161558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív pepsztatin előállítására

161558 hér, szürkésfehér vagy szürke légmicélium, oldható pigment nem képződik. 2. Krainsky glükóz—aszparagin agar (a tenyésztés hőmérséklete 27 °C): színtelen — halványsárga növekmény, szürkésfehér — halványszürke légmicélium, enyhén sárgás oldható pigment képződik. 3. Kalcium-malát agar (a tenyésztés hőmérséklete 27 °C): színtelen növekmény, fehér, világos barnásszürke — szürke légmicélium, oldható pigment nem képződik, a növekmény körül nem képződik átlátszó zóna. 4. 1,0% nátriumnitrátot tartalmazó pepton — víz (a tenyésztés hőmérséklete 27 °C): színtelen növekmény, fehér légmicélium, oldható pigment nem képződik, kis mennyiségű nitrit képződik. 5. Burgonyaszeletek (a tenyésztés hőmérséklete 27 °C); halvány sárgásbarna — sötétsárga [Mustard, 21e] növekmény, bőséges, fehér, szürkésfehér — halványszürke légmicélium, -hatvány sárgásbarna oldható pigment képződik. 6. Keményítőlemez (a tenyésztés hőmérséklete 27 °C): halványsárga — sárga növekmény, fehér — barnásfehér — halvány barnásszürke légmicélium, halványsárga •— sárga oldható pigment képződik, a keményítőt gyengén hidrolizálja. 7. Pepton—húskivonat-agar (a tenyésztés hőmérséklete 37 °C): színtelen növekmény, fehér légmicélium, oldható pigment nem képződik. 8. Pepton—húskivonat-agar (a tenyésztés hőmérséklete 27 °C): színtelen növekmény, bőséges, fehér légmicélium, oldható pigment nem képződik. 9. Loeffler-féle koagulált szérum (a tenyésztés hőmérséklete 37 °C): színtelen — halványsárga növekmény, sárgásfehér légmicélium, nem képződik oldható pigment, elfolyósodás nem lép fel. 10. Szúrt tenyészet zselatinban (a tenyésztés hőmérséklete 20 °C): halványsárga — halvány sárgásbarna — színtelen növekmény, fehér légmicélium, barnás oldható pigment képződik, kb. 20 napos tenyésztési idő után gyenge elfolyósodás tapasztalható. 11. Tej (a tenyésztés hőmérséklete 37 °C): színtelen' növekmény, légmicélium nincs, oldható pigment nem képződik, a tej koagulálódik és peptonizálódik, azonban mind a koagulálódás, mind a peptonizálódás gyenge. 12. Tirozin-agar (a tenyésztés hőmérséklete 27 °C): színtelen növekmény, fehér — szürkésfehér — halványszürke légmicélium, oldható pigment nem képződik, negatív tirozinázreakció. 13. Cellulóz (a tenyésztés hőmérséklete 27 °C): gyenge növekedés, bomlás nem észlelhető. A törzs szénhidrát-hasznosítását Pridham— Gottlieb-táptalajon vizsgáltuk. A következő eredményt kaptuk: a törzs a glicerint, xilózt, glükózt, fruktózt, mannózt, galaktózt, inozitot, mannitot, szorbitot, maltózt, szukrózt, raffinózt, dextrint és keményítőt hasznosítja és jó növekedésnek indul; a laktózt és szalicint nem hasznosítja, ezeken a szénhidrátokon a növekedés igen kis mértékű; a ramnózt, arabinózt, dulcitot és inulint nem hasznosítja. Az MC210—Al jelű törzs fent ismertetett jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze: a törzs a nemkromogén Streptomyces törzsek közé tartozik, spirálok 5 képződnek, csigák azonban nem, a spórák felülete sima, a különböző táptalajokon színtelen, halványsárga vagy sárga növekmény képződik, a különféle táptalajokon fehér — halványszürke légmicélium fejlődik, oldható pigment rendsze-19 rint nem képződik, vagy ha igen, kevés, és sárgás — barnás színű, a törzs gyenge proteolitikus. hatással rendelkezik, és a keményítőt gyengén hidrolizálja. Az ismert Streptomyces törzsek közül a fent ismertetett törzshöz legjobban a Strep-15 tomyces argenteolus hasonlít. Ez utóbbi törzset az International Journal of Systematic Bacteriology 18, 295 (1968) szakcikk (szerzők: Fried, Perman, Langlykke és Titus), valamint S. A. Waksman: Actinomycetes c. szakkönyve (2. kötet 175. 20 ,pldal) írja le. Az MC210—Al törzs tulajdonságai a szénhidrát-hasznosítást és a zselatinelfolyósítást kivéve megegyeznek a Streptomyces argenteolus sajátságaival, így az új törzs az ismert törzs változatának tekinthető. Ennek megfelelően az 25 MC210—Al jelzésű törzset Streptomyces argenteolus var. toyonakensis névvel láttuk el. A leírásban és az igénypontokban a Streptomyces testaceus és a Streptomyces argenteolus var. toyonakensis megnevezésen a két törzs va-30 lamennyi olyan mutánsát és variánsát is értjük, amelyek pepsztatint termelnek, és amelyek nem különböztethetők meg az alaptörzstől, ill. variánsaitól vagy mutánsaitól. Tekintettel arra, hogy a pepsztatin proteázinhibitor, és a Streptomyces 35 törzsekben a proteázenzim aktivitását szabályozhatja, feltehetően rendkívül sok Streptomyces törzs termeli a korábbiakban felsoroltakon kívül. Ezt a feltevést igazolja, hogy egyéb fajokhoz tartozó egyéb Streptomyces törzsekből is sikerült 40 pepsztatint előállítanunk. Így pl. a Shinhoriuchiban (Saitama prefektúra) gyűjtött talajmintából elkülönített, MC284—Cl jelzésű törzs is termel pepsztatint. Ez a törzs a pepsztatinon kívül mitomicineket is termel. A törzset kísérletileg a 45 Streptomyces caespitosus névvel láttuk el. A leírásban a továbbiakban az egyes törzsek neveinek felsorolása helyett a „pepsztatintermelő Streptomyces törzsek" gyűjtőfogalmat használjuk. 50 A következőkben a pepsztatin pepszingátló hatásának vizsgálatát ismertetjük. A vizsgálatot Kunizits (J. General Physiology, 30., 291, 1947) módosított módszerével végeztük. Vizsgálati anyagként a Sigma Chemical Co., St. 55 Louis Missouri (USA) cégtől vásárolt pepszint, és a Wako Junyaku, Osaka (Japán) cégtől vásárolt kazeint használtunk. A kazeint 0,08 mólos tejsav-pufferoldatban (ph = 2,2) oldjuk, és a kapott, 0,6% kazeint tartalmazó oldat 1 ml-éhez 0,7 60 ml 0,02 n HCl — 0,02 m KCl pufferoldatot (pH = 2,0) és 0,2 ml, adott esetben vizsgálandó anyagot tartalmazó pufferoldatot adunk. Az elegyet 3 percig 37 °C-on inkubáljuk, majd 4 f*g pepszint tartalmazó 0,1 ml 0,02 n HCl — 0,02 m KCl puf-65 feroldatot (pH = 2,0) adunk hozzá, és az így ka-