161556. lajstromszámú szabadalom • Univerzális pályaadat számító berendezés, megmunkáló és rajzológépek digitális vezérlésére
161556 15 Integráljuk az egyenletet, majd emeljük ki a szöggyorsulásvektor abszolút értékét: ds "dt -I E(Ee xR)dt 43. Térjünk át a differenciaegyenletre, majd helyettesítsük be a szöggyorsulásvektor abszolút értékét: 10 E (Rí) 44. ahol A* az érintő irányú gyorsulás értéke, R] pedig a helyvektornak a kör síkjában eső vetülete: X"1 A* _• _ As = / 1^' ' At -( Ex R) 45. összehasonlítva a 45. és 33. egyenleteket, megállapíthatjuk, hogy azok alakilag teljesen hasonlóak. Ennek megfelelően kijelenthetjük; a levezetés menete a továbbiakban ugyanaz, mint azt az egyenes esetében láttuk. Ez azt jelenti, hogy a gyorsulásgenerálás körmozgás esetében ugyanaz, mint egyenes pályán, a különbség csupán az, hogy egyenes esetén a gyorsulásra jellemző kifejezést a (41.) egyenletnek megfelelő alakban kell megadni, míg körmozgásnál ez a szám Q* = (Rí) 46. v ill. 47. módon is meg lehet adni. A lassítás esetében a lassítás megkezdésének időpontját kell kijelölni. A lassítás végpontjai ugyanis automatikusan adódnak azáltal, hogy a 24 az egyenes X összetevőjének útszámláló egysége, a 27 az egyenes Y összetevőjének útszámláló egysége, ill. a 30 a kör X összetevőjének útszámláló egysége és 33 a kör Y összetevőjének útszámláló egysége a kívánt végpontban leállítják az interpolálást. A lassítás kezdőpontjának kiszámítására alkalmazunk egy újabb találmány szerinti univerzális pályaadat-számító egységet, melynek feladata: Si-So 2 0 ill. av£to 0 15 20 25 30 35 lesz. Értékét ugyancsak előre ki kell számítani és a gyorsulás alapregiszterébe (37 gyorsulás- 40 alapegység) kell beírni. A gyorsítás határait az eddig bemutatott módszerektől eltérően 47 a. 45 50 55 60 65 16 szummák képzése. Az első kifejezés egyenes-, a második körinterpolálás esetén érvényes. A 9. ábrán ismét felrajzoltuk azokat a találmány szerinti univerzális pályaadat-számító egységeket, melyek a programozott sebesség és programozott gyorsítás előállítását végzik. Működésük a 7. ábrán és a 8. ábrán lettek megmagyarázva. A 39 a gyorsítási útszámláló egység a 34 sebesség-alapegység 12 „B" összevonandó bemenetére van kötve, ezáltal a 34 sebesség-alapegység tartalmának változása a 39 gyorsítási útszámláló egységben is rendelkezésre áll. Írjuk be pl. a 39 gyorsítási útszámláló egységbe a (47.)egyenletnek megfelelően a kezdő- és végsebességek közötti különbséget, ebben az esetben akkor kell leállítani a gyorsítást, amikor a 39 gyorsítási útszámláló egység tartalma nulla lesz. (A 34 sebesség-alapegység 12 „B" összevonandó bemenetén levő 45 bekapcsolót nyitott helyzetébe kell állítani.) A 40 lassítási útszámláló egység a lassítás megkezdésének időpontját határozza meg. A 40 lassítási útszámláló egységbe írjuk a (47 a.) egyenletnek megfelelő abszolút elmozdulási értékeket egyenesszakasz vagy központi szög formájában, és amikor a 40 lassítási útszámláló egység tartalma nulla lesz, akkor a 34 sebesség-alapegység 13 előjelbemenetét negatívra kell állítani. Továbbá ugyanezen egység 12 „B" összetevő bemenetén levő 45 bekapcsolót zárt helyzetébe kell állítani. Ekkor a 34 sebesség-alapegység tartalma csökkenni fog a 38 gyorsulásgyűjtő egység 15 túlcsordulás-kimenetéről jövő impulzussorozat ütemében, mely most a lassítással arányos. 8. A találmány szerinti univerzális pályaadatszámító egységek felhasználása forgó munkadarabokat megmunkáló gépek pályavezérléseiben egyenes interpolálására. Amennyiben forgó munkadarab kontúrját kívánjuk megmunkálni, szükséges, hogy a szerszámot sugárirányban egy egységnövekmény feleakkora úton mozdítsa el, mint amekkora a kívánt felbontás. A 10. ábrán egy kúpos munkadarab látható, melyet pl. esztergagépen munkálunk meg. A méreteket nagyon eltúlozva rajzoltunk ki néhány elemi lépést. Látható tehát, hogy míg egy egységnövekmény hosszirányban, a felbontásnak megfelelően mozdítja el a szánt, addig a keresztirányú mectianikus áttétel úgy van megválasztva, hogy egy egységnövekmény sugárirányban csupán a felbontás felével mozdítja el a szánt. Az átmérőben a két egymás melletti lépcső a teljes felbontás értékével különbözik. Felírva az Xt utat az egységnövekményekkel és a lépésszámmal: X! = Ax • Ni 48. Mivel keresztirányban feleztük az egy lépésre jutó elmozdulást és az Xi értéke változatlan, ezért Ax jq = 2N< 49.
