítás esetén,, akkor a helyben maradó, görgősen kiképzett alakító elemmel szemben a másik alakító elem felülete — az lehet úgyszintén görgő — és közöttük elhelyezkedő laprugó" halad. Az alakítás kiterjedhet a laprugó teljes szélességére vagy annak csak egy részére. Megfelelő kialakítással ilymódon görbe felületű, pl. csavarfelület alakú laprugó is előállítható. A találmásy egyik alkalmazási területe elektromechasikus szerkezetekben alkalmazott, érintkezőkkel ellátott, működési előfeszítéshez szükséges görbe alakú laprugó előállítása. A rajz a találmány szerinti eljárást foganatosító példaképpeni berendezés működését szemlélteti. Ezen látható, hogy a 2 rugó szükséges görbe alakját — célszerűen vegyes harmadfokú parabolát — az 1 sík alakító elemmel szemben a hely függvényében, célszerűen lineárisan változó erővel terhelt 3 görgős alakító elem hozza létre. A találmány egyik alkalmazási területe elektromeohanikus szerkezetekiben alkalmazott, származik, hogy — ellentétben a régi megoldásokkal — nem igényel külön gépet az alakító művelet elvégzése, erőszükséglete minimális, finomoonthegesztő gépre adaptálható, a kontaktusozással egyidőben a rugók előfeszítését is el lehet végezni. Másik előnyeként jelentkezik, hogy a beszerelt rugók érintkezőnyomása igen kis tűrésen belül szór (± lg), amely feleslegessé teszi a rugónyomások szerelés utáni állítását. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás folyamatosan változó görbültségű laprugó előállítására, részleges nyújtással, az-2