161741. lajstromszámú szabadalom • Eljárás M-benzoilfenilecetsav-észterek előállítására
5 161741 6 nyösen sósavval, kénsavval, perklórsavval, bórsavval, ecetsavval, triklórecetsavval, trifluorecetsawal vagy hangyasavval végezzük. A (III) általános képletű helyettesített benzoesavat, melyet az eljárás kiinduló vegyületeként használunk, a 718 466 számú belga szabadalmi leírásban található módszer szerint állíthatjuk elő. A csatolt (F) reakcióvázlaton az előállítás fő lépéseit mutatjuk ,be. (Nitrocsoport redukálása aminocsoporttá, majd az aminocsoport lecserélése Sendmeyer-reakcióval nitrilcsoportra.) Úgyszintén leírták a kiindulási vegyületként használható 3-(p-klór-benzoil)-2-metil-benzolsav előállítási eljárását. Ez a folyamat, mely a csatolt (B) reakcióvázlaton látható, lényegében azzal jellemezhető, hogy p-klór-fenil-lítiumot 2-metil-3-ciano-benzoesavval reagáltatunk, majd a kapott imint a kívánt savvá hidrolizáljuk. Ennek az eljárásnak a csatolt (C) reakcióvázlaton látható változata szerint a keletkező 2-metil-3-ciano*benzoesavkloridot p-klór-feml-kadmiummal reagáltatjuk, így a 3-(p-Mór-benzoil)-2-.metil-benzoesavnitrilhez jutunk, melyet hidrolizálVa a kívánt savat kapjuk meg. Magától értetődik természetesen, hogy ilyen módon más, a (III) képletű vegyülethez hasonlóan kiindulási anyagként használható vegyületeket is elő lehet állítani. Az (I) általános képletű vegyületeket a találmány szerinti eljárás egy másik változata értelmében oly módon állítjuk elő, hogy egy (IV) általános képletű m-benzoil-femleeetsavat, ahol R, R' és Rí jelentése a fenti, egy észterezőszerrel reagáltatunk, a kapott (IV) általános képletű alkilésztert, ahol alk 1—3 szénatomszámú alkilcsoportot jelent, és R, R' és Rí jelentése a fenti, egy (II) általános képletű dioxolán-4-il-metanollal, ahol P és Q jelentése a fenti, alkalikus közegben átészterezzük, és adott esetben a kapott (I"") általános képletű észtert, ahol R, R', Rí, P és Q jelentése a fenti, egy ásványi vagy szerves savval hidrolizáljuk. Ezt a reakcióutat a (D) reakcióvázlaton szemléltetjük. Az átészterezéshez megfelelő bázikus reagensként alkálifémet, például nátriumot, alkáli-alkoholátot, például nátrium-etilátot, alkáli-hidridet vagy alkáli-amidot, előnyösen, nátrium-hidridet használunk. A hidrolízishez használatos ásványi vagy szerves sav a következők valamelyike lehet: sósav, kénsav, perklórsav, bórsav, ecetsav, triklórecetsav, trifluorecetsav és hangyasav. A fenti eljárás kiindulási anyagait az (E) reakcióvázlat szerint állítjuk elő. Az (E) reakcióvázlaton bemutatott módszerek elve a következő: 1. Ha Rí = H, az (V) általános képletű 3-metil-benzofenont brómozószerrel kezeljük, és így a (VI) általános képletű 3-bróm-metil-ibenzofe^ nont kapjuk, az utóbbit alkáli-cianiddal kezelve a (VII) általános képletű m-benzoil-fenil-acetonitrilhez jutunk, melySől hidrolízis után a kívánt (IV") általános képletű m-benzoilnfenilecetsavat kapjuk. 2. Ha Rí alkil-csoportot jelent, a (VII) általános képletű benzoil-f enil-acetonitrilt nátriumhidrid jelenlétében alkilezőszerrel kezeljük, és így a (VIII) általános képletű m-benzoil-fenil-a-alkilacetonitrilt kapjuk, melyet hidrolízissel a (IV") általános képletű m-^benzoil-fenil-o-alkil-ecetsav-5 vá alakítunk át. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül. 10 I. példa A 3-(p-klór-benzoil)-2-metil-benzoesav előállítása. 15 A) A 3-ciano-2-metil-benzoilklorid előállítása A C. R. Acad. Se. 235. 1660 (1952) közleményben leírt eljárás szerint előállított 30 g 3-ciano-2-metil-benzoesav és 75 ml tionilklorid keverékét visszafolyató hűtő alatt másfél órán át forraljuk; 20 az elegyet lehűtjük, a felesleges tionilkloridot vákuumban bepároljuk, a tionilklorid nyomokat benzol hozzáadása után való ismételt vákuumdesztillációval eltávolítjuk, így színtelen kristályok alakjában 27,4 g 3-ciano-2-metil^benzoilklo-25 ridot kapunk, melynek olvadáspontja 62 C°. Analízis: C9 HeNC10 képletre M = 179,60. Számított: C = 60,19%; H = 3,36%, N = 7,80%; 01 = 19,74%; 30 Talált: C = 60,00%; H = 3,2%; N = 8,1%; Cl = 19,4%. B) A 3-(pJklór-benzoil)-2-metil-benzoesa1 v előállítása 35 1. A magnéziumszármazék előállítása 15 g magnéziumot 250 ml éterrel fedünk, 250 ml éterben oldott 95 g p-bróm-klórbenizolt adunk 40 hozzá, a reakcióelegyet visszafolyató hűtő alatt forraljuk; másfél órán át szobahőmérsékleten keverjük, így p-klórfenil-magnéziuim-bromid oldatot kapunk, melynek töménysége 0,78 mól/liter. 45 2. A p-klórbenzol-kadmium előállítása A fentiek szerint előállított magnéziumszármazék éteres oldatának 230 ml-éhez 17,9 g kad-50 miumkloridot adunk, az elegyet 10 percen át keverjük, majd az étert ledesztilláijuk oly módoa, hogy az oldat mennyiségét benzol folyamatos utántöltésével állandóan tartjuk. 55 3. A 3-(p-klórbenzoil)-2-metil-benzoesavnitril előállítása A fentiek szerint előállított kadmiumszármazékok benzolos oldatához +5 C°-on 85 iml ben-60 zolban oldott 27,4 g 3-ciano-2-metil-benzoesavkloridot adagolunk, majd az elegyet szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni, azután egy éjjelen át keverjük; a reakcióelegyet ez után visszafolyató hűtő alatt forraljuk három és fél 65 órán át, lehűtjük, és 600 ml víz és 30 ml tömény 3
