161660. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzolszulfonilkarbamidok előállítására

161660 15 16 -benzolszulf onil]-metiluretánt és 1,6 g ^2-ciklohexenilamint 100 ml dioxánban másfél órát hevítünk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Ezután csökkentett nyomáson ledesztilláljuk az oldószer legnagyobb részét, a maradékhoz vizet adunk, leszívatjuk a kivált reakcióterméket és azt etanolból átkristályosítjuk. 150—152°C-on olvadó N-[i-(ß-<2-etoxi-4-metil-benzamido)-etil)-benzolszulfonil] -N'-(A 2-ciklohexenil)-karbamidot kapunk. 28. példa N-[4-(ß-(3-metoxi-5-klor-tiofen-2-karbonamido)-etil)-benzolszulfonil]-N'-(A2-ciklohexenil)-karbamid. 4,32" g N-[4-</í-<3-metoxi-5-klór-tiofén-2-karbonamido)-etil)-benzolszulf onil] -metiluretánt és 1,6 g ^2-ciklohexenilamint 100 ml dioxánban másfél órát hevítünk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Ezután csökkentett nyomáson ledesztilláljuk az oldószer legnagyobb részét, a maradékhoz vizet adunk, leszívatjuk a kivált reakcióterméket és azt etanol/víz keverékéből átkristályosítjuk. 166—168 °C-on olvadó N-[4-(/?-<3-metoxi-5-klór-tiofén-2-karbonamido)-etil)-benzolszulf onil] -N'-(A 2-ciklohexenil)-karbamidot kapunk. 20. példa N-[4-(ß-(2,5-dimetoxi-benzamido)-etil)-benzolszulfonil]-N'-(A2-ciklohexenil)-karbamid 7,28 g N-[4-(/í-<2,5-dimetoxi-benzamido>-etil)-benzolszulf onil]-metiluretánt 200 ml xilolban szuszpendálunk és 80 °C-on hozzáadunk 1,9 g ^2-ciklohéxenilamint. Kis idő elteltével 150 °C-ra emeljük az olajfürdő hőmérsékletét, és a reakcióelegyet 30 percig ezen a hőfokon tartjuk. A reakciókeverék ezalatt oldatba megy és ugyanakkor metanol desztillál le. Az oldószer egy részét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. Hűtéskor kiválik kristályos alakban a képződött N-[4--(/?-(2,5-dimetoxi-benzamido>-etil)-benzolszulfonil]-N'-(^2-ciklohexenil)-karbamid. A vegyület etanol—víz keverékéből átkristályosítva 172— 174 °C-on olvad. 30. példa N-[4-(ß-(2-rnetoxi-5-klor-benzamido)-etü)-benzolszulfonil]-N'-(A2-ciklohexenil)-karba'mid 0,5 g N-[4-(/?-(2-metoxi-5-klór-benzamido)-etil)-benzolszulf onil] -N'-(^) 2-ciklohexenil)-karbamidot [amelyet 4-(/?-<2-metoxi-5-klór>-benzamidoetil)-benzolszulfinsavkloridból és ^2-ciklohexenilkarbamidból állítunk elő piridines közegben] feloldunk annyi dimetilformamidban, amennyi az oldáshoz éppen szükséges. Ehhez az oldathoz keverés közben hozzácsepegtetjük káliumpermanganát vizes oldatát, és a csepegtetési addig folytatjuk, míg a permanganát színe már megmarad. A reakcióelegyet kevés nátriumszulfittal elszíntelenítjük, leszívatjuk a mangándioxidot és a szűrlethez vizet és sósavat adunk. A kivált N-[4-(/?-<2-metoxi-5-klór-benzamido>-etil)-benzolszulf onil] -N'-(^ 2-ciklohexenil)-karbamidot leszívatjuk és metanolból átkristályosítjuk. O. p.: 169—170 °C. 5 32. példa N-[4-(ß-{2-metoxi-5-klor-benzamido)-etil)-benzolszulfonil]-N'-(A 2-ciklohexenil)-karbamid W 3.53 g 4-(/?-<2-metoxi-5-klór-benzamido)-etil)-benzolszulfinsavat (amelyet a megfelelő szulfoklorid nátriumszulfitos redukciójával állítunk elő, o. p.: 106—108 °C) 1,6 g N-(/l2-ciklohexenil)-N'-hidroxikarbamiddal és 30 g polifoszforsawal 13 dörzscsészében sziruppá dörzsölünk el. Három órát hagyjuk szobahőmérsékleten állni, majd hozzáadunk jeges vizet, leszívatjuk a képződött csapadékot, amelyet híg ammóniával kezelünk. Ujabb leszivatás után a szűrletet megsavanyít-20 juk, és a képződött félig szilárd csapadékot még egyszer feloldjuk híg ammóniában és újból kicsapjuk. Metanolos átkristályosítás után 168— 169 °C-on olvadó N-[4-0#-<2-metoxi-5-klór-benzamido>-etü)-benzolszulfonil]-N'-(^2-ciklohexe-25 30 35 nil)-karbamidhoz jutunk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás (I) általános képletű acilamidoetil-benzolszulfonil-karbamidok és sóik előállítására — ahol X jelentése (II) vagy (III) általános képletű csoport, ahol R jelentése 1—4 szénatomos alkil-csoport, Z jelentése halogénatom, 1—4 szénatomos alkilvagy 1—4 szénatomos alkoxi-csoport, Z' jelentése halogénatom — azzal jellemezve, hogy 40 a) a p-helyzetben (V) általános képletű csoporttal — ahol X jelentése a fent megadott — helyettesített benzolszulfonilizocianátokat, -karbaminsavésztereket, -tiolkarbaminsavésztereket, -karbamidokat, szemikarbazidokat vagy -szemi-45 karbazonokat zl2-ciklohexenilaminnal vagy sóival reagáltatjuk, vagy b) (VI) általános képletű szulfonamidokat — ahol X jelentése a fent megadott — vagy sóikat ^2-ciklohexenil-csoporttal helyettesített izocia-50 nátokkal, karbaminsavészterekkel, tiolkarbaminsavészterekkel, karbaminsavhalogenidekkel vagy karbamidokkal reagáltatjuk, vagy c) a megfelelően szubsztituált benzolszulfonilhalogenideket A 2-ciklohexenil-karbamidokkal 55 vagy alkálifémsóikkal reagáltatjuk, vagy d) a megfelelően szubsztituált benzolszulfonil-izokarbamidétereket, -izokarbamidésztereket, -izotiokarbamidétereket, -parabánsavakat vagy -halogénformamidineket hidrolizáljuk, vagy 60 e) (VII) általános képletű vegyületeket — ahol X jelentése a fent megadott, és U —0-(rövidszénláncú)alkil-, —S-(rövidszénláncú)alkil-csoportot vagy halogénatomot, előnyösen klóratomot jelent — vagy a (VII) általános képletű ve-65 gyületek parabánsav-származékait, vagy (VIII)