161696. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta aromás szénhidrogének leválasztására szénhidrogén keverékekből

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. X. 27. (ME—1140) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1968. XI. 14. (P 18 08 758.6) Közzététel napja: 1972. V. 28. Megjelent: 1974. VII. 31. Nemzetközi osztály: C 07 c 15/00 161696 Feltalálók: DR. MÜLLER Eckart oki. mérnök, Bergen Enkheim, JOHN Kamar Percy, főmérnök, Bad Homburg Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: METALLGESELLSCHAFT AKTIENGESELLSCHAFT, Frankfurt am Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás tiszta aromás szénhidrogének leválasztására szénhidrogén-keverékekből Aromás szénhidrogéneket, elsősorban benzolt és ennek rövid szénláncú, összesen legfeljebb 10 szénatomos alkil-származékait tiszta termékekként számos vegyipari eljárásban alkalmaznak. Ezek az aromás szénhidrogének azonban a nemaromás szénhidrogénekkel együtt fordulnak elő és ezektől azeotrop képződése miatt desztillációval nem is választhatók el tiszta termékek alakjában. Ismeretes, hogy a tiszta aromás szénhidrogének ilyen keverékekből extrakcióval vagy extraktiv desztillációval kinyerhetők. Az extraktiv desztillációt különösen akkor alkalmazzák, ha kizárólag vagy előnyösen egyetlenegy aromás komponenst vagy azonos szénatomszámú aromás komponenseket kívánnak kinyerni. Ilyen extraktiv desztillációra olyan szelektív oldószert alkalmaznak, amelynek forráspontja 50—100 °C-kal meghaladja a kinyerendő aromás vegyület vagy frakció forráspontját. A szénhidrogén-keverékek, amelyekből a tiszta aromás szénhidrogéneket, extraktiv desztillációval kívánják kinyerni, a főkomponens mellett gyakran tartalmaznak még kis mennyiségű magasabb forráspontú olyan aromás szennyeződéseket is, amelyeknek forráspontja az oldószer forrásponttartományába esik vagy még magasabb. Az ilyen aromás szennyeződések az extraktiv desztilláció szokásos munkamódszereivel nem távolíthatók el a berendezésből, hanem lassan fel-10 15 20 25 30 dúsulnak az oldószerben, és idővel lerontják annak szelektív hatását. Ilyen szennyeződések jelenléte különböző okokra vezethető vissza: Ha pl. az etilén könnyű benzinből történő előállításánál melléktermékként keletkező pirolízis benzinből tiszta benzolt akarnak kinyerni, akkor a pirolízis benzint először viszonylag alacsony hőmérsékleten hidrogénezik, amivel a diolefinek legnagyobb részét monoolefinekké alakítják át, míg a monoolefinek lényegében változatlanok maradnak. Ebből a termékből azután leválasztják a benzolpárlatot. Ezt követően a benzolpárlatot még egyszer hidrogénezik, de már magasabb hőmérsékleten, elsősorban azért, hogy a jelenlevő kénvegyületeket eltávolítsák. Ennek során az olefinek is telített vegyületekké hidrogéneződnek. Ez utóbbi hidrogénezésnél azonban mellékreakció is fellép, amelynek során a benzol olefinekkel alkileződik. A reakciótermék kis mennyiségű, többnyire 1% alatti alkilbenzolokat is tartalmaz, amelyeknek forrponttartománya 150—250 °C. Ha például egy platform termékből tiszta xilolt akarnak előállítani, akkor az első desztillációban egy fejpárlatot választanak le, amely a xilolnál alacsonyabb forráspontú alkotókat tartalmazza. Ezután egy második desztillációban kapják a xilolpárlatot fejtermékként. Gyakorlatilag mindkét lépést egyetlen desztillációban lehetne összefogni — kolonnarendszerrel —, ami 161696