161651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás P-alkilbenzolszulfonamid- származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. III. 13. (GE—769) Svájci elsőbbsége: 1968. III. 14. (3884/68) Közzététel napja: 1972. május 28. Megjelent: 1974. június 29. I 161651 Nemzetközi osztály: C 07 d 49/34 C 07 c 143/84 Feltalálók: Dr. DIETRICH Henri, Arlesheim, Dr. LEHMANN Claude, Basel, vegyészek, Svájc. Tulajdonos: CIBA-GEIGY AG. cég, Basel, Svájc Eljárás p-alkilbenzolszulfonamid-származékok előállítására A találmány a p-aminoalkil-benzolszulfonamid új származékainak, valamint az említett új vegyületeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszereknek az előállítására vonatkozik. Eddig nem voltak ismeretesek a csatolt rajz szerinti (I) általános képletnek megfelelő vegyületek — e képletben m = 2 vagy 3 Rí legfeljebb 12 szénatomos alkilcsoportot, 3—5 szénatomos alkenilcsoportot, legfeljebb 7 szénatomos cikloalkil- vagy cikloalkenilcsoportot, legfeljebb 9 szénatomos fenilalkilcsoportot, R2

hidrogénatomot vagy legfeljebb 2 szénatomos alkilcsoportot, R3 hidrogénatomot, legfeljebb 7 szénatomos alku- vagy klóralkilcsoportot, legfeljebb 5 szénatomos alkenilcsoportot, legfeljebb 8 szénatomos cikloalkil- vagy cikloalkenilcsoportot, fenilcsoportot vagy legfeljebb 10 szénatomos fenilalkil- vagy fenilalkenilcsoportot képvisel, mimellett az R3 helyén álló vagy az R3 csoportban előforduló fenilcsoport klór- vagy brómatommal, trifluormetilcsoporttal, legfeljebb 4 szénatomos alkilcsoporttal, hidroxilcsoporttal, legfeljebb 2 szénatomos alkoxi- vagy alkiltiocsoportokkal egyszeresen, kétszeresen vagy háromszorosan helyettesítve is lehet, R4

hidrogénatomot vagy metilcsoportot jelent 10 15 20 25 30 — valamint ezek savakkal képezett addíciós sói. Azt találtuk, hogy ezek a vegyületek orális vagy parenterális beadás esetén előnyös hipoglükemias hatással rendelkeznek, amelynek alapján e vegyületek jól alkalmazhatók a cukorbaj kezelésére szolgáló gyógyszerkészítményekben. Az 1 145 623 és 1111197 sz. NSZK-beli szabadalmi leírásokból ismeretes, hogy az 1-alkil- és l,3-dialkil-2-imino-imidazolidinek baktericid és algicid hatással rendelkeznek. A 427 826 és 427 828 sz. svájci szabadalmi leírás szerint az 1-fenil-, ill. l-fenilalkil-2-imino-3-(N,N-dialkilamino-alkil)-imidazolidinek analgetikus, kataleptikus, antiemetikus és farmakodinamikus hatásúak. Ismeretes továbbá, hogy számos különféle szulfonamid, pl. az 1 012 651 és 1 022 966 sz. brit szabadalmi leírásokban ismertetett szulfonamidok szintén baktericid hatásokkal rendelkeznek. Az ilyen vegyületek említett tulajdonságainak ismeretében nem volt várható, hogy az ezekhez kémiailag igen közelálló l-fenilszulfonil-2-imino-imidazolidinek, tehát az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek kitűnő hipoglükemias hatást mutassanak. E vegyületeknek ez a tulajdonsága az ismert hipoglükemias hatású benzolszulfonilkarbamidok ismerete alapján sem volt előrelátható. Ismeretes ugyanis, hogy az említett benzolszulfonilkarbamidoktól az ezek ciklusos analogonjaira, az l-fenilszulfonil-imidazolidin-2-on vegyületekre való átmenet során a hipoglükemias 161651