161571. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó készítmény
3 161571 2-(4-metil)-tiazolil-, 2-(l-metil)-imidazolil-, 3-(4-metil)-l,2,4-triazolil-, 5-(4-metil)-l,2,3-tiadiazolil-, 5-(2,3-dimetil)-pirazolil-gyök. 5 Az új imidazol-származékok sóiként előnyösen a klórhid-I. Táblázat! IV általános képletű vegyületek Vegyület A B száma 1 fenil 2-tienil 2 fenil 2-tienil 3 fenil 3-(5-metil)-izoxazolil 4 fenil 3-(5-metil l-izoxazol il 5 fenil 3-(5-metil)-izoxazolil 6 fenil 3- (5-meti I l-izoxazoli I 7 fenil 3-(5-metil)-izoxazolil 8 fenil 5- (3-meti I )-izoxazol i | g fenil 5-(3-metil)-izoxazolil 10 fenil 5-(3-metil l-izoxazol il 11 fenil 5-(3-metil)-izoxazolil 12 fenil 5-(3,4-diklór)-izotiazo!il 13 fenil 5-(3,4-diklór)-izotiazolil 14 fenil 2-(1-metil)-imidazolil 15 fenil 3- (5-meti I l-izoxazol i I 16 fenil 3- (5-meti I) -izoxazol i I 17 fenil 5- (3-meti I l-izoxazol il 18 fenil 5- (3-meti I )-izoxazol i I 19 fenil 5- (3,4-di ki órl-izotiazol i I 20 fenil 5-(3,4-diklór)-izotiazolil 21 fenil 5-(1,4-dimetil|-tiazolil 22 fenil 5-(2,3-dimetil)-pirazolil 23 fenil 5-(2,3-dimetil)-24 fenil 2-(1-metil)-imidazolil 25 fenil 2-(1-metil)-imidazolil 26 fenil 2-(1-metil)-imidazolil 27 fenil 2- (1 -meti I)- im idazol i I 28 fenil 2-(1-fenil)-imidazolil 29 fenil 2-(1-fenil)-imidazolil 30 3—piridil 5- (3-meti I)- izoxazol i I A találmány szerint alkalmazható anyagok újak, ismert eljárásokkal állithatók elő. Ezeket a vegyületeket kapjuk, ha g= pl egy (II) általános képletü vegyületet - ahol A, B, X és m a fentiekben megadott jelentésűek és Hal klór-vagy brómatomot jelent - poláris szerves oldó-, ül. higitószerek, így acetonitril, nitrometán, dimetilformamid, hexametilfoszforsavtriamid és savmegkötőszerek, így alkáli- vagy alkáliföld- 60 fémkarbonátok, tercier aminők, így trietil- amin jelenlétében legalább az elméletileg szükséges mennyiségű imidazol-származékkal reagáltatunk 20 C° és 150 C° közötti hőmérsékleten. Eljárhatunk előnyösen úgy is, hogy külön savmegkötőszer helyett az imidazolt feleslegben alkalmazzuk. 65 Az eljárás megvalósításakor a 01) általános képletű halogenidet vagy szilárd alakban vagy oldatban adjuk a heterociklusos vegyülethez, adott esetben savakceptor jelenlétében. A reakcióelegy feldolgozását a szokásos módon végezzük, pl. bepárlással vagy vízzel való hígítással. 70 A találmány szerint alkalmazható hatóanyagok a növénynövekedés fiziológiai folyamatára hatnak, és ezért növényi növekedést szabályozó anyagokként alkalmazhatók. A hatóanyagok különböző hatásai lényegében az alkalmazás időpontjától függnek, amelyet a mag fejlődési stídj- 75 ' rögén savval, foszforsawal, esetsawal, borkősawal, tejsavval almasawal, citromsawal, szalicilsawal, szorbinsawal és asz kórbinsawal alkotott sók jönnek számításba. A találmány szerint alkalmazható anyagok példáiként x alábbiakat nevezzük meg (a vegyületeket az alábbi tábla zatban foglaltuk össze). X m Op. (C°) — 0 182 4-F 1 144-145 — 0 149-150 3-CI 1 107-110 M HCI+1 H2 0) 4-F 1 134-136 4-CI 1 166-167 3-CF, 1 69 — 0 171 4-CI T 136-137 4-F 1 140-142 2-CI 1 144 — 0 157 (+1 HCI+1 H,0) 4-F 1 95 — 0 200 2-CI 1 189-193 4-CH3 1 109-111 3-CI 1 91-94 4-CH, 1 119-121 4-CI 1 95 3-CF3 1 85-90 -0 145-147 — 0 146-148 3-CI 1 59-61 2-F 1 230 2-CI 1 162 3-CI 1 150 4-CI 1 134 — 0 125 4-CI 1 80 — 0 114-116 urnára vagy a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatunk, ezenkívül függnek az alkalmazott koncentrációtól. A növényi növekedést szabályozó anyagokat a növény fejlődési stádiumával összhangban levő különböző célokra használjuk. A növényi növekedést szabályozó anyagokkal pl. megszakíthatjuk a magok nyugalmi állapotát, hogy a magokat bizonyos időpontban csírázásra serkentsük, olyan időpontban, amikor a csírázás kívánatos, azonban a mag ugyanakkor önmagában nem mutat csírázási készséget. A magok csírázását a hatóanyagokkal az alkalmazott koncentrációtól függően mind gátolhatjuk, mind elősegíthetjük. Ez a gátlás vagy serkentés a csírafejlődésre vonatkozik. Kis hatóanyagkoncentráció esetén a csírázás serkentését, és nagy hatóanyagkoncentráció esetén a csírázás gátlását érjük el. A hatóanyagokkal befolyásolhatjuk a növények rügyezését, tehát az endogén évritmust, úgy hogy a növények például olyan időpontban hajtanak ki vagy virágoznak, amikor egyébként nem mutatnak készséget a kihajtásra vagy virágzásra. A hatóanyagokkal a koncentrációtól függően elősegíthetjük vagy gátolhatjuk a hajtás- vagy gyökérnövekedést.
