161731. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élelmiszerek élvezhetőségének kimutatására
161731 6 Amint az előbbiekből és a következő példákból kitűnik, a találmány szerinti eljárás a legkülönfélébb feltételek között és az irreverzibilis biokémiai reakciók folytán megbízható módon használható az élelmiszerkészítményekben a hő- 5 mérsékletváltozás és az idő függvényében végibemenő változások kimutatására, és így egy eddig még megoldatlan műszaki feladatra ad kielégítő megoldást. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk 10 meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa 15 Karbamid iszuhsztrátum és Nessler-reagens (indikátor) vizes oldatát megfagyasztjuk és mintegy —35 C° • hőmérsékletre hűtjük le. Hasonlóképpen készítjük el az ureáz enzimet is. A kom- 20 ponenseket tartalmazó jégdarabokat összetörjük és a megfelelő arányban összekeveri]'ük. A keveréket kis adagokban átlátszó műanyagba csomagoljuk és a fagyasztott élelmiszer csomagra erősítjük. Amikor a hőmérséklet szobahőmér- 25 sékletig emelkedik és a minta megolvad, a reakció során keletkező ammóniát mind ammóniumiont a Nessler-reagens 10 percen belül bekövetkező sárga elszíneződése jelzi. Az indikátor reakciója irreverzibilis, és a felhasznált anya- 30 gok az indikációhoz alkalmazott mennyiségben nem toxikusak. 2. példa Az eljárás kivitelezéséhez egy alábbi összetételű folyadékfázist 35 Citromsav (CeHgCVH^O) Nátaiumfoszfát (Na2 HP0 4 • 2H2 0) Desztillált víz Karbamid Glutatión Brómkrezolbíbor 1,13 g 40 1,66 g 100,00 ml (pH=4,6) 3,00 g 0,10 mg 45 12,5 mg és egy 10X50 mm méretű szűrőpapírból álló szilárd fázist használunk, amelyet ureáz (Merők, 250 000 E/g) 0,16 mg/ml koncentrációjú desz- 50 tillált vizes oldatával nedvesítettünk meg és liofilizáltunk. A szűrőpapírra felszívatunk 0,8 ml oldatot, azután a szűrőpapírt két tárgylemez közé helyezzük, amelyek széleit vízmentesen zárjuk össze. 55 Ezzel elkezdődik az indikálás folyamata. Két-két fentiek szerint elkészített indikátort helyezünk el az alábbi körülmények között: a) mélyhűtő ládában —20 C°-on 60 b) hűtőszekrényben + 4 G°-on c) normál hőmérsékletű szobában +20 C°-on A sárgából bíborba történő színátcsapás a c) esetben 3 óra múlva, a b) esetben 48 óra múlva 65 következett be, míg az a) esetben 120 óra múlva sem tapasztaltunk semmilyen változást. Az a) esetben alkalmazott indikátorokat szobahőmérsékleten tárolva a színváltozás 3 órán belül bekövetkezett. Egy összehasonlító vizsgálattal regisztráltuk a fenti indikálás során bekövetkező pH-változást. A kísérlethez az előbbiekhez hasonló módon 0,16 mg/ml koncentrációjú ureáz oldatot használtunk, ezúttal folyadékfázis alakjában, és a kísérletet két hőmérsékleten, éspedig 0 és +23 C°-on végeztük. A pH-változást írószerkezetre kapcsolt üvegelektródokbal regisztráltuk. A pH 4,3-ról 5,2-re tolódott el a kísérlet közben. A pH-változás 0 C°-on 136 óra alatt, +23 C°-on 7,5 óra alatt következett be. A fenti indikációs időket lerövidíthetjük vagy meghosszabbíthaitjuik, ha a 4,4—5,0 közötti pH-tartományban, vagyis a kiindulási pH-tartományfoan megváltoztatjuk a puffer-teljesítményt. 3. példa A találmány szerinti eljárás egy további kiviteli módija szerint a fehérjebontó pepszint használjuk biakatalizátonként. Egy 50 mm hosszú és 2—3 mm belső átmérőjű átlátszó anyagból készült kapillárist tyúktojásfehérjével töltünk meg, amelyet főzéssel koaguláltatunk. A kapillárist azután elhelyezzük egy tartályban, amely HCl-val és NaCl-dal 1,6 és 2,4 közötti pH értékre beállított 1%-os vizes pepszin-oldatot tartalmaz. A kapillárisban elhelyezett tojásfehérjét a kapilláris végeitől a hőmérséklettől függő sebességgel digeráljuk. A digeráció során a fehérjéből pepton képződik, amely vízben oldhatatlan és így szemrevételezéskor a koagulált fehérjével ellentétben láthatatlan. A találmány szerinti eljárás nem korlátozódik mélyhűtött vagy hűtött árúk vizsgálatára, hanem alkalmazható más olyah területen is, ahol egy folyamat hőmérséklettől és időtől függő, irreverzibilis indikálása szükséges, így például hűtőterekben annak kimutatására, hogy a hőmérséklet ismeretlen körülmények között nem emelkedett-e a kívántnál magasafoib értékre. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás élelmiszerek hőmérséklettől és időtől függő változásainak kimutatására, azzal jellemezve, hogy egy enzimet és egy szubsztrátumot az élelmiszerrel azonos környezeti feltételek között reagáltatunk, és a bomlástermékkel az élelmiszerben végbement változásokat vizuálisan jelezzük, 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az enzimet és a szubsztrátumot felvisszük a becsomagolt élelmiszerre. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítása módja, azzal jellemezve, hogy a kelet-3
