161571. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó készítmény

5 161571 6 így például lehetséges, hogy a teljesen kifejlődött növények növekedését nagyon erősen gátoljuk, vagy pedig a növények erőteljesebb példányokká vagy törpepéldányokká fejlőd­jenek. Gazdasági szempontból jelentős például a fűnövekedés 5 visszaszorítása az utak és országutak szélén. Továbbá a növekedést szabályozó anyagokkal gátolhatjuk pázsitok növe­kedését, így csökkenthető a fűnyírás (kaszálás) gyakorisága. A növény növekedése során az oldalirányú elágazásokat is elősegíthetjük a csúcsi növekedés kémiai megszakításával. Ez 10 például a növények dugványszaporitásánál jelentős. A kon­- centrációtól függően lehetséges az is, hogy az oldalhajtások növekedését gátoljuk, például hogy dohány esetében dekapi­tálás után visszaszorítsuk az oldalhajtások képződését és így elősegítsük a levélnövekedést. 16 A virágképződés befolyásolásakor a koncentrációtól és az alkalmazás időponttól függően elérhetjük mind a virág­képződés gátlását, mind gyorsulását Bizonyos körülmények között a virágállományt is növelni kell, mimellett ezek a hatások akkor lépnek fel, ha a megfelelő kezeléseket a 20 normális virágképződés időpontjában végezzük. A hatóanyagokkal a növények levélállományát úgy be­folyásolhatjuk, hogy lombhullást idézünk elő, hogy például a betakarítást megkönnyítsük, vagy a párologtatást csök­kentjük egy olyan időpontban, amikor a növényeket el kell 2° ültetni. A gyümölcsállományt úgy növelhetjük, hogy több gyü­mölcsöt vagy magnölküli gyümölcsöt hozunk létre (partheno­karpia). Bizonyos körülmények között megakadályozhatjuk a korai gyümölcshullást is, vagy kémiai ritkítással a gyümölcs- ** hullást meghatározott mértékre növelhetjük. A gyümölcshul­lás növekedését azonban úgy is kihasználhatjuk, hogy a kezelést a betakarítás időpontjában hajtjuk végre, így meg­könnyitjük a betakarítást. Az alkalmazás céljának megfelelően az új hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakithatjuk, így oldatokká, emul­ziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben felü­letaktív szereket, tehát emulgeáló- és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk, mimellett például ha vivőanyagként vizet használunk, adott esetben szerves oldószereket is alkalmaz­hatunk segédoldószerként Folyékony oldószerekként lénye- «5 gében szóba jönnek az aromás szénhidrogének, például xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, például klór­benzolok, paraffinok, például ásványolaj frakciók, alkoholok, például metanol és butanol, erősen poláris oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint a vízjszilárd __ hordozóanyagokként a természetes kőlisztek, például kaolin, agyagföld, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, például a nagy diszperzitású kovasav és szilikátok; emulgeálószerként a nem ionos és anionos emulgeátorok, így a polioxietilénzsir­savészterek, polioxietilénzsiralkoholéterek, például alkilaril- 55 hatóanyag képletszáma II. Táblázati Víz (kontroll) Borostyánkő sav-2,2-Növekedésgátlás/lenmag-próba dimetilhidrazid (ismert) (2-klóretil )-trimeti lammón ium­klorid (ismert) maleinsavhidrazid (ismert) V VI VII VIII IX poliglikoléterek, alkilszulfonátok, arilszulfonátok; diszpergáló­szerként például a lignin, szulfitszennylúgok és metilceüulóz A készítmények általában 0,1-95 súly%, előnyösen 0,5 - 90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkal­mazásra kész oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emul­ziók, szuszpenziók, nedvesíthető porok, paszták, oldható porok, porozószerek és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazást a szokásos módon végezhetjük, például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, ködösí­téssel stb. A hatóanyagkoncentrációkat széles határokon belül vál­toztathatjuk. Általában 0,0005 - 2%, előnyösen 0,01-0,5% koncentrációkat alkalmazunk. Ezenkívül 1 hektár talajfelületre számítva általában 0,1 -100 kg. előnyösen 1 - 10 kg hatóanyagot használunk. Az alkalmazás időpontja szempontjából az a legelőnyö­sebb, ha azt erős szárnövekedéskor végezzük, azaz akkor, amikor a legnagyobb a kihajtás. Fafélék esetén az alkalmazás előnyösen röviddel a kihajtás kezdete után történik. így tehát az inszekticidek és fungicidek alkalmazásával ellentétben a növekedést szabályozó anyagokat előnyös időpontban alkal­mazzuk, ezt az időpontot az éghajlati és vegetatív adottságok határozzák meg. A találmány szerinti hatóanyagok részben növényeket károsító gombákkal és baktériumokkal szemben is hatásosak. A találmány szerinti anyagok hatását az alábbi példákban szemléltetjük. A. példa Nö ve kedésgá t lás/le n mag-próba Oldószer: 40 súly rész aceton Emulgeátor: 0,25 súlyrész alkilarilpoliglikoléter Alkalmas hatóanyagkészitmény előállitása céljából 1 súly­rész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, amely a megadott mennyiségű emulgeátort tartal­mazza, és a koncentrátumot dinátriumhidrogénfoszfát­káliumdihidrogénfoszfát-pufferoldattal (pH: 6) a kívánt kon­centrációra hígítjuk. 25 - 25 db lenmagot Petri-csészébe két szűrőpapírra helyezünk. Mindegyik Petri-csészébe 10 ml hatóanyagkészit­ményt pipettázunk. A magokat sötétben 25 C-on csíráztatjuk Három nap múlva meghatározzuk a gyökérhosszuságot és a növekedésgátlást a kontrollnövények százalékában fejezzük ki 100% azt jelenti, hogy szünetel a növekedés és 0% azt jelenti, hogy a növekedés ugyanolyan mint a kezeletlen növények esetében. A hatóanyagokat hatóanyagkoncentrációkat és a kapott eredményeket az alábbi (II) táblázatban adjuk meg. %-os gátlás 50 ppm 250 ppm hatóanyagkoncentráció esetén 0 0 12 15 20 30 36 50 60 64 90 92 60 80 86 97 86 97 3

Next

/
Thumbnails
Contents